Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1906 / 1. szám - Részletek a japán családjogból
24 Magyar Jogász-Ujsag V. évi. tulajdonosok egyike sem lakik angol területen, rendeletet bocsáthat ki az illető hajó feltartóztatására E hivatalos feltartóztatás legfeljebb addig tarthat, mig a kérdéses mulasztással terhelhető egyének a sérültnek teljes elégtételt adtak, vagy a kártérítést illetőleg a bíróság által jóváhagyott biztosítékot le tették annak jeléül, hogy a szóban forgó esetben megindítandó törvényes eljárást bevárják s a megítélt kártérítési öszszeget és a felmerült összes költségeket kifizetik. A vonatkozó birói rendelet végrehajtásával megbízott hivatalos közeg ehez képest köteles a hajót azonnal feltartóztatni. A törvény 2. §-a akként intézkedik, hogy a fentebb érintett bántalmazások tekintetében folyamatba tett birói eljárás folyamán a biztosítékot nyújtó egyén alperesnek tekintendő, egyszersmind a panasz tárgyává tett bántalmakat akár közvetlenül, akár közvetve előidéző hajó tulajdonosának vélelmezendő. A biztosíték tárgyában hozott birói határozat felmutatása az eljárás során döntő bizonyítékot képez az alperes felelősségének megállapításánál. A hajóknak a jelzett irányban való feltartóztatásánál az 1894. évi Merchant Shipping Act 692. §-a megfelelően alkalmazandó. Amennyiben a hajótulajdonos nem egyes személy, hanem valamely testület: a fennálló törvényes vélelem szerint az angol területen tartózkodónak tekintendő s a hivatalos érintkezés tekintetében ennek megfelelő elbánásban részesül. Törvényünk tehát — mint látszik — az előadott intézkedéseivel nagyrészt a nemzetközi jog körébe vág. Kétségtelenül hasznos reform a hajóutasok személybiztonságának megóvása s az elkövetett mulasztások lehető megtorlása terén. 14. Mig előbb ismerlelett törvényünk a hajótulajdonos kártérítési kötelezettségét állapítja meg, az alábbiak ban vázolt törvény, mely az angol parlamentnek szintén 1905. évi alkotása: a vasut-vállalatok kártérítési kötelezettségével foglalkozik a vezetésük alatt álló vonatok által előidézett tűzveszélyek esetében. Ez a törvény, melynek hivatalos czime : „Railway Fires Act 1905 " — csak 3 év múlva, 1908. január 1-én fog életbe lépni. Az első szakasz 1. pontja szerint a jelen törvény életbelépte után, minden olyan kár esetén, melyet egy vasúti mozdonyból kipattant szikrák folytán keletkezett tüz idézett elő a vasútvonal mentén húzódó szántóföldek terméseiben: az a tény, hogy a gőzmozdony a fennálló szabályrendeleteknek megfelelően használtatott, a kártérítési keresettel szemben mentésit a felelősség alól. A 2. pont pedig arról szól, hogy ha az ily kárt egy vasúttársaság részéről használt gőzmozdony idézte elő egy másik társaság által létesített vasútvonalon, a felmerült kár miatt indított eljárásban mindkét társaság felelőssége megállapítandó; azonban, ha a kártérítési kereset-' a kérdéses vasutvonalat épitő társaság ellen tétetett folyamatba, ez jogosítva van teljes kártalanítás iránti igénynyel fellépni azon vasúttársaság ellenében, mely a kárt előidéző gőzmozdonyt akkor üzemben tartotta. Megjegyzi azonban a törvényünk azt, hogy ez az egész első szakasz csakis oly kártérítési keresetek esetén nyerhet alkalmazást, melyeknél a felperes által igényelt kárösszeg 100 font sterlinget meg nem halad. Törvényünk a 2-ik szakaszban a tüz keletkezésére és elfojtására vonatkozólag tehető preventív intézkedésekre biztosit egyes felhatalmazásokat. A vasúttársaság ugyanis bármelyik szántóföldre behatolhat s ott mindazon czébzerü és halaszthatatlan intézkedéseket megteheti, melyek a gőzmozdony által előidézett tüz elfojtására és továbbterjedésének meggátlására szükségesek. A vasúttársaság oly czélból, hogy megakadályozza, vagy legalább csökkentse azt a tűzveszélyt, mely a gőzmozdonyból kipattant szikrák folytán a vasútvonal mentén elhelyezett ültetvényeket, erdőt vagy gyümölcsös kertet veszélyezteti, az ilyen vagy ehez tartozó földterület bármelyik részére behatolhat, onnan minden cserjét kivághat és eltakaríthat, avagy e tekintetben szükségesnek mutatkozó bármely más óvintézkedést igénybe vehet és foganatosíthat, azzal a kikötéssel azonban, hogy törvényünk szerint a kérdéses ültetvény, erdő, vagy gyümölcsöskert tulajdonosának beleegyezése nélkül nem szabad ezen területeken tenyésző élőfákat, nemes bokrokat vagy a sövényeket kivágni vagy megrongálni. A jelen szakasz értelmében eljáró vasúttársaság teljes kártérítést tartozik fizetni minden olyan egyén részére, ki a fent érintett intézkedések megtétele következtében netalán jogtalanul károsodnék. Sőt a törvény nemcsak ez esetben állapítja meg a vasúttársaság kártérítési kötelezettségét, amidőn t. i. a magántulajdonban kisebb avagy nagyobb értékcsökkenés állhat be, hanem akkor, ha a megtelt, bár szükségesnek mutatkozó óvintézkedések következtében akár az ültetvényes terület, akár az erdő és gyümölcsöskert a maga tetszetősségéből és a tulajdonos által megállapított helyes beosztási rendjéből veszítene. Részletek a japán családjogból. Alig néhány éve, hogy mindinkább több és több alkalmunk nyílik betekinteni a japán társadalmi és művészeti élet magas színvonalon álló világába. A japán nemzetnek az utóbbi időben elszenvedett borzasztó megpróbáltatása szolgáltatott alkalmat arra, hogy rájöjjünk, miszerint a barbárnak hitt Japán Ázsiában a czivilizácziónak már évszázadok óta valóságos melegágya volt. Szinte halljuk a czivilizáczió mindinkább fokozódó terjedésének lüktetését, miközben el-eloszlik a homály, mely előlünk a japán családi életbe való betekintést mindeddig eltakarta. Tisztán látjuk immár a japán nő helyzetét a családi életben s meglepetéssel tapasztaljuk, mennyivel szebb és nemesebb hivatást tölt be s menynyivel tiszteletreméltóbb elbánásban részesiti a család, de maga a törvényhozás is, mint a miként egy barbárnak hitt állam népeitől elvárhattunk volna. Mindezekre nézve bő felvilágosítással szolgál a japán polgári törvénykönyv, a : Mimpo. A hősi nemzetnek ezen kódexe mindeddig kikerülte az európai sajtó s irodalom figyelmét s igy igen hasznos munkát vélünk teljesíteni, midőn annak tartalmát, szellemét ismertetjük. Nem szabad azonban azt hinnünk, mintha kizárólag e törvény betűi szabályoznák a japán család életét. A törvény nem volt képes ki-