Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám - A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferencziája

7. sz. Magyar Jogász-Ujság 95 san el volt ismerve és ő volt különben az első magyar jogász, ki mint a kolozsvári egyetem kiküldötte már 1875. évben az International Law Assoclation antwerpeni konferencziáján részt vett. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők: A váltójog egységesítése, kettős adóztatás, választott bíróságok Ítéleteinek végrehajthatósága, bűntettesek kiadatásának kérdése, külföldi társaságok. Tervbe van véve egyes tengerjogi kérdéseknek megvitatása is. Tekintettel a konferenczia fontosságára, a titkárság permanencziában van és érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással. Levelek a titkárság czimére V. ker., Szemereutcza 10. szám intézendők, szóbeli felvilágosítások pedig február 8-tól minden második szombaton 5J/2 órakor a budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében kaphatók. Az előkészítő bizottság folyó évi márczius hó 14-én dr. Nagy Ferencz ny. államtitkár, egyetemi tanár elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Dr. Tőry Gusztáv államtitkár, dr. Fülepp Kálmán főpolgármester, dr. Rickl Gyula, Gonda Béla mm tanácsosok, dr. Schwarz Gusztáv egyetemi tanár, dr. Tarnai János kúriai biró, dr. Baumgarten Károly, dr. Reichard Zsigmond Ítélőtáblai birák, haraszti Jelűnek Henrik és dr. Brüll Ignácz udvari tanácsos és még számosan a bírói és ügyvédi kar előkelőségei közül. Dr. Nagy Ferencz üdvözölte a megjelenteket és felkérte dr. Brüll Ignácz alelnököt, hogy a tisztikar jelentését terjeszsze elő. A tisztikar jelentésében kiemelte, hogy a londoni központi bizottság felkérésére dr. Gíinther Antal v. b. 1.1. igazságügyminiszter, a konferenczia diszelnökségét elvállalta. A konferenczia ügyvezető elnöke Sir Walter Philimore, a londoni High Court bírája lesz. Utalt a jelentés arra, hogy hosszas tárgyalások után sikerült a konferenczia idejét f. évi szeptember 22—26-ikára meghatározni. A konferenczián tárgyalás alá kerülő kérdések tekintetében végleges megállapodás az előkészítő bizottság és a londoni központi bizottság között még nem jött létre, és az előkészítő bizottság bármely oldalról jövő inicziativákat szívesen vesz. Mégis meg lett állapítva, hogy dr. Nagy Ferencz a magyar jogról fog ismertető előadást tartani, továbbá, hogy a következő kérdések lesznek tárgyalva: A semlegesség. (Előadó: Lord Kennedy lord biró Londonban). A váltójog egységesítése. (Előadók : Kammergerichtsrath dr. Mayer Berlin és Byles ügyvéd Londcn.' Az adásvétel nemzetközi szempontból. (Előadók : dr. Schwarz Gusztáv egyetemi tanár Budapest és dr Jitta egyetemi tanár Amsterdam.) A nemzetközi választott bíróságok. (Előadó : dr. Varby London.) Kettős adóztatás. (Előadó : dr. Wittmann Ernő ügyvéd Budapest.) A munkásbiztositás nemzetközi szabályai. (Előadó : dr. Baumgarten Nándor egyetemi magántanár Budapest.) A kiadatási szerződések. (Előadók : dr. Belinkey törvényszéki biró és dr. Vámbéry Rusztem egyetemi magántanár.) A választott bírósági Ítéletek végrehajthatósága. (Előadó: dr. Kőnig Vilmos ügyvéd Budapest.) Ezenkívül még a nemzetközi utjog, a törvény bizonylatok és néhány tengerjogi kérdés tárgyalása lett elhatározva. Ezen kérdések előadója tekintetében azonban megállapodás még nem létesült. A tisztikar jelentésében utalt arra, hogy nagy eredményt ért el akkor, midőn sikerült keresztül vinnie a londoni központi bizottságnál, hogy eltérően az egyesület alapszabályaitól, dr. Nagy Ferencznek a magyar jogot ismertető, tehát nem nemzetközi jogi tárgyú előadása napirendre