Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 9. szám

9. sz. Magyar Jogász-Ujság 109 instrumentáczióval vagy kísérettel. A törvény az operetté irodalom mai fellendülésére nem is gondolt, egyszerűen abból indult ki, hogy a zenés színmüvek egyes részei nem igen fognak önálló müvekként megjelenni. Ma azonban, midőn ez igen gyakori, nem tehetjük ki a szer­zőket annak, hogy legjobban sikerült dolgaikat, melyek megóvására mindent megtettek, mások kiaknázzák, hiszen lehetetlen azt mondanunk, hogy az önálló zenemű ebbeli jellege elvesz, merthogy az véletlenül egy zenés szinmü keretében adatott elő első izben. A kötelmi jogban a kártérítési határozatok vannak túlsúlyban. Az üzemkár felvetette objektív felelősség eszméje, mintha a kötelező munkás­biztosítás óta lassanként háttérbe szorulna. így a budapesti T. (1908. márcz. 3.1. G. 678/1907. sz.) a culpa in eligendo hiánya czimén elutasította a bérkocsi tulajdonos elleni kártérítési keresetet, kinek kocsisa kárt okozott. A T. utal arra, hogy az objektív felelősség csak veszélyes üzemekre áll, néhány évvel ezelőtt alig habozott volna, a kocsitartást is ilyennek minősíteni. Kártérítési kötelezettséget szül G. (1908. márczius 26-án 7537. sz.) szerint, ha később megsemmisített szabadalom alapján elnyert zárlat létesítette a kárt. Az 1874. évi XVIII. t.-cz. 9. §-ban szabá­lyozott elévülési idő kezdetét C. (1908. febr. 18-án 3292. sz.) azon időponttól számítja, midőn a munkaadó a baleset után is alkalmazott sérültet a szolgálatból végleg elbocsátotta. A szerződésszegés anyagát C. (1907. decz. 30-án 3008. sz.) néha túlságosan konser­vativ szemmel nézi. Az alsóbiróságok helyes érzékkel nem ítélték meg a műépítész teljes munkadiját, mert az általa elkészített szanatóriumi tervrajzokat egy konkurrens vállalat hason czélu épületére felhasználta, sőt maga is be­lépett a konkurrens vállalatba. A törvényszék azt hozta fel érvül, hogy felperes saját tény­kedése okozta azt, hogy alperesek a köteles jóhiszeműséggel ellenkező eljárása folytán a vele való szerződéses viszonyt felbontották. C. áz elállást hatálytalannak mondta, mert felperes sem a terveknek másokkal közlésétől, sem egy hasonczélu elmegyógyintézetnek e tervek szerint történendő felépítésétől szerződésileg eltiltva nem volt. Figyelmen kivül hagyta azonban leg­főbb bíróságunk, hogy felperes pozitív szerző­désszegést követett el, midőn tudatosan akkép teljesített, hogy azzal alpereseknek a vele kötött szerződés szerint is kitűnő vagyoni czélját meg­hiúsította, vagy legalább is nagy fokban meg­nehezítette. A pozitív szerződésszegés az „inop­portuno modo" történtnek, belylyel-közzel a lehe­tetlenitésnek egy esete, Staub meggyőző érvelése után C. tartózkodó álláspontja nem mondható többé megfelelőnek. A családjog területéből szemünkbe ötlik ama döntés, mely a közszerzeményi jószágnak fakultatív felosztását megengedi a házasság tartama alatt is és mely ily megosztásnak tekinti, ha valamely ingatlan, mely a közszerze­ményi tömegbe tartozik, a szerzés alkalmával fele részben a férj, fele részben pedig a nő nevére kebeleztetik be. (C. 1908. jan. 23-án, 2974/1907. sz.) A végrendeletek egyes alakjain alapuló öröklési jogokat a Guria egymástól különböző jogosultságoknak tekinti. Csak így magyaráz­ható, hogy az itélt dolog kifogását kizárja ott, hol felperes előzetesen Írásbeli végrendelet alapján indított pert és annak elvesztése után azt vitatta, hogy az írásbeliként elbirált vég­rendelkezési folyamat érvényes szóbeli vég­rendelet alkatelemeit mutatja. (C. 1907. decz. 12- én 266. sz.) Törvényes öröklési kapcsolatot C. gyakor­lata szerint az örökbefogadás az örökbefogadottak között nem létesit, minél fogva az örökbefogadó szülőről az örökbefogadottra hárult vagyont az örökbefogadott társa szempontjából áginak leg­főbb bíróságunk nem tekinti. (C. 1908. febr. 13- án 3148/1907. P. sz.) Határozattan és élesen fejti ki Curia azon régebben kissé ingadozóan érvényre jutott tételt, hogy a szülő által a gyermeknek ajándékozott érték a gyermek hagyatékában ági vagyont képez. (1908. febr. 18-án 5453/1907. P. sz.) Nem tesz az emiitett határozat szerint különbséget, vájjon az ajándék közvetlenül vagyonérték átadása, vagy pedig akként jut kifejezésre, hogy a szülő a gyermek részére vásárolt ingatlant annak nevére íratja. A házközösségből előzetesen kivált gyerme­keknek örök jogát Curia kizárja azon vagyonra, mely a házközösség megszüntetésekor az 1885. évi XXIV. t.-cz. 25. §. alapján az atyának tulaj­donába adatott át. (1908. jan. 28-án. 2558. 1907. sz.) Az osztályos egyezséget a Curia kétoldalú ügyletnek jelentette ki, mely pusztán a jog­ügyletek megtámadására jogosító inditó okok alapján hatálytalanítható. (1908. febr. 28-án 7709. sz.) A megajándékozott felelősségét a köteles részre jogosultakkal szemben C. (1908. jan. 9-én 860/1907. P. sz.)az alsóbiróságokkal ellen­tétben az ajándékozás arányában szabta meg. Az özvegyi jog (C. 1908 febr. 6-án 6854. sz.) a köteles részre jogosultat nem terheli, az özvegy tehát a hagyatékból a köteles résznek tehermentes kiadását tűrni tartozik, de az örök­hagyó által az örökös-társaknak ajándékozott vagyontárgyakból a maga részéről követelheti özvegyi joga kielégítését. ** Abban a látszólag egyszerű s világos kérdésben, hogy valamely büntetendő cselek­mény elkövetésénél közreműködő több személy mikor tekintendő társ-tettesnek, még mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom