Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám - A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferencziája

94 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. egyéneknek megnehezítené a munkakeresést s arra kötelezné őket, hogy a vidéken kóboroljanak. /\ Művészeti tárgyak ellopása. E czimen érdekes tanulmányt közöl egyik olasz jogi lap, amelyből kiveszszük a következőket: „Bizonyos idő óta — irja — egy újfajta bűnözésnek vagyunk a tanúi. Egyes, közbecsülésnek örvendő emberek, akiknek a tisztességét senki sem vonja kétségbe, uj és hasznothajtó tevékenységet fejtenek ki, amelynél hűséges társakra akadnak a mübarátok körében. „Az antik művészeti tárgyak folytonos ellopásairól akarunk beszélni, amelyek főként Olaszországban történnek, ahol a talaj természetesen igen kedvező erre. Nem múlik el hét, amelyen egy-egy ilyen lopást föl ne kellene jegyezni. „Az ilyen lopások elkövetéséhez ügyes emberre van szükség, aki a bűncselekmény elkövetését szervezi s aki a legügyesebb munkásokat választja ki a tett elkövetésére. Ezek távolítják el a kiszemelt antik műtárgyat arról a helyről, ahol az áll s e „munkát" oly ügyesen végzik, hogy a legkisebb sérülés sem esik az ellopott műtárgyon. „így, a páviai S. Agata in Monté templom előcsarnokából ellopott freskó is sértetlenül érkezett meg Heibronnen párisi műkereskedőhöz, noha a kép terjedelmes és súlyos volt, kicsempészése pedig ugyancsak titokzatos módon történt. „Firenzében a már „megszokott ismeretlenek" a Becagli palota homlokzatáról, egy kőfalon keresztül, minden zaj nélkül loptak le egy értékes diszitményt. „Érdekes, hogy ezzel szemben Párisban — ahol pedig szintén sok antik műremek van — inkább modern műtárgyakat lopkodnak. Különösen a levalleisperret-i temetőből tüntetik el a szebb siremlékeket, amelyeknek egyik-másika pedig négy-öt mázsát is nyom. „A. Tribuna szerint csupán Toscanában 84 műremeket loptak el 1391. óta." /\ Olasz földmives Iskola Görögországban. Carmelo Orassi, az olasz jogászvilág egyik legkiválóbb tagja, hirneves történetíró és költő, a szicziliai „L'Errore Gindizurio" czimü lap szerkesztője, 10.000 lirás alapítványt tett egy Párosban, vagy Naxosban (Görögország) fölállítandó olasz földmivelési iskola javára. A jelentős adományt Maniakis, athéni koronaügyész, a legkiválóbb görög büntetőjogász vette át, aki, minden valószínűség szerint, kísérletet fog tenni a foglyoknak mezei munkával való foglalkoztatására. /\ A jogi doktorátus reformja Francziaországban. Faure és Lecomte szenátorok a jogi doktorátus reformját sürgetik a franczia törvényhozástól. Az e tárgyban a szenátushoz benyújtott javaslatuk szerint, a jogi doktorátus négyféle, u. m. jogtörténeti, birói, közigazgatási és közgazdasági lenne. A jogtörténeti doktorátusnak a római és a régi franczia jogtörténet lenne a tárgya. A birói doktorátus tárgyai pedig a magán, büntető és kereskedelmi jog lenne. A közigazgatási doktorátus már több tárgyat ölelne fel, u. m. a köz- és alkotmányjogot, a közigazgatási, nemzetközi és a pénzügyi jogot. A legtöbb tárgya azonban a közgazdasági doktorátusnak lenne, amennyiben oda az általános közgazdaságpolitika, a kereskedelmi jog és az alkalmazott politikai közgazdaságtan (földmivelési, ipari, gyarmati, kereskedelmi, pénzügyi, bank- és börzegazdaság és törvényhozás) tartoznék. y\ Az alkoholizmus az angol nők körében. A liverpooli, italmérési engedélyeket