Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Külföldi törvények és törvényjavaslatok

22 Magyar Jogász-Ujság V. évi. toznak. Mindenekfelett azonban az ételek oly ízletesen vannak elkészítve, hogy még egy elkényeztetett gyomor is szívesen elfogyasztja. Ez a táplálkozás a rabok testi állapotára oly előnyös hatással van, hogy mintegy 75% testileg megerősödve hagyta el az intézetet, illetve meg­hízott. Különösen áll ez a jobb osztályokból való rabokra, akik eddig csak szellemi munkával foglalkoztak. Ha ezzel szemben megfigyeljük a testi munkához szokott rabokat, tapasztaljuk, hogy a táplálkozás nekik teljesen elegendő, tényleg erősiti őket. A bűntettest testileg erő­síteni emberséges dolog ugyan, de bizonyos körülmé­nyek közt, különösen ha javíthatatlan elemeknél alkal­maztatik, a büntetés czéljával ellenkezik. Teljesen ért­hetetlen ezért, ha — mint azt egyes napilapokban olvas­tuk — bizottságot küldtek ki a rabok ellátásának javí­tására és érthető az az irónia, a melylyel ezt a bizott­ságot fogadták. Azért a dolgot nem lehet egy kaptafára húzni. Ha a rabokat fegyelmi szempontból osztályozzák és külön­böző bánásmódban részesitik, osszák be őket élelmezési osztályokba is. Egy olyan rabnak, a ki először és talán csekély vétség miatt Ítéltetett el, ugyanoly élelmezést adnak, mint a többszörösen büntetett előéletű bűntet­tesnek, sőt a fegyházban az ellátás még jobb, mint a fogházban, mert abból indulnak ki, hogy rendszerint hosszabb fegyház-, mint fogházbüntetésre ítélnek el. Ez méltánytalan, sőt czéltalan. A berendezés nem ellenkezik a különböző élel­mezési osztályokba való beosztással; lehet különböző táplálékot adni. Most is van 3 osztály : 1. közönséges, 2. beteg — és 3. büntetési ellátás. A legutolsó három zsemléből áll, egy ujjnyi vajjal és meleg vizből a nap mindhárom szakában. Zárkával kapcsolatban s a bün­tetés fokozása végett adják és ez természetesen nem jöhet tekintetbe. Az úgynevezett betegkosztot gyengék­nek és betegeknek adják, tehát ezekkel jogosan bánnak el emberségesen. Délben főzeléket, jó darab hust, reg­gel, este ízletes levest kapnak. Havonként csak egyszer adják ugyan, legfeljebb ket hétig, de súlyosabb esetek­ben további engedményeket tesznek. A közönséges élelmezésnél is lehetne változtatá­sokat bevezetni. A törvényszékeknél a vizsgálati fog­lyoknak sokkal rosszabb élelmet adnak, mint a kik néhány havi fogságra ítéltettek el. Ez délben lencse, borsó, csík, burgonya, stb.-ből áll, reggel este levesből, minden kásaszerü tömegben, mártás nélkül; nagy ritkán kapnak hust; a koszt minden héten egyforma és nem oly ízletes. Gyakran a vizsgálati fogság számos hónapig tart. Ha tehát ez az élelmezés elég a vizsgálati log­lyoknak, a kiknél még nincs is eldöntve, hogy bünö­sök-e és azonfelül lelki kínok közt várnak az ítéletre, nem látjuk be, miért tartják jobban a büntetett előéletű egyéneket. Részükre is be lehetne rendezni ezt az élel­mezést és 2 osztályba sorozni őket. Végtére mi sem áll annak útjában, hogy még egy osztályt rendezzenek be, s egyes napokon visszaeső bűntetteseknek ne adja­nak meleg ételt, csak nagyobb mennyiségű kenyeret s egyéb semmit. A kenyér igen tápláló s ha a mennyi­ségből nem,_ csak a minőségből vesznek el, nem okoznak vele kárt. És a már többször büntetett embernek nem lehet arra igénye, hogy az állam törődjék vele, vájjon szenved e ö kárt. De odakünn sem élvezett jobb élel­met s pénzét leggyakrabban alkoholra és más élveze­tekre költötte. Ha ez nem tetszik neki, igyekezzék, hogy ne kerüljön hamarosan vissza; akkor segitve van rajta is, az államon is. Természetesen