Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 4. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése

V. évfolyam. Budapest, 1906. február 15. 4. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT. A polgári törvénykönyv előkészítése. Az igazságügyminiszteriumban a polgári törvénykönyv előkészítésére szervezett állandó bizottság vezetősége e napokban tette közzé a Tervezet további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a Tervezetre vonatkozó bírálati anyag hetedik (VII.) kötetét. A kötet 485 lapon a kötelmi jog VII—XVI. czimének feldolgozását adja. (Hetedik czim: Kölcsön. Haszonkölcsön. Letét. Nyolczadik czim : Vétel és csere. Kilenczedik czim: Ajándékozás. Tizedik czim : Ellátási és életjáradék-szerződés. Tizenegyedik czim : Bérlet és haszonbérlet. Tizenkettedik czim : Munkaszerződések. Dijkitűzés. Tizenharmadik czim : Ügyvitel. Tizennegyedik czim: Társaság és közösség. Tizenötödik czim: Egyezség. Tartozás-elismerés. Utalvány. Előmutásra szóló és igazoló papirok. Tizenhatodik czim: Törvényből folyó egyes kötelmek) A főelőadmány ebben a kötetben 29 alapvető jelentőségű elvi kérdést ölel fel: Az azok kapcsán a Tervezettel szemben javaslatba hozott főbb változtatások akövetkezők : a) Ingatlanok szóbeli eladása az 1398. §. szabályától eltérőleg necsak akkor váljék ér\ényessé, ha az eladó az ingatlant a vevőnek tényleg átadja, hanem akkor is, ha megadja neki a tulajdon átruházásához szükséges (és arra alkalmas) bejegyzési engedélyt. Az ingatlanok eladására vonatkozó ez a szabály azonban ne terjesztessék ki más szerződésekre, mint azokra, amelyekkel valaki ingatlannak, vagy épületjognak átruházására, vagy ily jognak megalapítására visszteher fejében kötelezi magát. (CLXXXIII. számú elvi kérdés.) b) Ha ingatlan eladása esetében a vevő tulajdonjoga a telekkönyvbe még az átadás előtt jegyeztetik be, a veszély már a tulajdonjog be jegyzésének időpontjában szálljon át a vevőre. (CLXXXIV. számú elvi kérdés.) c) A szavatossági hiányra való tekintettel a vevő csak akkor követelhessen nem teljesítés miatt kártérítést (1435. §. I. bek.), ha az eladó a hiányt a szerződés megkötésekor csalárdul elhallgatta, vagy a dolog hibátlanságáért, illetőleg a kikötött tulajdonság meglétéért jótállott; egyébként csak amennyiben öt a teljesítés körül vétkesség terheli. Az 1435. §. második bekezdésének szabálya a kereskedelmi törvénybe helyezendő át. Az állatszavatosság szabályozása külön törvénynek tartandó fel, mihez képest az 1455 — 1468. § ok elhagyandók. (CLXXXVIII. számú elvi kérdés) d) Olyan esetben, midőn ingatlan- vagy épületjog van ajándékul igérve, az ajándékozási igéret érvényéhez közokirat legyen szükséges. (CLXXXIX. számú elvi kérdés.) e) Az 1516. §. szabálya, amely specziálisan rendelkezik arról, hogy az ajándékozót megillető visszavonási (és visszakövetelési) jog mennyiben érvényesíthető a megajándékozott ingatlan jogutódaival szemben, mellőzendő. /) A bérleti viszony felmondása esetében (1532. §) a bérlő ne legyen elzárva attól, hogy a felmondásig eltelt időre az 1533. §-ban meghatározott előfeltételek mellett nemteljesités miatt kártérítést követeljen, azontúl pedig az 1068. §• megfelelő alkalmazásával azon kárának megtérítését követelje, melyet azáltal szenvedett, j hogy a bérleti viszony szerződésszerű tartamában megbizott. (CXCIV. számú elvi kérdés.) g) Abstrakt szerződéssel (1748 . 1751. §-ok) necsak határozott pénzösszeg fizetését, vagy határozott mennyiségű egyéb helyettesíthető dolgok szolgáltatását, hanem bárminő szolgáltatást lehessen kötelezni. (CCV. számú elvi kérdés.) h) Az 1783. §. szabálya megfelelően kiterjesztendő azokra, akik nem ipari foglalkozás által, hanem más módon (például automobilközlekedés által) veszélyeztetik mások személyvagy vagyonbiztonságát nagyobb mértékben. (CCVII. számú elvi kérdés.) i) A munkaadó objektív felelőssége az 1789. § 1. bekezdésének előfeltételei alatt necsak azon károkra terjedjen ki, amelyeket állandó alkalmazottjai, hanem általában azokra, amelyeket a vele szolgálati viszonyban álló n.unkavállalók okoznak harmadik személynek. E felelősség továbbá a megbízóra is kiterjesztendő (nemcsak az 1789. §. II. bekezdése esetében, hanem általában), azon károk tekintetében, amelyeket a megbizott megbízása teljesítésében harmadik személynek jogellenes cselekmény által vétkesen okoz. (CCVIII. számú elvi kérdés) A bírálati anyag összeállításából ez alkalommal is felhívjuk a figyelmet a bizottsági értekezletek során felmerülő részletes kritikai megjegyzésekre. A munkálat további, az öröklési jogra vonatkozó VIII. és IX. kötete legközelebb jelenik meg.