osztogató, bizottság ujabban megvonta az italmérési engedélyt mindazon korcsm árosoktól, akiknek a korcsmájában a nők nagyobb számmal fordultak meg. Ez intézkedésnek már is megvannak a maga üdvös eredményei. Számos korcsma ajtaján már a következő föliratok olvashatók : „Nem jöhetnek be olyan nők, akik a karjukon gyermeket hordanak", vagy „A nők csak egy adagot rendelhetnek", avagy: „Csak kalapos nőket szolgálunk ki", vagy pedig: „Kérjük a nőket, hogy gyermekeket ne hozzanak magukkal." Mindez csak még jobban fölbátoritja a hatóságokat, hogy minél nagyobb biztosítékokat és támogatást kívánjanak az italmérőktől az alkoholizmus ellen folytatott harczukban. A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferencziája. A Londonban székelő Nemzetközi Egyesület (International Law Association) a budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédi Kör meghívása folytán ez év szeptemberében 25-ik konferencziáját Budapesten fogja megtartani. A Nemzetközi Jogi Egyesület ez alkalommal először jön Magyarországra és ez a körülmény, valamint az is, hogy az egyesület 25-ik konferencziája megtartására fogadta el számos konkuráló meghívás közül a magyar jogásztestület meghívását, a konferencziát országos jelentőségű ténynyé emelik. A londoni vezetőség, melynek élén Lord Alverston és Lord Justice Kennedy (a londoni felebbezési bíróság lord bírája) állanak, nagy buzgalommal fáradozik a konferenczi előkészítésén és karöltve halad velük a Budapesten már mult év tavaszán Günther Antal igazságügyminiszter elnöklete alatt tartott ülésén, megalakult bizottság. Az igazságügyminiszter érdeklődésének, dr. Nagy Ferencz államtitkár, dr. Tőry Gusztáv államtitkár és dr. Brüll Ignácz kamarai h. elnök, udvari tanácsos, fáradhatatlan működésének köszönhető az, hogy az egyesület régi híre és tagjai állásához mért ünnepélyes fogadtatása biztosítva van. A londoni vezetőség és a budapesti előkészítő bizottság együttműködése folytán sikerült a budapesti konferencziának oly tárgysorozatot biztosítani, mely alkalmas arra, hogy az egész müveit nyugat jogászainak valamint gazdasági tényezőinek érdeklődését felkeltse. Kiemelendő ugyanis, hogy a Nemaetkőzi Jogi Egyesület nem elvont jogelméleti kérdések fejtegetésével foglalkozik, hanem főképen gyakorlati, a nemzetközi kereskedelmi forgalmat közelebbről érintő kérdéseknek szenteli működését. Nagy hírét az egyesület ép annak a körülménynek köszönheti, hogy Yorki és Antwerpeni konferencziája a müveit államok hajósai között, egyes, a nemzetközi hajóforgalomban nagy fontossággal biró kérdések tekintetében megegyezést sikerült létesítenie, mely egyezmény York és Antwerpeni szabályok neve alatt ismeretes és gyakorlatba átment. Az egyesület ezen régi alapelveihez hűen a tárgysorozat ugy lett összeállítva, hogy a budapesti konferenczián nemcsak jogászok, hanem gazdasági tényezők is részt vehessenek. Nem kerülte el az előkészítő bizottság figyelmét az a körülmény sem, hogy Magyarország közjogi állása és törvényei tekintetében igen téves felfogások uralkodnak és felhasználva a kínálkozó alkalmat, informálni fogja a konferencziára nagy számban Budapestre érkező jogászi tekintélyeket, a magyar jog állásáról és törvényeinek tartalmáról. Az informálás nehéz feladatára Nagy Ferencz doktor, nyugalmazott államtitkár, egyetemi tanár vállalkozott. A választás igen sikerült, mert Nagy Ferencz dr. neve és szaktekintélye a külföldön általáno-