Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Külföldi törvények és törvényjavaslatok

22 Magyar Jogász-Ujság V. évi. toznak. Mindenekfelett azonban az ételek oly ízletesen vannak elkészítve, hogy még egy elkényeztetett gyomor is szívesen elfogyasztja. Ez a táplálkozás a rabok testi állapotára oly előnyös hatással van, hogy mintegy 75% testileg megerősödve hagyta el az intézetet, illetve meghízott. Különösen áll ez a jobb osztályokból való rabokra, akik eddig csak szellemi munkával foglalkoztak. Ha ezzel szemben megfigyeljük a testi munkához szokott rabokat, tapasztaljuk, hogy a táplálkozás nekik teljesen elegendő, tényleg erősiti őket. A bűntettest testileg erősíteni emberséges dolog ugyan, de bizonyos körülmények közt, különösen ha javíthatatlan elemeknél alkalmaztatik, a büntetés czéljával ellenkezik. Teljesen érthetetlen ezért, ha — mint azt egyes napilapokban olvastuk — bizottságot küldtek ki a rabok ellátásának javítására és érthető az az irónia, a melylyel ezt a bizottságot fogadták. Azért a dolgot nem lehet egy kaptafára húzni. Ha a rabokat fegyelmi szempontból osztályozzák és különböző bánásmódban részesitik, osszák be őket élelmezési osztályokba is. Egy olyan rabnak, a ki először és talán csekély vétség miatt Ítéltetett el, ugyanoly élelmezést adnak, mint a többszörösen büntetett előéletű bűntettesnek, sőt a fegyházban az ellátás még jobb, mint a fogházban, mert abból indulnak ki, hogy rendszerint hosszabb fegyház-, mint fogházbüntetésre ítélnek el. Ez méltánytalan, sőt czéltalan. A berendezés nem ellenkezik a különböző élelmezési osztályokba való beosztással; lehet különböző táplálékot adni. Most is van 3 osztály : 1. közönséges, 2. beteg — és 3. büntetési ellátás. A legutolsó három zsemléből áll, egy ujjnyi vajjal és meleg vizből a nap mindhárom szakában. Zárkával kapcsolatban s a büntetés fokozása végett adják és ez természetesen nem jöhet tekintetbe. Az úgynevezett betegkosztot gyengéknek és betegeknek adják, tehát ezekkel jogosan bánnak el emberségesen. Délben főzeléket, jó darab hust, reggel, este ízletes levest kapnak. Havonként csak egyszer adják ugyan, legfeljebb ket hétig, de súlyosabb esetekben további engedményeket tesznek. A közönséges élelmezésnél is lehetne változtatásokat bevezetni. A törvényszékeknél a vizsgálati foglyoknak sokkal rosszabb élelmet adnak, mint a kik néhány havi fogságra ítéltettek el. Ez délben lencse, borsó, csík, burgonya, stb.-ből áll, reggel este levesből, minden kásaszerü tömegben, mártás nélkül; nagy ritkán kapnak hust; a koszt minden héten egyforma és nem oly ízletes. Gyakran a vizsgálati fogság számos hónapig tart. Ha tehát ez az élelmezés elég a vizsgálati loglyoknak, a kiknél még nincs is eldöntve, hogy bünösök-e és azonfelül lelki kínok közt várnak az ítéletre, nem látjuk be, miért tartják jobban a büntetett előéletű egyéneket. Részükre is be lehetne rendezni ezt az élelmezést és 2 osztályba sorozni őket. Végtére mi sem áll annak útjában, hogy még egy osztályt rendezzenek be, s egyes napokon visszaeső bűntetteseknek ne adjanak meleg ételt, csak nagyobb mennyiségű kenyeret s egyéb semmit. A kenyér igen tápláló s ha a mennyiségből nem,_ csak a minőségből vesznek el, nem okoznak vele kárt. És a már többször büntetett embernek nem lehet arra igénye, hogy az állam törődjék vele, vájjon szenved e ö kárt. De odakünn sem élvezett jobb élelmet s pénzét leggyakrabban alkoholra és más élvezetekre költötte. Ha ez nem tetszik neki, igyekezzék, hogy ne kerüljön hamarosan vissza; akkor segitve