Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 10. szám - Dr. Ereky István - Márkus Dezső

10 sz. Magyar Jogász-Ujság )2á IRODALMI ISMERTETÉSEK. )C Dr. Ereky István: A magyar önkormányzat. Vármegyék és községek. I. kötet. A vármegyék. Budapest. Grill Károly könyvkiadó vállalata. 1908. Ára 8 K. Helyhatóságaink önkormányzati jogával eddig úgyszólván kizárólag csak egyes monográfiák foglalkoztak. Szerző munkája az önkormányzati szervezet rendszeres, tudományos földolgozása és éppen azért alapvető munka a maga nemében. Vezéreszméje, hogy az önkormányzat évezredes történelmi fejlődés eredménye és ezért szerző rendkívüli súlyt fektet a mult föltárására. A munka par excellence jogtörténelmi munka. A kötet első és második része foglalkozik a vármegyék közigazgatási szervezetével, területével és népességével. Érdekesen és tanulságosan ismerteti a közigazgatás történelmi voltának következményeit, t. i az egységnek és rendszernek teljes hiányát. Foglalkozik azon aktuális kérdéssel, hogy a vármegyék megmaradjanak-e jelenlegi szervezetükben és területi beosztásukban s azon eredményre jut, hogy mindaddig, mig a nemzetiségek és Ausztria elleni kettős védekezés szüksége meg nem szűnik, a vármegyék szervezetét gyökeresen meg nem változtathatjuk. Az önkormányzat jogtörténetéből jelen kötet csupán a kormányzat és közigazgatás egy részét tárgyalja eredeti forrásadatok nyomán, rendkivüli alapossággal és tudós készültséggel. A munkával a jogi irodalom határozottan gazdagodott. Márkus Dezső : Az osztrák általános polgári törvénykönyv mai érvényben. Jegyzetekkel és utalásokkal ellátva. Grill 1908. 5 kor. Ezzel a czimmel jelent meg Grill Károly könyvkiadó vállalatának kiadásában a jogi zsebkönyvek gyűjteményének X. köt , melyről elmondhatjuk, hogy valósággal hézagpótló. A polgári törvénykönyv területi hatályát érdekesen és alaposan ismertető bevezetés után szakaszról-szakaszra bírálva közli a törvénykönyv szövegét, feltüntetve az egyes szakaszok közti összefüggést, ami rendkívül értékes segédeszköz, továbbá az összes vonatkozó magyar jogforrásokat, — nemcsak a legtágabb értelemben vett magánjogiakat, hanem a perjogaikat éppen ugy, mint a büntetőjogiakat és közjogiakat, — különös figyelemmel Fiumére és kerületére Közli továbbá minden egyes szakasznál a hivatalos magyar kiadásnak függelékeit is. A törvénykönyv szövegéből csakis azokat a szakaszokat mellőzi, amelyek a magyar jog területén egyáltalán nem hatályosak, milyenek pl. a törvények kihirdetésére, az állampolgárságra, a házasság megkötésére, érvényességére és felbontására vonatkozók, ellenben közli teljes szövegükben azokat a szakaszokat is, amelyek már csak Fiumére és területére hatályosak, itt is, mint mindenütt, megjegyezve, ha akár egy szóra nézve is változás történt valamely későbbi jogszabály alapján. Bátran állithatjuk, hogy arra a rendkívül fárasztó és értékes munkára, amelylyel az efféle kiadás jár, alig találkozhatott volna alkalmasabb szakember, mint Márkus Dezső, akinél alaposabban kevesen ismerik hazánkban tételes jogunkat, annak legaprólékosabb és legrejtettebb részleteiben is. A 338 oldalas kötetet kitűnő, részletes tárgymutató zárja be. — Dr. Vájna Elemér: A birtokhábontás a Magyar ált. po'g. törvénykönyv tervezetében. Marosvásárhely, 1908. Szerző a Tervezetnek a birtokra és birtokvédelemre vonatkozó intézkedéseivel foglalkozik, s különösen a Tervezet 522. §-át veszi kritikai bonczkés alá Élesen szembe száll e §-ban megnyilatkozó azon fölfogással, hogy a sommás visszahelyezési kérelem ellenében alperes állítólagos jogára hivatkozhassék Szerző oda konkludál, hogy e §. teljesen töröltessék, mert ellentétben áll a meggyökeresedett magyar jogfelfogással. — A Pécs-Baranyamegyei Múzeum-Egyesület Értesítője. (Szerkeszti dr. Angyal Pál.) 2-ik füzet. Tartalom: