Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Külföldi törvények és törvényjavaslatok

56 Magyar Jogász-Ujság V. évf. profil általános vonásait, végül a fül bizonyos sajátsá­gait. A leírásban azonkívül megjegyzik az összes jel­lemző ismertető jekket, (szabálytalan alakulatokat). A kísérleteknél Bertillon vagy 50 lapot osztott ki, me­lyeken a jelenlevő személyek .beszélő fényképei" voltak, ezeket elosztotta tanítványa', börtönörök, bűnügyi hiva­talnokok stb. között és felhívta őket, hogy a leirt sze­mélyeket találják meg. A többször ismételt kísérlet min­dig sikerült. A kísérlet ellenőrzése czéljából távollevők­ről osztottak ki lapokat s ilyenkor sem voltak tévedések. Az ilyen kísérletek igen ajánlatosak fiatal rendőrségi hivatalnokok begyakorlására. Nem rég Dr. Reisz R. A. irt kimerítő müvet a „portrait parlé"-ról, mely Lausann. ban jeient meg. — A birói ügyviteli szabályok módosítása. Az igazságügvminiszter 1905. évi T. 42/53. számú ren­deletével az Ü. Sz. 185. és 187. §-át következőkép vál­toztatta meg: A birói ügyviteli szabályok 185. § ában foglalt rendelkezések helyébe a következő szöveg lép : A határozat szavazás ulján hozandó meg A szavazást megelőzi a tanácskozás, mely az eldöntendő kérdésnek általános megvitatásából áll Ugy a tanácskozást, mint a szavazást, az eh ök vezeti. Az elnök a bírákat véleményük előadásában félte nem szakithatja, szavazásrabocsátás tlőtt azonban az ügy állását ugy a ténykérdések, mint a jogkérdések feltüntetésével összegezheti. A sza\ ázást az előadó nyitja meg a kiadmánv tervének felolvasásával. A birói ügyvite'i szabályok 187. § ának I. bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az elnök minden egyes szavazás alkalmával leadja szavazatát, azonban csak a többi tanácstag után ; a határozatot pedig saját szava­zatának számbavételével mondja ki. Ha az elnök a többi tanácstag szavazalától eltérően szavazott, a határozat egyhangúlag hozottnak nem tekinthető. — Igazságügyi rangsor. Az igazságügyminis z­terium által kiadott rangsor a következő adatokattünteti fel: Curiai tanácselnök van 8 ; korona ügyész 1: kir. táblai elnök 11; curiai biró a Budapesten elhelyezett törvény­széki elnökökkel 68; kir. Ítélőtáblai tanácselnök 21 ; fő­ügyész- és koronaügyész-helyettes 15; kir. ítélőtáblai biró 225: főügyészi helyettes 14; törvényszéki elnökök curiai birói czimmel és jelleggel 10 ; a VI. fizetési osztályba sorozott kir. törvényszéki elnökök 54; törvényszél-i birák, járásbirák, ügyészek, táblabírói, illetőleg főügyészi helyet­tesi czimmel és jelleggel 127; VII. fizetési oszlályba soro­zott törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek 256; VIII. fizetési osztályba tartozó I irák, járásbirák, ügyészek 905; albirák és alügyészek 1191. — Teljes ülés a Curián. A kir. Curia polgári szakosztályai 1906. évi február hó 9 ik napján (pénteken) d. e 10 órakor teljes ülést tartanak, melynek tárgya: megvitatása és eldöntése a budapesti kir. Ítélőtábla 8. számú és a pécsi kir. Ítélőtábla 3. számú polgári teljes ülési döntvényeiben észlelt elvi ellentétesség folytán a következő polgár-jogi vitás elvi kérdésnek: „tattás, élel­mezés, életjáradék, nyugdíj és ezekhez hasonló termé­szetű követelések iránti perekben a S. E 117. §. 5. pontja alapján végrehajthatónak kimondott Ítélet, vagy az 1881 : L1X. t.-cz. 48. értelmében végrehajtható két egybe­hangzó ítélet alapján elrendelt végrehajtás esetében a végr. törv. 42. §-a alkalmazást nyerhet-e, avagy nem? Előadó: Mezey Albert, a kir. Curia birája. — Szilágyi Dezső síremlékére a Magyar Jogászegylet Márkus Dezső lelkes indítványára gyüj­I tóst indított. E nemes czélt szívesen szolgálandó, felkérjük lapunk olvasóit, hogy ezen czélra szánt adományaikat lapunk szerkesztőségéhez juttatni szí­veskedjenek, amely is azokat nyilvános nyugtázá­suk után az emlékbizottsághoz sziveson továbbítja. A szerkesztőség. KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. Külföldi törvények és törvényjavaslatok. 15. A dán büntetőtörvénynek módosítására vonat­kozó 1905. évi ápril 1-én kelt időleges törvény*). Ez a törvény eddig többnyire csak a botbüntetésre vonatkozó rendelkezései folytán lett híressé, de ezeken kivül is egész sorozatát tartalmazza a figyelemre méltó intézke­déseknek ; ilyenek például: a föltételes elitélés, a fiatalkorú bűntettesek megbüntetésének mélyTeható re­formja stb. Ami a botbüntetést illeti, előrebocsátjuk, hogy ez Dániában fiatalkorú bűntetteseknél már az 1866. február 10-iki, most is érvényben levő általános polgári tör­vénykönyv alapján alkalmazható ; még pedig 10—15 éves fiuknál és 10 — 12 éves leányoknál vesszőcsapások, 15—18 éves fiuknál pedig botütések alakjában, a ke­nyér és viz melletti fogház helyett, mely fiatalkorú bűn­tetteseknél nem alkalmazható, fcbben a tekintetben tehát az uj törvény enyhíti az eddig fennállott intézkedése­ket, amennyiben, mint az az alábbiakból kitűnik, a 14 éven aluli gyermekek büntethetőségét egyáltalában el­törli és a 18 éven aluli egyéneknél is csak az erőszak alkalmazásával elkövetett bűntettekre korlátozza. A törvény négy fejezetből áll, még pedig : I. A különböző erőszakos és szeméremelleni bűn­tettekre, koldulásra és csavargásra vonatkozó büntető határozmányok. (1—9. §§.) II. Általános határozatok. (10-19. §§.) III. Feltételes büntető ítéletek. (20—23. §§.) IV. A törvény érvényének tartama, átmeneti in­tézkedések. (24—27. §§.) Az olyan személyek ellen e!követett erőszakossá­gok, akiknek magaviselete ilyenekre alapos okot nem szolgáltatott, amennyiben a sértett nem hamar muló testi bántalmat szenvedett, súlyosabb, a sértés fokához mért büntetésekkel sújtatnak. A sértés ismételten való I elkövetése, a tettesnek a sértett félhez való rokonsági viszonya, a cselekmény beállott következményeinek j szándékos, vagy előrelátható előidézése, valamint az a .körülmény, hogy a bűncselekményt több tettes közösen követte el, a büntetés súlyosbítását vonja maga után. A törvény 1. § a uj büntetésnemet is állapit meg : a kényszermunkát. Bizonyos szemérem elleni bűntettekre — nemi erőszak, gyermekekkel elkövetett fajtalanság stb. visszaesés esetében a törvény súlyosabb büntetéseket állapit meg ; ezek akkor nyernek alkalmazást, ha a tettes előzőleg —tekintet nélkül arra, hogy mennyi idő telt el azóta — hasonló bűntett miatt már el volt Ítélve. (3. §.) A 4. §. a kerítés ellen eddig érvényben volt bün­tető határozatokat terjeszti ki. Ezen §. rendelkezései •) L. ehhez lapuik IV. évf. a 276. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom