Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 10. szám - Az ujjlenyomat eredete

124 Magyar Jogász-Újság VII. évf. J!\ A halálbüntetés statisztikája Franczia­országban. A „Code Pénal" életbeléptetésétől (1810) lP05-ig a következő adatokat találjuk a franczia statisz­tikában a halálbüntetésre vonatkozólag. Halálra Ítéltek az 1811—1815-ig 264 egyént, 1816— 1820-ig 393-at, 1820-1825-ig 252-őt, 1826—1830-ig 111 egyént, 1831—1835-ig 66 egyént, 1836—1840-ig 39-et, 1841—1845-ig 48-at, 1846-1850-ig 49-et, 1851—1880-ig 32-öt, 1881—1885-ig 148-at, 1886-1890-ig 154-et, 1891— 1895-ig 143-at, 1896—1900-ig 88-at, 1901—1905-ig 78-at. Az 1831—1835. óta észlelhető csökkenést a halál­büntetésnek bizonyos bűntettekre (pénzhamisítás, minő­sített lopás) vonatkozóan történt eltörlése okozta. Az 1851. évtől mutatkozó csökkenés pedig, a minősített emberölés számának a csökkenésével függ össze­/\ A politikai bűncselekmények Orosz­országban. Az orosz statisztika adatai szerint, az 1907. év folyamán 10.829 egyént Ítéltek el politikai bűncselekmények miatt és pedig: 9488 at szibériai deportálásra, vagy fogházra, 1341-et pedig halálra. Ez utóbbiak közül kivégeztek 628 elitéltet. Az ujjlenyomat eredete. A dánosi czigány­perben láttuk, hogy az újlenyomatok minő fontosságot játszanak. Nem lesz érdektelen tudni, hogyáltalánosan azt hiszik, hogy az ujjlenyomat, amely az európai krimina­lisztikában oly nagy szerepet játszik, korunk találmánya. A közelmúltban Angliában majdnem krízist idézett elő az a néhány hindu, aki becsületes ember lévén, vona­kodott a transzváli rendőrség daktiliszkópiai osztályán ujjlenyomatukat adni. A hinduknak volt igazuk, mivel Indiában már évszázadokkal ezelőtt ismeretes volt a daktiloszkópia, amelyet nemcsak kizárólagosan rendőri czélokra használtak. Hogy az ujjlenyomat módszere Ázsiából siármazik, kétségtelenül bizonyítja néhány ókori okirat. Japánországi ókori okiratok a mikádó ujj­lenyomatát mutatják a szokásos állampecsét helyett Ez a hitelesítő módszer abban az időben a japán uralkodó kizárólagos joga volt. Kínában az ujjlenyomatot gyak­rabban használták. Az utlevf leket a tulajdonos ujjle­nyomataival látták el, éppen igy a szerződéseket és más e fajta okiratokat is. Indiában szintén ismeretes volt már a daktiloszkópia, mikor az angolok ott letelepedtek, amelyet Hershel William közigazgatása alatt az állam szolgálatába is átvettek. így ezernyolczszázhatvan óta minden telekkönyvi átiratot összehasonlítanak a telek­könyvben levő ujjnyomattal. Ezt az összehasonlító mód­szert később az indiai postahivatalok is átvették. Ma minden indiai bennszülött, aki valami jövedelmet kap az állami pénztártól, köteles ujjlenyomatát a nyugtájára tenni, amelyet azután összehasonlítanak a névmutatóban levő lenyomattal. Orvosi bizonyítványokat szintén ujjle­nyomattal hitelesítenek, sőt még a Mekkába zarándokló hivő is kénytelen útlevelében ujjlenyomatát magával vinni, hogy alkalom adtán igazolhassa magát vele. Európában Galton Francis indiai példa után akarta meghonosítani az ujjlenyomat gyakorlati használatát s ez okból tanulmányozta a daktiloszkópiát. Ezer meg ezer ujjlenyomatot hasonlított össze s egy feltűnést keltő czikkhen a The Mineíeenth Cenlury (a tizenkilenczedik század) czimü folyóiratában ismertette tapasztalatait. A czikk magára vonta egész Európa figyelmét, külö­nösen az a része, amely megmagyaráztav-hogy milyen óriás