Ritter Illés: Wosinszky Móricz emlékezete. Dr. Révai Sándor : Az Ormánság népének és nevének eredete. Marosi Arnold: Jalentés a városi múzeum 1907. évi állapotáról Hirek: A pécsi püspöki múzeum kő- és éremgyüjteményének áttelepítése. Benyovszky Móricz gróf ajándéka. Hazai muzeumok és könyvtárak fejlődése. A pécsi városi múzeum a londoni kiállításon. La Téne korú lelet. Régiség leletek. A múzeum könyvtára. A büntető igazságszolgáltatás. Könyvismertetések és bírálatok. Egyesületi ügyek. Levelelések. /\ Pier Eugenlo Frola: Delle Ingiurie a diffsmozioni, degli oltraggi e delle altre offese aH'ordine politico-sociale. Torino, 711 oldal. E monumentális munka szerzője Frola Eugenio, a római semmitőszék íőügyész-helyettese, akinek magvas és klasszikus jogi fejtegetéseit gyakran van alkalmunk olvasni a „Giustizia Penale" birói döntvénytárában. A jelen munka — hogy egyetlen kifejezést használunk — a becsület elleni bűncselekményeket tárgyalja. Kitűnő alapossággal terjeszkedik ki a magán- és a büntetőjogi felelősség kérdéseire, valamint a sajtóvétségekre s a judikaturára is. A munka első részét (1-325. 1.) az általános tanoknak szentelte a kiváló szerző. Az első kérdés, amivel foglalkozik: a rágalmazás és becsületsértés szubjektív elemeinek a fejtegetése. Ezen elemek: az animus injuriandi, defendendi, corrigendi, jocandi, vagy narrandi, amelyekre nézve beható fejtegetéseket találunk a hatalmas munkában. Hasonló terjedelmesen fejtegeti a szerző az objektív elemeket is, igy különösen az elkövetés helyét (nyilvános hely, nyilvános gyülekezet, stb.), módját, eszközeit (levelek, levelezőlapok, táviratok, nyilvános iratok, sajtó), továbbá a nyilvánosságra hozás alakjait (közszemlére kitétel, szétosztogatás, eladás, stb.) is. Érdekesen fejtegeti a tudós szerző a rágalmazás és becsületsértés folytán keletkezelt személyes kárnak a fogalmát és jogi értékél K Bonczkés alá veszi a rágalmazás és a becsületsértés különös alakjait, u. m. a sértett jelenlétében és a halottak ellen elkövetett rágalmazást, amely utóbbinál érdekesen fejtegeti a történelem jogait, továbbá a metszet, lithographia, arczulütés által s a párbajra kihívás czéljából, vagy annak visszautasítása miatt elkövetett becsületsértést, végül a föltételes, álczázott és közvetett becsületsértést, nemkülönben a szatírában, epigrammban, iróniával és a közhivatalnokok ellen elkövetett becsületsértést is. Behatóan tárgyalja a szerző a becsület elleni bűncselekmények folytán történő tiltakozásokat, valamint a sértést és visszavonásának és helyreigazításának a jogi jelentőségét is. Az I könyv második része a sajtójogi felelősség kérdését, a harmadik része pedig perjogi kérdéseket fejteget. A II. könyv első része a köztisztviselők ellen elkövetett becsületsértéseket és rágalmazásokat tárgyalja. Végül a második rész a politikai és társadalmi rend ellen elkövetett becsületsértési bűncselekményeket, jelesül pedig, a király, a királyi család tagjai, az elhunyt király, az idegen államfők és képviselői, továbbá a papok, a pápai udvarnál accreditált idegen diplomaták, nemkülönben a vallás és az egyházi személyek s az egyházi szertartások ellen elkövetett sértéseket tárgyalja. De kiterjeszkedik a munka az alkotmány megsértése, politikai gyilkosságok magasztalása, államtitkok elárulása, alkotmányintézmények ócsárolása által, továbbá a törvényhozó testület és a miniszterek ellen elkövetett sértésekre is. Legvégül pedig, érdekesen fejtegeti a szerző az egyházi személyeknek az államinlézmények, továbbá más egyének által az eskü szentsége, a törvénytisztelet ellen elkövetett sértéseket, stb. is. E monumentális munkát nemcsak arányai, hanem kitűnő alapossága és szerencsés rendszere miatt, méltán tekinthetjük az olasz büntető jogi monográfia-irodalom díszének és legkiválóbb termékének.