Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 19. szám - Börtönügyi tisztviselők képzése

184 Magyar Jogász-Ujság Vll éví. modern értelmezése és a büntető gyámság, 3. a patronage különféle alakjai, börtönügyi intézmények, kiskorúak számára szolgáló javitó intézmények, a statisztika adatai. II. Általános antropológia, anthropometria, kriminálanthropologia. Normális és abnormális egyének phszikhologiája. Általános és javitó pedagógia. Kriminológia és összehasonlító kriminálstatisztika. A többi európai államokban kevés súlyt helyeznek a börtönügyi tisztviselők szakképzettségére s többnyire olyan föltételeket kívánnak meg tőlük, amelyek a modern büntetőjogi elvek által megkívánt pedagógiai funkczióval semmiféle összefüggésben sincsenek. Több államban (Franczia-. Olasz- és Németországban, stb.) csak a rendet és fegyelmet fentartani képes egyéneket keresnek erre az állásra s e czélra kiszolgált katonákat alka'maznak; más államokban pedig (OroszSvéd- és Norvégországban) arra helyezik a fősúlyt, hogy az alkalmazandó egyének képesek legyenek valamely mesterségnek az oktatására is. Vessünk végül egy pillantást a főbb európai államokra s nézzük meg: hogyan van szervezve azokban a börtönügyi szolgálat. Angliában a főbb börtönügyi tisztviselőket a minisz ter, a többieket pedig a börtönügyi felügyelők nevezik ki, a politikai tekintetek mellőzésével. A kinevezést megelőzőleg, a pályázok közül kiválogatják az alkalmasabbaknak látszó egyéneket s ezeket először is a börtönfelügyelövel és a börtönorvossal vizsgáltatják meg; ennek megtörténte után, erkölcsi szempontból vizsgáltatják meg őket; ezek után pedig, előbb pedagógiai vizsgálat letételére, majd pedig egy, négy hónapig tartó, specziális tanfolyamnak sikeres elvégzésére kötelezik őket. Ez utóbbi tanfolyam azonban csak a gyakorlati és az adminisztraczionális szempontokra van figyelemmel. Ezenkívül a jelöltek oktatást nyerhetnek az egészségügyi és az élelmezési szolgálatból is. Franczior szagban nincsenek specziális iskolák. Mindazonáltal a jelöltek — kineveztetésük előtt — kötelesek szóbeli vizsgálatot tenni a börtönügyi utasításokból s a büntetőjog é^ a számvitel elemeiből. Az őrszemélyzetet kiszolgált katonákból válogatják össze. A nagyobb börtönökben elemi iskolák is vannak azon őrök számára, akik előhaladni kívánnak. Ez iskolák szervezését egy, Párisban fölállított felső iskolával tetőzték be, ahova az elemi iskolák legjobb hallgatóit küldik. E felső iskolában a börtönügyi kérdéseket s a börtönügyi mechanismust főfelügyelők, belügyminiszteri és börtönügyi főtisztviselők adják elő. Ezenkívül egy orvostudor egészségtani tanfolyamot tart s a jelöltek még az anthropometriából is nyernek oktatást. A német államok közül Badenben nincsenek előkészítő tanfolyamok ; ott csak a magasabb rangú tisztviselők számára van specziális tanfolyam, amelyen a börtönrendszerre vonatkozó technikai kérdéseket tárgyalják, Az első ilyen tanfolyamot — amely négy hétig tartott — 1886-ban állították fö), a freiburgi központi börtönben. Ez időtől kezdve, minden évben megtartották a tanfolyamot, amelyben a börtönügyi tisztviselők töltik be az előadói tisztségeket. A tananyag is kibővült, amennyiben az előadások körét a börtönügy történetére és a kriminalitás elleni küzdelem fontosságára és szervezésére is kiterjesztették. Az őrszemélyzet tagjait a kiszolgált s harminczhatodik életévüket még be nem töltött katonákból állítják össze, akiktől