van rajta is, az államon is. Természetesen ily esetekben az egyéniséget is tekinteni kell s nyilvánvalóan gyenge és beteg raboktól nem lehet az élelmezést elvonni. E felett az intézeti orvosnak kell határozni. Elvileg 2. vagy 3. osztályú élelmezésre kell Ítélni — a beteg, vagy büntetési kosztra való tokintet nélkül — ha visszaesés és pedig visszaesés közönséges értelemben fordul elő. Azt is indítványozták, hogy a bűntettest időnként ne dolgoztassák, hanem magánzárkába csukják. Ez arra mutat, hogy nem ismerik az illetők a viszonyokat, mert a közönséges gonosztevőnek nem lehet nagyobb szívességet tenni, mintha időről-időre elvonják a munkától ; igy egyszer alaposan kilustálkodhatná magát. Sőt a jobb osztályból való rabok is meg lennének elégedve, ha egyszer békében hagynák őket s néha egy-egy napot munka nélkül tölthetnének el. Az egész rendszert meg kell változtatni, ugy hogy a büntetés elriasztólag hasson s ha a gonosztevő tudja, hogy a börtönben fizikuma többet fog szenvedni, mint a szabad életben, akkor czélszerünek fogja tartani, hogy rendes foglalkozás után nézzen és jobban fog félni a görtöntöl, mint a munkától. Akkor a visszaesések a bonosztevőknél, ha nem is tűnnek el, csökkenni fognak s a társadalom és az állam jól járnak, eltekintve attól, hogy sok százezer forintot meg lehet takarítani és jobb, s szükségesebb czélra fordítani. KODIFIKÁCZIÓNÁLIS SZEMLE. ^ Külföldi törvények és törvényjavaslatok7. A kivándorlók védelme tárgyában készült osztrák törvényjavaslat (kormányjavaslat, a képviselőházi napló 2097. számú melléklete. XVII. ülésszak, 1904) 68. §-a a leánykereskedés ellen irányul. Az, aki valamely nőszemélyt más államba visz vagy vitet abból a czélból, hogy ez a nőszemély idegen államban iparszerüleg erkölcstelen nemi életet folytasson, vagy tudva azt, hogy ezt a nőszemélyt ilyen czélokra felhasználni szándékoznak, 6 hónaptól 3 évig terjedő súlyos fogházzal (strenger Arrest) büntetendő. Ha a csábítás, mint rendesen történni szokott, izgatás által, vagy az utazás czélját illetőleg furfangos megtévesztés által történt, a büntetés 1—5 évi súlyos börtönben állapítandó meg. A leánykereskedés czéljából való szövetkezés is 6 hónaptól 3 évig terjedő súlyos fogházzal büntetendő. A törvényjavaslat továbbá vétségnek minősiti a kivándorlásra való csalárd csábítást és kihágásnak a kivándorlásnak hazug propagálását (t. i. ha valaki nyilvánosan és valótlanul dicséri valamely ország gazdasági vagy egészségügyi viszonyait, hogy ezt az országot mint kivándorlásra kiválóan alkalmasat tüntesse föl), nemkülönben a kivándorlók szerzését is, ha a kivándorlókat fenyegető veszélyre való tekintettel kivándorlási tilalom áll fenn. 8. Egy másik osztrák törvényjavaslatot (az urakháza 239. számú melléklete. XVII. ülésszak, 1904.) a párbajellenes liga nyújtott be az urakházánál. Ennek a törvényjavaslatnak *), mely az egyéni becsület hathatósabb védelmét czélozza, főbb intézkedései a következők: A sajtó utján elkövetett becsületsértések az esküdtszékek bíráskodása alól elvonandók és az elsőfokú törvényszékek elé utalandók, a hol négyes tanácsok tárgyalnák azokat. Erre azért van szükség, mert az esküdtszéki eljárás költséges volta sok sértettet visszatart attól, hogy magánvádat emeljen, továbbá azért is, mert a sajtó utján elkövetett becsületsértések többnyire a sértett politikai, közgazdasági, társadalmi működésével szorosan összeföggnck, miért is az esküdtek sokkal inkább saját pártállásukból Ítélik meg a sértett közszereplését. ') L. lapunk III. évf. 517. lap.