Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 11. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. június 1. 11. szám. MAGYAR JOGÁSZ-ÚJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. (A.) Az egyetemlegesség anyagában immár iskolai banalitás, hogy a hitelező az egyik adós társ fizetési cselekménye által a kötelemből kiesik. Curiának nemrég (1908. április 8 án 5880/1907. sz.) alkalma nyilt a kiesés egységességét kiemelni. A hitelező ugyanis a beke belezett követelés kiegyenlítését az ingatlan tulajdonosának egyik készfizető kezesétől vette fel, kinek a jelzálogra vonatkozó törlési engedélyt is kiszolgáltatta. Az ingatlan tulajdonosa a hitelezőt törlési engedély kiállítására perelte, a T. — harmadbiróságilag helybenhagyott indokolásában — arra utal, hogy „a hitelező a törlési engedélyt és a nyugtát a követelésre vonatkozó egyéb okiratokkal együtt a követelésért felelős több adóstárs, illetve kezes közül annak tartozik kiadni, a ki a fizetést teljesítette." Eddig az okoskodás megáll, belső alapja pedig a visszterhes ügyletek motívuma: a kézen-közön teljesítés, melyről nem szólhatunk, ha a fizető adós nem kapja ki mindazt, a mitől a fizető a hitelezőt megfosztja. E világos ok helyett azonban a szegedi T. úgymond „a hitelező a nyugtát, okiratokat és törlési engedélyt a nerafizető kezestársaknak a fizető felhatalmazása vagy külön kikötés nélkül annál kevésbbé adhatja ki, mivel ezáltal a fizetést teljesített kezest mindama jogától, mely i őt a fizetése folytán a nemfizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná.* Be nem látható, hogyan ? Bírói gyakorlatunktól ugyanis annyi kiolvasható, hogy pusztán azon tény, hogy többen vállalnak egyetemleges kezességet egy harmadikért, a kezesek között önmagában véve jog viszonyt nem szül. A kezesség tehát visszatérítési jogot a kezestárs ellen nem ad, ha azt az alapul szolgáió tényállás egyébként nem igazolja. Ha azonban az egyik kezes ingatlanán a tartozás be is van kebelezve, ugy ő a követelésen felül még a jelzálogjogtól is szabadul és nagyon is kérdéses lehet, vájjon a felszabadító kezestárs nem-e követelhet legalább is aránylagos megtérítést, mert hogy a dologi biztosíték terhétől szabadította meg társát. Curia e kérdésre igennel felelt és ugy tetszik, helyesen teszi, azonban mi köze ezen anyagi jogi viszonynak az okirat birtokához ? Hagyján, hogy az okirat birtoka az ingatlan tulajdonosát czélszerüségi szempontokból a fizető felé tereli, azoDban valaminthogy az okirat birtoka nem jogszerző, ugy annak hiánya nem jogfosztó tény ott, a hol nem a perrend és az opportunitás, hanem az anyagi jogelvek szólalnak meg. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a kifejtettek még sokkal inkább állanak, ha a fizető kezessel az egyenes adós áll szemben, ki egyúttal az ingatlannak tulajdonosa : az okirat holléte, azon körülmény, vájjon a törlési engedély kinek kezébe jutott, mitsem változtat az adós hitelező anyagi helyzetén. E helyzet legtitkosabb tárnáit kutatta fel Curia (1908. márczius 26-án 2794. sz.) a stornodijnak külön kikötés hiánya esetében való megtagadása által. Hosszú lejáratú kölcsön tekintetében támadt jogvitában kellett legfőbb bíróságunknak állást foglalnia és eléggé ki sem emelhető szabatossággal kellett hangsúlyoznia, hogy külön kikötés nélkül még akkor sem tartja az időelőtt fizető adóst stornodij fizetésére kötelezettnek, ha a kölcsön a hitelező társaság alapszabályaiban foglalt jogok és kötelezettségek erejéig lett bekebelezve, ha ezen alapszabályok stornodijról intézkednek is. Sajátságos csak az, hogy a Curia ezen elutasító ítéletét a következőkkel is támogatja: „való ugyan, hogy az évek hosszú sorára, jelesül jelen esetben 50 évre nyújtott jelzálogi törlesztéses kölcsönnek az adós részéről lejárat előtt való felmondása és visszafizetése a kölcsönszerződés idöelőtti felbontásának jogi hatályával bir és hogy a kamatazó törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb koronkénti megváltoztatása, vagyis annak csökkenése, vagy emelkedése a szerződő felek mindegyikének anyagi érdekére befolyással lehet és hogy ekként a hitelező a kölcsöntőkének a lejárat ideje előtti visszafizetése esetében rövidséget szenvedhet, tekintve azonban, hogy alperes a kölcsönnek lejárat előtti visszafizetése következtében szenvedett kárát ki nem mutatta ..ergo a visszatartott stornodiját kifizetni köteles. Az előző érveket az utóbbiaktól betölthetetlen ür szakítja el. Vagy kell külön kikötés a stornodijhoz, vagy nem. Ha a stornodij nem értedődik magától, akkor a hosszú lejáratos kölcsön határideje csupán az adós javára van kitűzve, ámde akkor az előző visszafizetés nem idöelőtti, de semmikép sem jogellenes, az adósnak tehát mitsem kell törődnie azzal, ha a hitelező a visszafizetés által kárt szenved, azaz, hogy haszontól elesik, mert hiszen a hitelezőnek