Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 23. szám

216 Magyar Jogász-Újság vn. évf. mutatva, sem ennek nem fizetése óvással megállapítva nem volt, tehát a váltó még szükséget nem szenvedett, bátran vissza lett volna utasítható anélkül, hogy a viszkeresetét a váltóbirtokos alperes elvesztette volna, amiből önként következik, hogy a fizetés elfogadása a Cs T. 30. §-ában megszabott mentesség alá nem vonható. Sajnálatomra, ebben a kérdésben a felülvizsgálati bíróság érdemben állást nem foglalt, s így a dolog annál is inkább nyilt kérdés marad, mert — kutatásom daczára — a joggyakorlat eddig nem foglalkozott vele, sőt ezt a kérdést iletőleg még elméleti méltatásra sem tudtam találni. Dr. BorsitzTcy Imre, budapesti kir. keresk. és vtszéki biró. * (B.) Azon biztositásjogi elv, hogy a biztosító a biztosítottnak a kár enyhítésére fordított költségeit megtéríteni tartozik, a balesetbiztosításra nem terjedvén ki, a baleset folytán szükségessé váló fürdőzés és hidegvizgyógymód folytán felmerült költség megtérítésére a biztosított jogos igénynyel nem bir. Az ideiglenes munkaképtelenség esetére biztosított napi kártalanítási összeg megfizetésével a biztosító ily esetben minden kötelezettségének megfelelt.1) Ismételt ízben kimondotta a magyar legfelsőbb bíróság, hogy a vizbefulás egyedül mint ilyen, a baleset fenforgását nem állapítja meg és hogy balesetbiztosítás esetén a biztosított összeg követeléséhez a vizbefulást előidézett körülményeknek, illetve annak bizonyítása szükséges, hogy a vizbefulást a véletlen idézte elő.2) Valamely súlyos tárgy (futószőnyeg) emelése folytán bekövetkezett izomrándulást biztositásjogi értelemben vett balesetnek mondotta ki a kir. Curia.3) A borházzal szomszédos szobában alvó biztosítottat a közvetlen szomszéd és csak egy rosszul záró ajtó által elválasztott helyiségben elhelyezett nagyobb mennyiségű must erjedésének szénsava ölte meg. Bár a biztosított a szomszéd helyiségben elhelyezett must erjedésének tudatában az annak közelében való alvás állal gondatlanságot követett el, amelynek veszélyességét mint szakember tudhatta is, ez még sem állapítja meg annok olyfoku vétkességét, ami a biztosított elutasítására elegendő okot képezne.4) A biztosított nem kötelezhető arra, hogy baleset folytán szenvedett sérülésének esetleges, sőt valószínű kigyógyithatása végett oly műtétnek vesse magát alá, amely életveszélyes is lehet. Sőt a biztosító az ily műtét által esetleg megszüntethető teljes munkaképtelenség esetén a biztosított összeget is megfizetni tartozik ') 1904. 111/28. 309. sz. 2) 1904. V/6. 1257. sz. 3j 1904. IX/6. 805. sz. ") 1904. XU/22. 169. sz. akkor is, ha annak magát a biztosított nem is veti alá.5) Ha a baleset abból származott, hogy a biztosított a felügyelete alatt álló gazdasági munkást engedetlensége miatt a törvény által meg nem engedett módon és mértékben megfenyítette, aki ezáltal felingerelve a biztosítottat, megsebezte: a véletlen baleset fenforgása meg nem állapitható.6) Nem mindig vallotta — bár helytelenül tette — a kir. Curia azon nézetet, hogy a biztosított összeget követelő felet annak bizonyítása terheli, hogy a biztosított halála valósággal baleset folytán következett be, mert egyedül az oki összefüggés lehetőségének fenforgása a biztosítási szerződésből eredhető igény megállapithatására nem elegendő.7) Amint jeleztem, a magyar joggyakorlat nem mindig vallotta e nézetet. De sőt ma is, amennyiben az itt ismertetett jogi állásponttal összefér, az okozati összefüggés szükségességének, mint a balesetből eredő igény előfeltételének elvén állandóan tágítani igyekszik. Mert ezen irányzat a biztosítottnak a balesetbiztosításból meríthető kártalanítási igényét elismeri akkor is, ha a biztosítottnak sérülését, illetve halálát nem kizárólag baleset okozta. Elismeri a biztosító kártalanítási kötelezettségét tehát akkor, ha például a biztosított halálát a baleset csak annak folytán idézte elő, mert a biztosított szervezete valamely betegség folytán elgyengült, vagy ellenállási képessége jelentékenyen csökkent, tehát ott, ahol maga a baleset az azonkívül álló okok nélkül a biztosító t sérülését, vagy halálát elő nem idézhette volna.8) Ha valamely balesetből eredt sérülés, vagy betegség gyógyulási folyamata azért nyúlik a rendesnél hosszabb időre, mert a biztosított magát nem szakértő orvos, hanem kuruzsló által gyógykezeltette, ez esetben őt a muló keresetképtelenség esetére biztosított időleges kártalanítás hosszabb időre meg nem illeti, mint amely időtartam a szokásos, rendes gyógyulás1, folyamatnak megfelel.9) Nem tekinthető vétlen, tehát a biztosító fizetési kötelezettségét megállapító baleset folyományának azon sérülés, amely abból keletkezett, hogy a biztosított megtöltött fegyverét felhúzott kakassal tenyeréhez ütögette, aminek folytán az elsült és a fegyver elé került tenyere megsérült.10) Harmadik személy által eszközölt erőszakos ütések folytán előálló testi sérülés is balesetként jelentkezik, ha az a biztosított cselekményével okozati összefüggésben nincs, vagy a biztosított által az adott körülmények között rendes gondosság mellett előrelátható nem volt. B) 1905. V/12.1593. sz. °) 1905. XI/28. 825 sz. ') 1906. 1/9. 1500. sz. s) Ugyanezen álláspontot vallja a német joggyakorlat is. 9) 1906. 1/16. I. G. 382. sz. ») 1905 III/5. 137. sz.