Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 10. szám - Az ügyvédek nyugdíjintézete - Berlin büntanyái

10. sz. Magyar Jogász-Ujság 123 Az eddigiekből már látható, hogy társadalmi különbségek a „Verbrecherek" világában sem hiányoznak. E tekintetben leghatalmasabb választófal közöttük a .működési tér." ,Szakok" szerint csoportosulnak ők is. Az ügyes zsebmetszök nem találkoznak a közönséges tolvajokkal; orgazdáik is egy magasabb kört képeznek amazokéinál, s ehhez képest a tanyájuk is más-más. Sokszor egy egész világ van közöttük s más nem teszi egymáshoz hasonlóvá őket, mint a közös, bünős életmód. A Sáchsertopp beszédes, komisz mulatozói csavargók, munkakerülők, közönséges, gyáva tolvajok ; a .Sodke" vendégei alkoholtól elbutult tekintetű toprongyos pernahajderek; a .Thomas" elegáns csöndjében pederaszták adnak egymásnak szerelmi találkát; a »Meloné"-ban (Grenadierstr. 50.) előkelőbb légkörben, óvatos gazemberek: kitanult zsebmetszök tanyáznak, mig az Elsasserstrassén, a berlini utczai leányok e valóságos méhkaptárában levő „Nordstern" kávéházban elegáns urak, (hamiskártyások) csalják hálójukba és fosztják ki a nem eléggé óvatos idegent. Már ehhez is egészen különös tehetség kell, de a bűnösök világának természetesen itt is a csalók a szellemi arisztokratái. Az ő tudományuk a legsokoldalúbb és éles észt követel. Köztük itt is, mint talán mindenütt a kerek világon, legtöbb a zsidó, akiknek aztán külön kaschemjük van a .Restaurant Hirschfelder"-ben a Hirtenstrasse és a Grenadierstrasse sarkán. Általában tekintélynek örvendenek az „előkelőségek" s a közönséges csirkefogóval nem komázifc egy nagyobbszabásu szélhámos Lenézi. Ruházkodásban pedig a legélénkebb kifejezésre jutnak a társadalmi különbségek. A ^Sáchsertopp otromba, Ízetlen mulatozói mellett, — hogy ne is említsem a legelső berlini kávéházak kifogástalan világfihoz méltó, választékos öltözékü gavallér zsebmetszőit, — ugyanám erős ellentét a „Meloné", a hol finom legények tanyáznak, ü nekik már vannak fogalmaik a szépről is, a jóról is és zongora mellett énekelnek, tánczolnak, mulatnak kedveseikkel együtt. Mert kedvese, kitartottja mindeniknek van (s e tekintetben nem képeznek kivételt a pederaszták sem, csakhogy ő náluk a nőt férfi helyettesíti.) A nő a bűnös embereknél is a .boldogság" tényezője; legtöbbször hűséges segítőtárs a különös kenyérkeresetben, olykor pedig a rendőrség kéme. Személyes tapasztalatok, egyéni benyomások, kísérőinktől nyert közvetlen értesülések azok, a miket itt amaz emlékezetes bűnügyi kirándulás emlékeiből papírra vetettem. Mélyebb rejtélyek, a tolvajvilág kevésbbé ismert sajátságai ilyen csoportos, feltűnő tsnulmányozás mellett természetesen zárva'! maradtak előttünk, de igy is, a mit láttunk és tapasztaltunk, kincses bánya lett volna a psychologusnak. Nekem, fájdalom, meg kellett elégednem azzal, a mit most szerény soraimban az olvasó elé tártam. Mikola Gyula. — Szakalin. Évenkint kétszer megy orosz rabokkal megterhelt hajó Odesszából Szakalin szigetére A foglyok vasketreczekbe vannak zárva. Mielőtt a hajó elindul, orvosi vizsgálat alá veszik a foglyokat, de ez a vizsgálat felületes, s gyakran megtörténik, hogy halálos betegeket is hoznak a hajóra. Ezeknek a legnagyobb része útközben meghal. A foglyok a lábukon meg vannak vasalva. Amikor a hajó eléri a Vörös tengert, a forróság oly elviselhetetlen, hogy a vasakat leszedik. Mindennap felhozzák a foglyokat a födélzelre csoportokban és a hajó fecskendőjével lehűtik őket Ruhájukat levethetik a forró égöv alatt. Körülbelül nyolczvanat zárnak be egy ketreczbe, ugy, hogy alig van helyük az alvásra. A büntetések igen szigorúak: korbács, vasak és magánzárka, miben a fogoly alig tud lélegzeni. Amikor a foglyok Szakaiinba érnek, fölosztják a foglyokat a hat börtön között; kettő van a nyugati parton, három a sziget belsejében és egy délen- Valamennyi börtön egyforma. Labbé mind meglátogatta és egybe becsukatta magát, hogy kitapasztalja. A börtönök nagy fabódék egy udvarral, melyre a czellák nyílnak. Minden börtönnek két osztálya van: egy büntető- és egy javítóosztálya. Az életfogytig elitéltek nyolcz évet töltenek az első és két évet a második osztályban. Ha a fogoly kitöltötte idejét, adnak neki fejszét, fürészt és köteleket s elküldik a sziget belsejébe, mint gyarmatlakót Két évig, mialatt megépíti gunyhóját és megboronálja a földet, kap élelmiszert. Két év után abból kell élnie, amit a zöld terem. Állapotuk annyira nyomorúságos, oly közel áll az éhhalálhoz, hogy sokan büntettet követnek el, csakhogy visszakerüljenek a börtönbe. Tizennégy évi gyarmatlakói szolgálat után paraszttá lesz a fogoly és azontúl a szárazföldön élhet, sőt esetleg európai Oroszországba is visszatérhet. Sok rabnak sikerül megszöknie. Nyáron elrejtőzik valami hajón, mely a sziget és a szárazföld között közeledik. Télen átmehetnek a jégen. Ha sikerül elkerülr iök a partőrség figyelmét, előttük van a végtelen és veszedelmes ut ázsiai Oroszországon át. Egy asszonynak sikerült a menekülés, három gyermekénei együtt — mezítláb. Mikor elért a falujába, Oroszországba, megismerték, elfogták és visszavitték Szakaiinba. A börtönök igazgatói komor emberek. Ők a sziget urai; a többi tisztviselő mind csak eszköz az ő kezükben. Az igazgatók pénzt szereznek oly módon, hogy a börtönökben készült árukat titokban eladják az utazó-kereskedőknek. Ezzel a módszerrel meggazdagodnának, de a kártyaszenvedélyük ezt lehetetlenné teszi. Az igazgató urak kegyetlenül bánnak a foglyokkal. Nem ritka mulatságuk, hogy a foglyot hordóba zárják és leguritják egy hegyen. Ha a rabnak pénze van, könnyen megmenekül a kínzástól. Természetesen van felülvizsgálat is. Pétervárról küldenek biztosokat, de ezek titokzatos rendszerességgel eltűnnek. Van a szigetnek kormányzója, de oly fövid időre van kiküldve, hogy nem valósithatja meg jó szándékait. Különben sem látja ő a dolgokat ugy, a mint vannak. Előle eltüntetnek mindent, ;imi nincs rendben. Hogy mennyiben fogaak ezek a telivér orosz viszonyok megváltozni az uj fordulat után, azt a jövő fogja megmutatni.