Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - Dr. Nádas László: A kartelek és trusztök kérdése. [Könyvismertetés] - Pöhlmann Ludwig: Das Bürgerliche Recht. [Könyvismertetés]

42 Magyar Jogasz-Ujsag Nagykorúságának elértével (21 év) a növendéket az intézetből elbocsátják, de elbocsátható előbb is, ha a czél, melyért az intézetbe kerül, előbb eléretett, ha ugyanis a növendék viselkedése megnyugtató és oly helyzetben van, hogy önmagáról gondoskodhatik é3 megvan a biz. tositék arra nézve, hogy az elbocsátandó saját otthonában a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást megleli. Az elbocsátott a helyi gyermekvédelmi egyesület pártfogásába ajánltatik. Az elbocsátandó nö.endékkel, habár teljes megjavulásának adta tanújelét, a személyzet az ulolsó napokban különös gondossággal bánik, hogy ne hagyja őt közönyösen a felebbvalóitól és társaitól való elválás és hogy hálás és állandó emlékezetében tartsa n.eg azokat, akik neveléséhez hozzájárultak, jellemét irányították. A javithatatlan növendék a javitó-mtézeti tanács indítványára belügyminiszteri rendelkezés folytán az u. n. szigorú javitó-intézetbe kerül. Altalánosságban ebben az intézetben is ugyanazok a szabályok és elvek irányadók, az ide került növendék: azonban javítása egész idejét már ebben az intézetben tölti. Dr. Holló József, budapesti ügyvéd. IRODALMI ISMERTETÉSEK. — Dr. Félegyházy Ágost: A budapesti tőzsde könyve III. kiadás. Grill. 1906. Ára 8 korona. Szerző, ki a budapesti áru- és értéktőzsde jogügyi főtitkári minőségében a tőzsdebiráskodás alaki és vagyoni jogi téren oly bő tapasztalatokkal rendelkezik, mint kivüle ma aiig más, ebből folyólag leghivatottabb tollal állította egybe a budapesti áru- és értéktőzsde több, mint 20 évet felölelő joggyakorlatát. A munka felöleli a tőzsde egész szervezetét, az érvényben levő összes tőzsdei szokásokat, a választott bíróság berendezését és minden a tőzsdére vonatkozó törvények és rendeletek bő ismertetését. A munkában újítás és különösen dicséretre méltó, használhatóság tekintetében eléggé nem is méltányolható azon tény, hogy a tőzsdebirósági joggyakorlatnak 1882-től, a tözsdebiróság újjászervezésétől, napjainkig terjedő joggyakorlatát csaknem 8 ivre terjedő betűrendes feldolgozásban adja közre. A munka nélkülözhetetlen mindazoknak, akik a tőzsdével, illetve annak bíráskodásával akár közvetlenül, akár közvetve érintkezésben állanak. Dr. Nádas László: A kartelek és trusztök kérdése. Budapest, 1906. Grill. 8 korona. Az egyérdeküek szövetkezése és érdekszövetségek harcza oly régi, mint az emberiség maga. Az ember mindig előbb saját erejével igyekszik azon akadályok legyőzésére, melyek önfentartásának és boldogulásának útjában állanak. Az ellentállás azonban sokkal kisebb volt bizonyos akadályok legyőzésénél, ha többen szövetkeztek, sőt gyakran azakadályok elhárítása az individiumra nézve lehetetlen is volt. Az ember működése tehát mindig két irányú: egyéni erőkifejtés és szövetkezés. Egyéni küzdelem, ennek sikertelensége esetén békés megegyezés vagy szövetkezett küzdelem egymást váltják fel tehát az emberiség politikai és gazdasági életében. Az emberi nem minden törekvése, igy az ipar és kereskedelem története is ezeket a változatokat mutatja. Minél korlátlanabb és szélesebbkörü valamely uralmi verseny, annál több embernek érdekeit érinti, akiket természetszerűleg közös érdekeik megvédésére szövetkezésre buzdít. Viszont ezen szövetkezés a természet rendje szerint ismét visszahatást eredményezvén, az egyérdeküek között szintén tömörüléshez vezet. így jönnek létre hatalmas birodalmakat monopolizáló vállalatokkal szemben aiillió és millióknak szövetkezései, a munkások szaksze»vezetei\el szemben a munkaadók munkabér karteljei, az ipari árukat termelők kartcljeivel szemben a nyers áru termelők karteljei, a külföldi vcrsenynyel szemben a belföldiek szövetkezései, mind csak azon ukból, mert a közös éudekek közös S7övetkezésre buzdítanak. Amint ezekből látjuk, a kartelek és trusztök eredetei a legrégibb időkben is csak ugyanazon okból fakadhattak, mint DOB, midőn egykor ugy. mint ma is a kapitalizmus, másrészt az egyéni küzdelem helyébe lépő szövetkezés eredményei. Ha azonban az egyének szövetkezéseinek indító okaival és mai alakulataival tisztában is vagyunk, megoldatlan mai Dapig azon kérdés, hogy vájjon az állani a különböző érdekek ezen szövetkezéseinek egymással szembeni állásfoglalását semleges nézpontról türje-e és várja meg a különböző érdekszövetségek békés kiegyenlítését, avagy szóljon-e maga is bele az érdekek harczába? Hosszú ut vár reánk, mig csak ezen egy — nem is emli ve az ebből fakadó problémák egész sorát — probléma megfejtéséhez a tárgyilago>ság tudatával hozzá foghatunk. Addig is azonban le kesén keli üdvözölnünk minden oly törekvést, a mely bennünket c kérdés megoldásához elvezet, vagy akár csat a megoldáshoz vezető utat megtalálni megkönnyíti. E szempontból teljes elismeréssel adózzunk Nádasnak, aki a tárgy iránti lelkesedés télies melegével igyekszik velünk tárgyát megismertetni. A kart* lek és tiusztök keletkezésénei; okait ts előfeltételeit, fogalmát, fajait és szervezetét, gazdasági hatásait, oly kimerítően hozza elénk, amiként azt magyar munkában alig láttuk. A törvényhozásnak a kartelek és trusztökhöz való viszonyát, a törvényhozási rendezés irányának alapelveit, az államnak az ezen alakulatokkal szemben való kívánatos magatartásának irányát elismerésre méltó bőkezűséggel fejtegeti a szerző. A munkát a kartel és truszt nemzetközi statisztikáinak ismertetése fejezi be. A magyar tudományos akadémia dicséretét a magunk szerény elismerésével tetőzhetjük, midőn e munkát az összes érdekkörök figyelmébe ajánljuk. R. /\-- Pöhlmann Ludwlg : „Das Bürgerliche Recht." Ivenként 45 fillér. München, Pöhlmann. 1904. Agyunkban pillanatról pilllanatra a benyomások egész serege halmozódik össze Alig számbavenetö kis hányadrész azonban jut csak ezek kőiül tudatunkba. A többiek vagy egészen nyomtalanul tűnnek el emlékezetünkben, va;;y legfeljebb oly mértékben válnak tulajdonunkká, hogy később halvány sejtés avagy homályos visszaemlékezés gyanánt tűnjenek fel agyunkban egy-egy rövidke kis pillanatra. Az öntudat által felismert megfigyelések mindegyikének észlelésére azonban csak a legkisebb időegységnek is csak kis része jut. Dalt hallok: pillanatilag annak csupán egy hangját tudom magam elé képzelni — vagy pedig egy képet nézek meg : egy időrészben annak csupán csak egy részecskéjét vagyok képes észlelni. Mihelyt a dalnak egy másik részletét veszem észre, az előbb észleltek képzeletemből azonnal eltűntek — megszűntek hatni rá. Az előttem elvonuló képzetek tengeréaek csak egy homokszeme az, mit agyam meglát — észlel — tudomásul vesz. Az agynak ép ez a működése az, mit emlékezötehetségnek mondunk. Ezen tehetség nélkül nem képzelhető tudás, gondolkodás, felfogás, de még csak az „én" tudata sem, mert hiszen még csak az egyes tárgyakat sem volna lehetséges egyik pillanatról a másikra felismerni. A közönséges életben emlékezőtehetség alatt értjük az agynak azon képességét, melynél fogva a különböző átmenetileg megjelenő benyomásokat egy későbbi időpontban eredeti alakjában megjeleníteni képes. Minél hűbbek és szabatosabbak ezen felújított benyomások, minél számosabb az emlékezés által fentartott benyomások mennyisége s minél messzebb esik a felújított benyomás első észlelésének időpontja — annál jobb az emlékezőtehetség, a temészetnek megfizethetetlen nagy adománya. Mennyivel tartalmasabb az élete annak, kinek módjában van évek hosszú sora multán is lelki szemei elé vará-