Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 22. szám - Lehet-e a költőből jó ügyvéd
22 sz. Magyar Jogász-Ujság 207 késsé, mindaddig jogosítva van a kötvény | felett a biztosított rendelkezni, azt kölcsönnel is megterhelni. Mihelyt azonban a biztosított öszszeg esedékessé vált, a felett csak a kedvezményezett rendelkezhet s amennyiben azt a biztosított vette volna fel, ezt csakis a kedvezményezett nevében és részére tehette, illetve egyéb kikötés hiánvában azzal a kedvezményezett adósává vált.36) Oly szerződés, amelynek értelmében valamely hitelszzövetkezet, az évtársulatának tagja által tőkegyűjtés czéljából az üzletrészek képzésére befizetett összegnek egy csekély részét a tag javára és megbízásából a szövetkezet által, bár saját nevében kötött életbiztosítás dijaira, a biztosító társulattól az alperes helyett felvett biztosítási összeget pedig az üzletrészek további képzésére fordítja, — nem biztosítási szerződés. Az üzletrészként kötelezett heti befizetés tehát nem tekinthető biztositasi dijnak.37) Miután a kedvezményezettnek a halálesetre biztosított összeghez való joga c^ak a biztosított halálával nyilik meg, az esetben, ha a biztositásitási dijakat maga a biztosított fizeti, és illetve a kötvénynek birtokosa ez, az életbiztosítási kötvény a biztosított adósságai miatt lefoglalható.38) A törvény által a díjfizetésekre engedélyezett respirónak a biztosítási feltételekben való megrövidítése érvénynyel nem bír. JOGÉLET. Lehet-e a költőből jó ügyvéd. 1779. szeptember hónap 19-én történt, hogy vitézlő s nemzetes tarnói Mílecz Sámuelhez, a tornai uradalom fiskálisához, ki Kassán tartott lakást, beállt patvaristának a húszéves Kazinczy Ferencz. A princzipáJis nagy előzékenységgel fogadta a fiatal patvaristát: — Mivelhogy amicze az ősi s neves kazinczi Kazinczy József urammal, kit a mindenható immáron az örök békességben nyugosztaljon, nagy barátságban voltam szerencsés lenni, kénytelen vagyok egyes konczessziókat tenni ifjú fia urával szemben, mikor szolgámmá fogadom. Nevezetesen felmentem ama paraszti munka terhétől, hogy nekem esténkint csizmáimat lehúzza, rögvest sártól megtisztítsa s bezsírozza. Ép ugy nem lészen kötelessége, hogy pipámat megtömje s megtisztítsa, lévén ez némileg szolgai munka, mely a nemtelen származá u Birkás Pistára vár, kinek nobilitása ennek miatta kárt nem szenved. S hogy megkülönböztetett grácziámat tanúsítsam vitézlő Kazinczy József uramnak fia urával szemben, im megengedem amicze uramnak mindenkorra, mig csak cselédeim sorába tartozand, hogy elkísérve engem ne mögöttem vigye a paksaméta irást, M) 1907. IV/23. 1258. sz. 37) 1907. V/8. 370. sz. 38) 1905. 1/14. I. G. 462. sz. Ellentmondásban áll ezen Ítélet a végrehajtási törvény 66. §-ával. hanem perszónám bal oldala mellett lépdelhet; épugy megengedem, hogy falura utazván, nem gyalog halad a kocsi mellett, hanem a kocsis mellett foglalhat helyet. Netalán azonban az ut sáros lenne s a lovak a szekeret húzni nem bírnák, ugy amicze uramnak s a kocsisnak mégis gondos kötelességévé tétetik, hogy a szekérről leszállván, az állatokat emberi erejökkel istápolván, a kocsit tolni ne rösteljék. Épugy kötelessége lészen leszökni fürgén az ut egy-egy kanyarulatánál, hogy teste súlyával a dülő félben levő szekeret az eséstől megóvja. Kötelessége lészen ezeken kívül mindennap Marcsa asszonyságnak (a gazdasszonynak) az asztal megtérítésénél ifjú erejével segíteni, gondosan figyelvén arra, netalán a tányérok körül valami kalamitás essék; épugy gondja legyen arra is, hogy a szalmazsákok alkalmatos időben mindig friss matériával megtömessenek. Ez engedmények fejében elvárom amicze uramtól, hogy soha ne feledkezzék el a személyem iránt mindenkoron tanúsított tiszteletről, nevezetesen arról, hogy kérdezés nélkül hozzám szólni ne merészkedjék. Kazinczy Ferencz megértvén a hivatalával járó kötelességet, mélyen meghajtotta magát princzipálisa előtt, ki leereszkedően kezet szorított vele. — Most pediglen amicze uram bontsa ki a magával hozott ládát, hadd lássam, mely dolgokkal inditá útba néhai nemzetes s vitézlő kazinczi Kazinczy József urnák elmaradott kegyes özvegye az ő szerelmetes fia urát. A ládában pediglen ilyenformáju dolgok valának : Maqyar Ország geographicai, azaz földi állapotjának lerajzolása czimü könyv, melyet tizenhatéves korában adott ki Kazinczy Ferencz, — Amerikai Podoc és Kazimir keresztény Vallásra való megtérése czimü regény, melyet tizenhétéves korában fordított a sárospataki diák, Kazinczy Ferencz, — egy nagy paksaméta irás, melyből regény készül, — egy csomó vers, — egy csomó jegyzet, — a bécsi gavallér, Bessenyei György uramnak és erdélyi baróthi Szabó Dávid, a kassai főiskolákban az ékesen szóiásnak kir. professzorának néhány buzdító levele a sárospataki deákhoz, — és Huszti Andrásnak JurisprudenHa hungarico transüvanica czimü jogi könyve. — Bolond dolgok! bolond dolgok! — mormogá tarnói Mílecz Sámuel uram — ostoba gondolat azt hinni, hogy nyelvünk valamely nobilis idea kifejezésére alkalrmtos legyen. — S;ent meggyőződéssel állítom, hogy vitéz nemzetünk s honi nyelvünk jövője csak . . . A princzipális összeránczolta homlokát s mérgesen pattant föl helyéről, imigyen vágván közbe : — Jegyezze meg magának, ha én valaminek értéke felől dubitálok, amicze uram nekem kontra ne beszéljen, mert pro primo én öregebb vagyok, pro szekundo öcsém uram most szolgám lexe s igy perszónámnak kell, hogy igaza legyen. Aztán amicze uram elhozta Huszti könyvét; de beszéljen, szóljon, kitől halottá már valaha, hogy a prókáforságot könyvből tanulta volna. A hoDÍ törvényeket majd kapiskálja a megyei gyűléseken s a prókátorsághoz ész is kell, ellesni s kifejteni az adott kázusból az igazságot. . . Mert látja amicze uram, hogy öreg fejemnek igaza van. Ifjúi koronban enmagam is poéta valék, de ostobaság volt az egész : írtam szerelmetes verseket, de a lány nem hajlott szavamnak, nőtlen