tűzessék. Ezen előadás napirendre tűzése elsőrendű érdekű, mert informálni van hivatva a külföldi jogi tekintélyeket hazai jogunkról. A konferenczia egyéb tárgyai ugy lettek összeállítva, hogy azok nemcsak a jogászokra, hanem a gazdasági érdekeltségekre nézve is érdekkel bírnak. A tisztikar jelentésének felolvasása után dr. Tőry Gusztáv államtitkár az elnökség nevében utalt arra, hogy a m. kir. kormány támogatásáról biztosította a konferencziát és ama reményének adott kifejezést, hogy Budapest székesfőváros, valamint a hazai jogászkörök és gazdasági érdekeltségek a konferencziát támogatni fogják. Ur. Nagy Ferencz elnök ezután a megjelenteknek köszönetet mondván megjelenésükért, az ülést bezárta. — Irodalmi pályázat. A Magyar Jogászegylet hatszáz koronás Fayer László pályadijat tüz ki a kcvetkező kérdésre: „Rendszeresen és kritikailag kifejtendő, miképpen szabályozza anyagi és alaki büntetőjogunk a titok védelmét?" Pályázati feltételek. 1. Kívántatik egy körülbelül négy nyomtatott ív terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzőit kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimerítő idézése és közlése nem kívántatik A pályázatban nem egyleti tagok is részUehetnek. A pályadíj c-aki-i önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bírálóbizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes pályamunkákat dicséretben részesíthet. 2 A pályadijat a .Magyar Jogászegylet" igazgatóválasztmánya által kiküldött bírálóbizottság ítéli oda s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. Az esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 3. A pályamunkák legkésőbb 1908. szeptember 30-ig az egyleti titkárság czimére (V., Szemere-utcza 10. sz.) postán ajánlva küldendők. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvashatóan írva és lapszámozva legyen és borítékon jelölendő, hogy a Fayer László díjra pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó levélen ugyanazon jeliige álljon, amely a pályamű czimlapján. A lepecsételt levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szprző közös munkával nem pályázhatik; álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutalom ki nem adatik. 6. A pályadíjnyertes müvet a „Magyar Jogászegylet" akár értekezései között, akár könyvkiadó vállatában, külön tiszteletdíj fizetése nélkül közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. — A .Magyar Jogászegylet KönyvkiadóVállalata" ez uton értesiti az érdeklődőket, hogy legelső kötetei még e hó végén fognak megjelenni. Azok, a kik még előfizetni kívánnak, legkésőbb e hó 21-ig jelentkezhetnek (V., Nagykorona-u. 18.). Ez időn tul a kiadványok csak az Athenaeum részvény-társulatnál, a jóval magasabb bolti áron rendelhetők meg. A legközelebb megjelenendő két kötet a következő : Kunz Jenő ,A jog" czimü értekezése és Kenedi Géza „Magyar szerzői jog" czimü müve. Míg az első általános jogi bevezető jellegével bír, addig utóbbi oly anyagot dolgoz fel, amely a gyakorlat czéljaira is igen fontos. A legközelebbi kötet azután Tardonak, a nagyhírű franczia büntető jogásznak „Criminalité comparée" czimü munkájának magyar fordítása lesz. IRODALMI ISMERTETÉSEK. — Dr. Hutyra Ferencz : Törvényszéki állatorvosán . Pátria, 1908. — 10 korona. Eisenmayernek 1866-ban megjelent .Törvényszéki Állatorvostan" czimü tankönyve óta hasonló munka nem látott napvilágot. Hogy pedig az ilyen tárgyú műre a joggyakorlatnak tényleg szüksége van, az már abból a körülményből tűnik ki, hogy az állatorvos peres ügyek előkészítésénél, illetve bírói elintézésénél igen gyakran szerepel, mint szakértő, amidőn is hasonló segédkönyvnek