ily esetekben az egyéniséget is tekin­teni kell s nyilvánvalóan gyenge és beteg raboktól nem lehet az élelmezést elvonni. E felett az intézeti orvos­nak kell határozni. Elvileg 2. vagy 3. osztályú élelme­zésre kell Ítélni — a beteg, vagy büntetési kosztra való tokintet nélkül — ha visszaesés és pedig visszaesés közönséges értelemben fordul elő. Azt is indítványozták, hogy a bűntettest időnként ne dolgoztassák, hanem magánzárkába csukják. Ez arra mutat, hogy nem ismerik az illetők a viszonyokat, mert a közönséges gonosztevőnek nem lehet nagyobb szíves­séget tenni, mintha időről-időre elvonják a munkától ; igy egyszer alaposan kilustálkodhatná magát. Sőt a jobb osztályból való rabok is meg lennének elégedve, ha egyszer békében hagynák őket s néha egy-egy napot munka nélkül tölthetnének el. Az egész rendszert meg kell változtatni, ugy hogy a büntetés elriasztólag hasson s ha a gonosztevő tudja, hogy a börtönben fizikuma többet fog szenvedni, mint a szabad életben, akkor czélszerünek fogja tartani, hogy rendes foglalkozás után nézzen és jobban fog félni a görtöntöl, mint a munkától. Akkor a visszaesések a bonosztevőknél, ha nem is tűnnek el, csökkenni fognak s a társadalom és az állam jól járnak, eltekintve attól, hogy sok százezer forintot meg lehet takarítani és jobb, s szükségesebb czélra fordítani. KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. ^ Külföldi törvények és törvényjavaslatok­7. A kivándorlók védelme tárgyában készült osztrák törvényjavaslat (kormányjavaslat, a képviselőházi napló 2097. számú melléklete. XVII. ülésszak, 1904) 68. §-a a leánykereskedés ellen irányul. Az, aki valamely nőszemélyt más államba visz vagy vitet abból a czélból, hogy ez a nőszemély idegen államban iparszerüleg erkölcstelen nemi életet folytasson, vagy tudva azt, hogy ezt a nő­személyt ilyen czélokra felhasználni szándékoznak, 6 hó­naptól 3 évig terjedő súlyos fogházzal (strenger Arrest) büntetendő. Ha a csábítás, mint rendesen történni szokott, izgatás által, vagy az utazás czélját illetőleg furfangos megtévesztés által történt, a büntetés 1—5 évi súlyos börtönben állapítandó meg. A leánykereskedés czéljából való szövetkezés is 6 hónaptól 3 évig terjedő súlyos fogházzal büntetendő. A törvényjavaslat továbbá vétségnek minősiti a kivándorlásra való csalárd csábítást és kihágásnak a kivándorlásnak hazug propagálását (t. i. ha valaki nyilvá­nosan és valótlanul dicséri valamely ország gazdasági vagy egészségügyi viszonyait, hogy ezt az országot mint kivándorlásra kiválóan alkalmasat tüntesse föl), nem­különben a kivándorlók szerzését is, ha a kivándorlókat fenyegető veszélyre való tekintettel kivándorlási tilalom áll fenn. 8. Egy másik osztrák törvényjavaslatot (az urak­háza 239. számú melléklete. XVII. ülésszak, 1904.) a párbajellenes liga nyújtott be az urakházánál. Ennek a törvényjavaslatnak *), mely az egyéni becsület hathatósabb védelmét czélozza, főbb intézkedései a következők: A sajtó utján elkövetett becsületsértések az esküdt­székek bíráskodása alól elvonandók és az elsőfokú törvényszékek elé utalandók, a hol négyes tanácsok tárgyalnák azokat. Erre azért van szükség, mert az esküdtszéki eljárás költséges volta sok sértettet vissza­tart attól, hogy magánvádat emeljen, továbbá azért is, mert a sajtó utján elkövetett becsületsértések többnyire a sértett politikai, közgazdasági, társadalmi működésével szorosan összeföggnck, miért is az esküdtek sokkal inkább saját pártállásukból Ítélik meg a sértett köz­szereplését. ') L. lapunk III. évf. 517. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom