Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 22. szám - Pedro Dorado

208 Magyar Jogász-Ujság Vlí. évf. maradtam, pedig gyönyörűen skandáltam Gyöngyössi módjára a sorokat. A vers arra sem elég, hogy meghódítsam valamely asszonyi állat szivét. Lám, a gazdaasszonyt, Marcsa asszonyt sem rigmussal, hanem pengő érczczel csaltam portámra. Ha jó prókátor akar lenni, csak rakja vissza a ládába hiu könyveit s jövőben is irtózzék minden Írástól, minden könyvtől, mert fő a praxis, a praxis . . . Tarnói Milecz Sámuel uram mérgesen becsapván az ajtót, otthagyta a szobát, hol Kazinczy Ferencz gondosan visszarakosgatta drága holmiját. Valami igazság mégis lehetett a fiskális szavaiban, mert Kazinczy végigszolgálta ugyan a patvariát, ügyvédi pályára azonban mégse lépett. — Hugó Viktor a halálbüntetésről. Hugó Viktor határozott ellensége volt a halálbüntetésnek. Nézetei fiára, Hugó Charlesra is átragadtak. 1851-ben a fiu biróság elé került, mert egy halálos Ítélet végrehajtása alkalmával a társadalom és a törvény kegyetlenségét szenvedélyes kritika tárgyává tette. Hugó Viktor maga vette át fiának védelmét. Amint az „Evénement" írja, óriási tolongásban igyekeztek az emberek az érdekes per tárgyalásához, mindenki szerette volna hallani a nagy költőt, aki már annyiszor és oly szenvedélyesen lépett sorompóba a halálbüntetés eltörlése érdekében. A kíváncsiak nem is csalódtak. A lendületes pátboszszal mondott beszéd a következőkben csúcsosodott ki: — Én, aki ma önökhöz szólok, már huszonöt éve küzdök a halálbüntetés ellen. Én tehát ugyanazt a bűntényt követtem el, amit a fiam, sőt már előtte követtem el és még hozzá súlyosbító körülmények között: előre megfontolt szándékkal, makacssággal és visszaeséssel. Hangosan kiáltom oda a világnak, hogy a barbár szokásoknak eme maradványa ellen, a hóhérbárdnak eme avult és hozzánk nem méltó törvénye ellen egész életemen át küzdöttem és fogok is küzdeni. Hugó Viktor a hallgatóságot magával ragadta és mikor a törvényszéki termet elhagyja, a töneg lelkes ováczióban részesítette. Hogy fiának mennyit használt az atyja közbelépése, azt bajos lenne eldönteni. Tény, hogy Hugó Charlest 1851. június 11-én az esküdtszék hat havi fogságra ítélte. — A madridi női fogház. A spanyol főváros női fogháza ez idő szerint megint tul van zsúfolva. Majdnem háromszor annyi a lakója, mint amennyi rendes körülmények között belefér. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Spanyolországban a női gonosztevők ijesztő módon elszaporodnak. Inkább onnan van, mert a mostani konzervatív-klerikális kormány egyik buzgó törekvése, hogy az utczákat mindenféle cs^cseléktől megtisztítsa. Mivel azonban nincs elég menedékház, melyekben a sok csavargó koldust és idiótát, utczai lányokat, meg keritőnőket állandóan elhelyezhetné, tehát a fogházakat meg börtönöket kell igénybe venniök. A rendőrségnek megvan a joga, hogy kétes alakokat egyszerűen letartóztathasson és egészen 14 napig terjedhető elzárásra elitélhessen. Alapjában azonban ez az intézkedés értéktelen, mert az idő lelelte után a delikvenst megint szabadon kell bocsátani. A női fogházban ezt a terminust moBt öt napra szálliották le, hogy helyet szorítsanak az ujabb vendégeknek. A zsúfoltság akkora, hogy oly osztályban, amelyben harmincz ágy van, legutóbb százötven asszony volt elhelyezve. Az ágyak elég szélesek, de még így is legfeljebb hárman feküdhetnek bennük, ugy hogy igen soknak a puszta földön kell átaludnia az éjjelt. Hogy micsoda következményei vannak az ilyen állapotoknak, könnyen képzelhetni. Ragályos bőrbetegségek grasszálnak a foglyok között. A rendőrség válogatás nélkül, fiatalt-öreget egyaránt ide deportál. Korai romlottság miatt, pl. itt kellett elkelyezni a hétéves Moreno Izabellát és a hatéves Diaz Pepitát. Ha véletlenül ártatlan kerül e büntanyára, ugy ebben az skolában okvetlenül elzüllik. A spanyol lapok még sokkal botrányosabb dolgokról is ir. ak. Vannak pl. élelmes üzérek, akik az ágyakból kirekedteknek 10—15 centimoért matraezot, széket, fésűt stb. bérbe adnak. Egy darabka kenyér 20, két lágy lojás 40 centimo. Ebben a penzióban csak {.azdag hölgyek szállhalnak meg, mondják maguk a foglyok. A nagy melegben a nők ruházata többnyire csak az ingre szorítkozik, néha még ez sincs. Szinte hihetetlen, bogy ily botrányos állapotokról a hatóságok nem vesznek tudomást. M ntka nem látnák, vagy szándékosan elfordítanák szemüket az ellenszenves látványtól, amint azt a pokoli lármát se hallják, amely késő éjjelig betölti a fogházat. — Ujabb igazságügyminiszteri rendeletek. A közigazgatási hatóságok mint rendőri büntető bíróságok hatásköréhez tartozó ügyekben a feltételes felfüggesztésének nyilvántartásáról és a bűnügyi muzeumokról az 1908 : XXXVI. t.-czikkben foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában. (20.002/1908. I. M. számú rendelet.) A végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cz. módosítását és kiegészítését tárgyazó 1908 : XLI. t.-cz. végrehajtása és az átmeneti intézkedések tárgyában. (19.900/1908. I. M. számú rendelet.) Az 1908 : XXXIX t.-cz. végrehajtásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések tárgyában. (18 200/1908. I. M. számú rendelet) A törvényhatósági tiszti ügyészeknek az 1908. évi XXXIX. t.-cz. hatályossága területén folyó birtokrendezési ügyekben való közreműködése tárgyában. 15.000. 1908. I. M. számú rendelet.) A házassági kihirdetésnek Rumániában a Romániai Hírlapban való közzététele tárgyában. (20.082/1908. I. M. számú rendelet.) A budapesti áru- és értéktőzsde és a temesvári Llloyd-társulat választott bíróságától eredő birói határozatok kényszerkézbesitése tárgyában. (50.606/V71908. számú rendelet) A Szent-Lőrincz—Szlatina- Nasici helyi érdekű vasút részvénytársaság elsőbbségi részvényeinek üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadása tárgyában. 19.505. 1908. I. M. számú rendelet) A pétervásári kir. járásb'róságnak telekkönyvi hatósággal felruházása tárgyában. 11.520/1908. I M. számú rendelet.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. y\ ^ Pedro Dorado : La antropológia criminal en Itália. Las problémás del Derecho Penal. Madrid. Dorado Péter, a salamancai egyetem tanára, jól ismert munkása a pozitív büntetőjogi irodalomnak. Föntemlitett két u|abb munkájában a pozitív iskola tantételeit fejti ki s kritizálja meg, a tőle már megszokott eredetiséggel és alapossággal. Munkája ;;nnál is inkább figyelemreméltó, mert — ez idő szerint — ő az egyetlen