fontosság a daktiloszkópia a tudomány és krimi­nalisztika szolgálatában. Rövid idő múlva az angol rend­őrség a czikk nyomán kísérletezni ke7dett az ujjlenyomat gyakorlati használásával, amely olyan megbízhatónak mutatkozott, hogy egy évvel később, az eddig szokásos testmérő módok helyett, majdnem kizárólagosan alkal­mazták. Ma már csalhatatlan módszernek bizonyult az ujjleny mat a személyazonosság megállapításánál. Meg­állapították, hogy nincs a világon két ember, kinek ujjlenyomata azonos volna. — Ujabb igazságügyminiszteri rendeletek. A hatásköri bíróságról szóló 1907 : LXI. t -cz. életbe­léptetése és végrehajtása tárgyában. (1.201/1908. M. E. sz.) Az 1891. évi augusztus hó 19-én 4291. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kibocsátott birói ügyviteli szabályok c'O. §-ának kiegészítése tárgyában. (3.935/1908. I. M. sz-) Az 1899. évi november hó 15. napján 4 600/1899. I. M. E. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kibocsátott ügyészségi utasítás 49. §-ának kiegészítése tárgyában. (9.277/1908. I. M. sz.) Az 1889 : VI. t.-cz. 68. §-ának 4. és 5. bekezdése értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe utalt vétségek és kihágások miatt folyamatba tett bűnügyekben fogva levőknek az idézett t.-cz. 45. §-a és 68. §-ának 6. bekez­désében előirt közigazgatási eljárás foganatosítása végett az erre illetékes közigazgatási hatósághoz leendő előállí­tása tárgyában. (4.261/1908. I. M. sz.) Az elemi népiskoláknál alkalmazott tanítók ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás adatainak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrel közlése tárgyában. (5.470/1908. I. M. sz.) Az államkincstár tulajdonát képező vagy a közter­hek viselése mellett az igazságügyi tárcza használatába bocsátott ingatlanokra vonatkozó mivelési és tulajdoni változásoknak a földadó-kataszter nyilvántartása czéljá­ból való bejelentése tárgyában. (9.001/1908. I. M. sz.) — Dr. Thót László, lapunk munkatársa, olasz tudományos körök fölhívására, elfogadta a „Rivista della Societá degl' Intellettuali" czimü előkelő nemzetközi, társadalmi, bölcsészeti és jogi folyóirat főszerkesztői tisztségét. E folyóirat a latin-európai és latin-amerikai tudományos körök szaklapja s czikkei latin, olasz, fran­czia, spanycl, portugál, román és újgörög nyelven jelen­nek meg. — Törvények kihirdetése. Az „Országos Törvénytár'-nak 1908. évi április hó l én megjelent számában kihirdettetett: az 1908 : XII. t.-cz. a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az ö Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről; az 1908 : XIII. t.-cz. az 1851. évi vasúti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideig­lenes szabályozásáról; az 1908 : XIV. t -cz. a magyar szent korona országainak pénzügyminisztere és a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénz­ügyminisztere között a kétszeres megadóztatások elkerü­lése végett, valamint az egyenes adók körébe tartozó némely más ügy iránt létrejött egyezményről; az 1908 : XV. t.-cz. a gőzhajózási szállítás használata után járó adónak megszüntetéséről; az 1908 : XVI. t.-cz. az állam­adósságok után a magyar szent korona országai által vállalandó évi járulék tárgyában létrejött egyezményhez kötött pótegyezményről; az 1908 : XVII. t.-cz. a stájer­laki és aninai állami elemi iskolák elhelyezési költségei­nek fedezéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom