Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - A munkásbetegsegélyzési törvény módosítása. [Könyvismertetés]

2. 8Z. Magyar Jogász-Ujság 4:5 zsolni a régi idők szép emlékeit. A jó emlékezőtehetség előfeltétele minden eredményes kutatásnak, leghaszno­sabb társ minden szellemi tevékenységben. Már évszázadokkal ezelőtt mutatkoztak a/, első törekvések, melyek oda irányultak, miként lehetne mes­terséges eszközökkel odahatni, hogy az emlékezés ké­pességét fokozuk. A mnemmotechnika művészete nem újkori eredetű, annak első nyomait már az őskor századaiban feltalálhatjuk, mely törekvések abban nyi­latkoziak meg, hogy segítségével lehetségessé váljék oly benyomások későbbi megjelenítése, melyek a termé­szeti képesség erejéből újból felidezhetők nem volnának. Egész sorál ismerjük azon módszereknek, melyeket ezen czél érdekében hossz is kísérletezések nyomán a különböző tudósok íelállitottak. Legismertebb ezek kö­zül a számoknak szavakkal való kombinálása. Tudva­levő ugyanis, hogy a számoknak gondolatban való fik­szirozása egyike a legnehezebb dolgoknak. Ezen kiván segíteni tehát azon eljárás, mely a számokhoz szavakat fűzve, azok megrögzitését ily módon jelentékenyen köny­nyebbé teszi. Ebben a mederben folyik Pöhlmann müncheni tudós legújabb mnemmoteknikai módszere is. Kísérletei, melyeket ily irányban eszközölt, igen szép eredményeket mutattak fel. Módszerének követése ter­mészetesen csak ugy ajánlatos, ha az, ki ennek segít­ségével szellemi erejét fokozni óhajtja, nem húzódozik attól, hogy czélja érdekében megfelelő munkát és buz­góságot is fejtsen ki. Ha már most az ily rendszer át­vitetik valamely tudományos munkára, illetve valamely tudományos munka ezen rendszer alapelvei segélyével konstruáltatik meg, ugy az annál hálásabb szerepet nyer a gyakorlatban, mert nagyfokú munkamegtakarítást je­lent azokra, akik e rendszer segélyével igyekszenek egy tudományos műnek tartalmát elsajátítani. Pöhlmann rendszerét dr. Ottó Károly a német polgári' törvénykönyvre alkalmazta, amely alkalmazás figyelembevételével meg­szerkesztett munkát füzetenként jelenteti meg a kiadó és bocsátja a közönség használatára. A munka rend­szere azon alapelver nyugszik, hogy általában bevett szokás olvasmányunknak a íontosabb és megjegyzésre különösen érdemes részeit valamely módon, például aláhúzással megjegyezni és szembeötlővé tenni. Ezen alapelv figyelembevételével a szóban lévő mü négyféle színnyomásban és amellett is többféle alakú szedéssel nyomatott. Bizonyos irányú alapelvek egyazonos szinü, illetve azonos alakú betűkkel nyomattak, ugy, hogy ha csak a bizonyos, például zöld színnel vagy kék színnel nyomott sorokat olvassuk, az egyazonos irányú alapel­vek és szabályok ismétlését eszközölhetjük, míg a más szinü sorokban ismét a polgári törvénykönyv más irányú elveivel ismerkedünk meg. Ha tisztában vagyunk, hogy melyik színnel, melyik irányú jogszabályok vannak nyomva, ugy részben azoknak feltalálása, részben azok­nak ismétlése nagyban meg van könnyítve. De nagy­ban meg van könnyítve az azokra való visszaemlékezés is. És ebbenrejlik Pöhlmann rendszerének a kulcsa is. Ugy a rendszer, mint az említett mü iránt érdeklődők­nek felvilágosítást ad Ludwig Pöhlmann, München, Mo­zartstrasse 9. — Dr. Töry Gusztáv: A hágai negyedik nemzet­közi magánjogi konferenczia határozatairól. Grill. 1905. Szerző, aki a hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferenczián a magyar igazságügyminiszteriumot kép­viselte, e munkájában az ezen konferenczia munkálatait ismerteti. Behatóan és tőle megszokott kiváló alaposság­gal ismerteti szerző ezen nemzetközi konferencziák tör­ténetét, amelyek eddig 1893-ban, 1894 ben, majd 1900-ban és 1904-ben tartattak. A negyedik konferencziának a szerző által ismertetett tárgyai a következők: A tör­vényes öröklés; a végrendeletek és halálesetre szóló ajándékozások; illetékesség hagyatéki ügyekben ; a há­zasság hatásai a feleség személyi állapotára, a házas­társak vagyonára, a házasság felbontásának, valamint az ágytól és asztaltól való elválásnak hatásai; a teljeskoruak gyámsága; a csődjogra vonatkozó intézkedések. Nem­csak dicséretes, de hasznos munkát is végzett dr. Töry, midőn ezen konlerencziák eredményeit — amelyek, sajnos, a magyar törvényhozás elé még nem kerülhettek—nyil­vánosságra hozza és ismerteti. A mü méltóan sorakozik Törynek a 111. hágai e tárgyú konl'erencziáról 1901-ben irt tanulmányához. ^P^A munkásbetegsegélyzési törvény mó dositása. I. Hazai anyag. II. külföldi anyag. Anyag­gyüjtemény. Kiadja a m. kir. kereskedelemügyi minisz­térium. Athenaeum 1905. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség ese­tén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t.-czikk mó­dosítását évek óta sürgeti az ipari és kereskedelmi ér­dekeltség. De azért ez a kérdés nem jutott megoldásra. Pedig a törvény módosításának szükségét a belegsegélyző pénztárak helyzete mind sürgetőbbé tette, ugy, hogy ez a lörvényelőkészités ma tényleg azon szocziális fel­adatok közé tartozik, melyek a mielőbbi ujabb törvény­hozási rendezést szinte elodázhatatlanná teszik. Ennek tudatában a kereskedelemügyi minisztérium­ban folynak is komoly előkészületek a törvény-revizióra, hogy mire a törvényhozás rendes munkássága ismét biztosítva lesz, készen álljon az anyag az alkotmányos tárgyalásra. E munka egy részét bocsátotta most közre Vörös László kereskedelemügyi miniszter két vaskos kötetben „a munkásbetegsegélyzési törvény módosítása" czimén. E két kötet a törvényjavaslat anyaggyüjteménye, mely az alapot és az anyagot adja meg a törvéuyclőké­szitésre, mely e gyűjtemény összeállítása után már fo­lyamatban is van. Ez az anyaggyüjtemény nem csupán technikai összeállítása a vonatkozó hazai és külföldi anyagnak, hanem abban már fel vannak állítva azok a keretek, melyekben a törvénykcdífikálás a megoldandó kérdésekkel foglalkozni kiván és ugy a hazai, mint a külföldi anyag, ezek szerint a keretek és csoportosí­tások szerint van a gyűjteményes munkában feldolgozva és ismertetve. A munka első kötete tartalmazza a munkás beteg­segélyezési törvény módosításának hazai anyagát és pedig három részben, u. m. a joganyagot, a törvény módosítására nézve felmerült kívánságokat és javasla­tokat és végül a betegsegélyző pénztárak statisztikáját. A mü második kötete a külföldi törvényhozást is­merteti. A betegség esetére való biztosítás állapota 18 külföldi államban van itt ismertetve és ugyanannyi állam törvényei és törvényjavaslatai vannak fejezeten­kénti csoportosításban feldolgozva, ugy hogy ez az össze­állítás a külföldi hasonló gyűjteményes munkák terje­delmét meghaladja, sőt ilyen, fejezetenként csoportosí­tott feldolgozással az egyetlen munka az egész iroda­lomban. A külföldi anyagot az egyes törvények fejezet sze­rinti feldolgozását feltüntető tárgymutató előzi meg s ez alapon a kötet a törvényelőkészités czéljaira szolgáló csoportosítás mellett forrásmunkának is igen alkalmas. Az anyaggyüjtemény feldolgozása és közzététele után a kereskedelemügyi minisztérium most magán az 1891. évi XIV. t.-czikk módosítását czélzó törvényterve­zeten dolgozik s a készítendő törvénytervezet és indo­kolása lesz az ismertetett munka harmadik kötete. Egy­idejűleg folynak a munkások baleset e leni biztosításáról szóló törvényjavaslat végleges szövegezésének munká­latai is, sőt a minisztérium most azzal a tervvel foglal­kozik, hogy vagy egybekapcsolja a két munkásbiztosi­tási ágat, ami a legkívánatosabb lenne, vagy ha az le­küzdhetetlen tárgyi akadályokba ütköznék, ugy szerves kapcsolatot teremtsen a két intézmény között. A most kiadott két kötetet a kereskedelemügyi miniszter hozzáférhetővé tette mindenki számára az által, hogy könyvpiaezra is bocsátotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom