Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Amerikai bankrablók. [2. r.]

3 sz. Magyar Jogász -Újság 55 rövid megjelölése is, annak kimerítő idézését és közlését már az értekezés terjedelme is kizárja. A pályázatban bárki részt vehet. A pályadíj csakis abszolut-becsü munkának adható ki; a biráló-bizottság azonkívül más pályamunkákat is részesíthet dicséretben. Ez értekezések közelebbi tárgyát az e czélre kiküldött bizottsg fogja megállapítani és legkésőbb február 15-ig a Magyar Jogászegylet titkársága közzé fogja tenni ezeket, valamint a pályázati feltételeket. A választmány ezúttal első izben tűzött ki pályadijakat a jogirodalom fejlesztésére és mivel aránylag úgyis kevés alkalom van szakszerű pályázatokra, a választmány ez elhatározásának annál nagyobb jelentőség tulajdonítható a magyar jogirodalom szempontjából. Köszönettel vette továbbá a választmány, hogy a budapesti ügyvédi kamara 400 koronával alapitó-tagnak lépett be. Végül elhatározta a választmány, hogy az alapítványokról szóló tervezetet teljes ülésein megvitatás tárgyává fogja tenni. A mult hó 27-én tartott ülésen Török Aurél dr. egyetemi tanár tartott előadást a bűnügyi embertanról. Vavrik Béla kúriai tanácselnök elnöki megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a jogász-egyesület nagy súlyt vet annak a kontaktusnak a megtartására, amely a jogtudományt az egyéb és különösen a társadalomtudományhoz füzi. A büntetőjogi segédtudományok közül különösen a kriminál-antropológiával is foglakozik és a mai előadásnak czélja ez irány szakszerű bírálata. Török Aurél előadásában rámutatott arra, hogy a külső és belső kapcsolatnak kérdésével 300 év óta a legnagyobb elmék foglalkoztak, de csekély eredménynyel. Magunkat nem vagyunk képesek megfigyelni. A lelki működések székhelye az agyvelőben, annak külső rétegén van. Lombroso működéseinek fősulyát nem a lényegesre, hanem a mellékesre fektette. Büntető típus nincs, de Lombroso érdeme, hogy a fősúlyt az emberre kell fektetni. Kell valami összeköttetésnek lenni az arczkifejezés és a lelki hajlam közt, de mi azt nem ismerjük. Lombroso azt hiszi, hogy a lélek idomitja az arczvonásokat, melyeken nem változtathatunk. Az erkölcsi beteg rendellenes jelekkel van szerinte fölruházva s ő 53 ily stigmát különböztet meg, mely a Penta által megvizsgált fegyenczeknek csak 3 százalékánál hiányzik. A legfontosabb a fülkagyló deformitása (szegélytelen fül, csücskös fül, a koponya deformitása stb.) Ily stigma azonban jóformán minden emberen van és a fegyencztipus közel áll a vademberek típusához, mely pedig a legkülönbözőbb lelki tulajdonságok kifejezője lehet. Kevésbé egyoldalú megfigyelések pedig azt mutatják, hogy az arcz inkább nemzetiséget, fajt, társadalmi réteghez való tartozást tüntet fel, mint lelki indulatokat. Lombroso tanításainak tehát, habár abban az irányban, mint ő azt hangoztatta, pozitív eredménye nincsen, mégis az emberiség figyelmét a bűnösökkel való helyesebb bánásmód felé terelték. A letartóztatási intézetek reformja, a bűnösöknek közmunkára való fordítása volt ennek további eredménye. Nagy súlyt kell vetnünk a profilaktikus intézkedésekre és e téren nem annyira az állami kényszerre, mint a társadalmi emberbaráti intézményekre van szükség. Lombroso elméletével tehát ugy járt, mint az alkimisták: akik aranyat akartak találni és porczellánt fedeztek föl. Ha Lombrosonak nem is sikerül az emberi test külső alakulataiból annak mivoltára biztos következtetést vonni, működésének nagy haszna és óriási jelentősége abban állott, hogy a büntetésekkel való megfelelőbb bánásmódot eredményezte. — Igazságtalan törvények. A bécsi Kosmos egyesület Strasser docens elnöklete alatt tartott ülésén Dr. Benedict Ödön tartott előadást, az igaz ságtalan törvényekről, a birák tehetetlenségéről s a közönség részvétlenségéről. Senki sem csodálkozik, hogy a közönség részvétlen, hogy a törvények igazságtalanok, de azon igenis, hogy a birák tehetetlenek — mondja az előadó. Mialatt a bíráknak az írott törvénykönyvekhez való viszonyáról vitatkoztak az első törvénykönyv megszületése óta, szem elől tévesztették, hogy a törvény sokféle jogszabály gyűjtő neve, a legmerevebb normát épugy magában foglalja, mint a viaszpuha tételeket. Mig a jog továbbfejlesztése ezen hajlékony jogszabályoknál a bírónak természetes kötelessége, más jogszabályoknál azt csak esküje megsértésével tehetné. Az előadó rámutatott a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, az illetéki szabályok szakaszainak egész sorozatára, ahol az egy merész kifejezéssel szuverénnek mondott birói hatalom egészen csődöt mond. Dr. Benedict felemiitette a btk. 81. § át, mely évenként átlag harmadfélezer emberre süti rá a bűntettes bélyegét, pedig az esetek nagyobb részében csak csekély kihágásról van szó. Bámutatott e százados szakaszra, mely szerint a lopás bűntettként minősül, hogy e szakasz alá vonják a csekély jelentőségű virág, gyümölcs s erdei lopásokat. A törvény esztelen intézkedései közé sorolható az ajándékozás után kirótt tiz százalékos illeték. Beszélnek ugyan a polgári törvénykönyv revíziójáról, ez azonban, mint uj szövegezés, csak rendkívüli körülmények között történhetnék. Egy tollvonással ki lehetne ez igazságtalanságokat a törvényekből törölni, ha a nép, mely gyakran kis dolgokban is oly hatalmasan nyilatkozik meg, a törvényhozó testületekben a kellő érdeklődést ez iránt felkeltené. A rendszer megváltoztatása s más szakaszok érintése nélkül néhány szakasz megváltoztatásával az igaztalan szenvedés egész tömegét lehetne megszüntetni. — Holtak fényképezése. Ismeretlen holtak hulláinak felismerésére Bertillon uj módszert ajánlt Parisban. Bertillon ezen czélból egy Pravat fecskendezővel 3—4 csepp glyezerint fecskendez a hulla szemébe ; a pillák megnyílnak, a szem egészen kitágul s ugy látszik, min.ha a test élő lenne. A szemnek a homályát ugy szünteti meg, hogy a szemhártyára is glyezerint csepegtet. Ha az ajkat még karminnal bekenik, ugy a csalódás teljes. Az igy fotografált hulla képe olyan, mint az élőé. — Lábmüvészek. Willson-Hall Ausztráliáról irt müvében megemlíti, hogy a benlakók lábujjaik feltűnő begyakorlása által nagy ügyességet tanúsítanak lopásaikban. Anélkül, hogy testük felső részét megmozdítanák, észrevétlenül emelnek fel távoleső tárgyakat a földről. Ügyességüket arra is felhasználják, hogy észrevétlenül fegyvereket visznek lábujjaikkal a fűben. A A bennlakók igen ügyesek a mászásban is ; az asszonyok lábuk nagy ujjával fonnak nádból kosarat stb. Nálunk is országos vásárokon már mutogattak ily lábművészeket. — Beszélő fényképek. A rendőrség hivatalnokai fénykép hiányában gyakran csak Írásban vagy szóval tudatott jelek után kénytelenek egyének után kutatni. Gyakorlat nélkül azonban igen nehéz leirás után a képet megalkotni. Párisban rövid idővel ezelőtt Bertillon Alphonse kezdeményezésére kísérleteztek ezen a téren. A „beszélő fényképek"-et a személy lényeges ismertető jelei után készítik : igy lapokon feljegyzik a test magasságát, az orr nagyságát, a szem, haj, szakái szinét, a homlok, az orr, az ajak, a száj, az áll, a szemöldök és szempilla alakját és nagyságát, az arcz és