az irni-olvasást és szátLo'ni tudást kivánják meg. Mindazonáltal előnyben részesitik azokat, akik valamelyes mesterségben járatosak. Ezenkívül megkívánják még, hogy a pályázó kifogástalan előéletű, jellemes és erős testalkatú legyen. Hollandiában sincsenek specziális iskolák. A tisztviselők gyakorlat utján sajátítják el a szükséges ismereteket. Az utóbbi időben azonban rendszeresítették a prax st. Belgiumban a börtönigazgatókat az olyan adminisztratív tisztviselők köréből nevezik ki, akik a börtönügyi szolgálatban legalább tiz évet töltöttek el. Dániában sem találunk specziális iskolákat. Börtönigazgatónak a magasabb képzettséggel biró j s a börtönügy terén járatos egyéneket nevezik ki. őrök gyanánt pedig az olyan kiszolgált altiszteket ' alkalmazzák, akik valamely iparágat teljesen ismernek— Jogakadémiák. A Nagyváradi kir. Tcath. jogakadémia Almanachjából olvashatjuk, hogy az akadéI miát ámult évben összesen 243 ba Igató látogatta; ezen ' kivül 10 közhivatali pályán levő egyén nyert vizvgálaü engedélyt s a tartott államszamvíteltama még 5 egyén iratkozott be. Kitüntetéssel vizsgázott egész évben 23 egyén, egyszerűen 126, nem képesítettnek Ítéltetett 10, nem vizsgázott 107. Az első felé ben tanpénzmentes volt egészben 11, féldijas 2«, ösztöndíjas volt 33 hallgató 6112 kor.-val. A második félévben egész tandíjmentes volt 7, felerészben 26, ösztöndíjas 29, akik 520i kor. 80 fillért kaptak. Tandijelengedés egész évben 70 hallgatónak történt 1892 kor. értékben. Az akadémián a segélyző egylet, melynek 21.397 K. 66 fill. vagyonából csak egy hallgató részesült 50 koronával, mig a többi, kamat s egyéb jövedelme a Mensa Akadémiára fordíttatott. Az olvasó és önképzőkör, mely 2267 korona vagyonnal bír, működéséről mit sem olvasunk. Minden törekvésük a Mensa Akadémia létrehozására irányul. A mensa akadémia alapja mult évben 4652 kor. 86 fill. tett, mig a forgótőke 1718.4°) koronára rúgott. A tanári kar az I. félévben heti 92 órában, a II. félévben heti 83 órában hirdetett előadást. Gyakorlati előadások is voltak és pedig a jogtörténet-, jogbölcsészetből, közigazgatási jo?,- büntetőjog-, magyarközjogi és politikából. Az Almanach közli Bozóky Alajos igazgató lendületes, életbölcseséggel teli és az „uj" társadalmat felépíteni akaró, a hazát tagadó s a hazafias áldozat és kötelesség alól feloldani irányult rendszert ostromló megnyitó beszédét. Leplezetlenül mutat az „elvtársak" aknamunkájára s ezt épen a tanuló ifjúság előtt helyesen fedi töl, figyelmeztetve őket a nemzetköziségnek gyomorról való gondoskodás magasztos czéljaira. Utána Sigmond Andor tanár előadását „A munkásbiztositás reformjáról" az 1907: XIX. t.-cz.-ről. Rámuiat az alapelvekre, a kiindulási pontra, mely szükségessé tette a törvén\ hozás közbelépését s nagyobb körvonalakkal rajzolja a törvény hatásait s lacla'ja a pozitív rendelkezéseket, a fizetési, bejelentési kötelességeket stb. Az ifjúság önképzéséről, munkásságáról semmit sem olvashatunk; pályadijak nincsenek az önképzőkör csupán olvasással foglalkozik. Ezt rovására jegyez zük föl az akadémiának, amit pótolni javitanimindig lehet. A pozsonyi kir. jogakadémiát a lefolyt tanévbenés pedig az első félévben 299 rendes és 9 rendkívüli, a második félévben 256 rendes és 6 rendkívüli joghallgató átogatta; tekintve a vidéki jogakadémiákat, látogatottnak mondható. Az egész tanév alatt 2ír3 joghallgató jelentkezett vizsgálatra, közülök 5 egyén miniszteri en-