Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A kartellek és az uj orosz büntetőtörvénykönyv

-28 Magyar Jogász-Ujság IV. évf. ha azt egyes kalmár vagy vállalkozó követte el (a franczia terminológia szerint: accaparement individuel.) A túlságos áremelés tehát nem büntetendő, ha azt egyes kalmár vagy vállalkozó követte el és a lakosság szorult helyzetének a kizsákmányolása nem forog fenn. A harmadik bekezdés tehát feltételezi az árúuzsorát, mely a második bekezdés szerint minősül, ha szövetkezés esete forog fenn (a „kartelluzsorára" a legszigorúbb büntetés van megállapítva.) Ugy látszik tehát, mintha a 242. §. második bekezdése, mely figyelembe veszi a kartellek árpolitikájában rejlő uzsora tényelemére vonatkozó modern követelményeket a vállalkozók szövetkezésének visszaélései ellen is beválnék. Ez azonban, sajnos, nem áll. A szorult helyzet kizsákmányolása ugyanis csak abban az esetben büntetendő, ha az élelmiczikkekre vagy a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló árukra vonatkozik. De hogy micsoda az a mindennapi szükségletek czéljaira szolgáló áru — azt a jó ég tudja. Sokkal helyesebb ennél a szövegezésnél a német büntetőtörvénykönyv 302. §-a e) pontjának szövegezése, mely az uzsora fogalmát minden jogügyletre kiterjeszti: mindamellett azonban szigorúbb büntetést állapit meg, mint az uj orosz büntetőtörvénykönyv. Német btőtkv 302. §. e. pontja Az uj orosz büi 242. §. 2. bekezdése itetőtörvénkönyv 242. §. 3. bekezdése 3 hónapnál nem rövidebb tartamú fogház 150 márkától 15000 márkáig terjedő pénzbüntetés hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése (kartelluzsora) 3 hónapnál nem rövidebb tartamú fogház (egyes vállalkozó által elkövetett árúuzsora) fogház 3 hónapnál nem rövidebb tartamú fogház 150 márkától 15000 márkáig terjedő pénzbüntetés hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése a fogházbüntetés tartama 2 héttől egy évig terjed (uj orosz bttkv 20. §. 1. bekezdése) 'A magyar uzsora-novella büntetési tételei: két évig terjedhető börtön és 100—3000 korona pénzbüntetés.) A. tulajdonképpeni kartellirozást (tekintet nélkül az uzsora jelenségeire) a 242. §. 1. bekezdése fölemliti. A büntetés fokozatosságát és a büntetendő cselekmény minősítését zavargások előidézése esetében (régi törvény 1180. §.) a törvényhozás elejtette. A törvény csak a „túlságos" áremelést mondja büntetendőnek. Mikor „túlságos" az áremelés, azt minden egyes esetben a biró állapítja meg. A túlságos árleszállítás nem büntetendő cselekmény (ellentétben a franczia törvény 419. §-ával: auront opéré la hausse ou la baisse.) A kartell tárgyai csak élelmiczikkek vagy a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló áruk lehetnek. Azt hiszszük, hogy fölösleges volna annak a bizonyítása, hogy ez a meghatározás a büntetőjogi beavatkozást minden jelentőségétől megfosztja. Nem minden áremelés büntetendő. Az óvatosságot és mérsékletet tanúsító kartellek tehát soha sem vonhatók a büntetőtörvény rendelkezései alá. És ha a kartell túlságos áremelkedésben állapodott is meg, ez nem büntethető, ha a túlságos áremelkedés tényleg be nem következett. Mert a vétség kísérlete (a 242. §. ellen I vétők csak vétséget követnek el) csak akkor büntetendő, ha ezt a törvény határozottan kimondja (btkv. 49. §. 2. bekezdés.) Már pedig a 242. §. esetében a törvény a kísérletet nem mondja büntetendőnek. Csak ugyanazon áru adásvételével foglalkozó kereskedők vagy termelők szövetkezése büntetendő. A nyersanya gszállitók és gyárosok vagy a kereskedők és gyárosok közötti szövetkezés tehát nem esik a büntetőtörvény rendelkezései alá. Csak a szövetkezés büntetendő. Ha tehát a túlságos áremelést valamely kereskedelmi társulat vagy egyes vállalkozó okozza, ezért nem büntethető. A büntethetőséget csak a szorult helyzet kizsákmányolása állapítja meg, ugy, hogy a kereskedelmi társulatok vagy egyes vállalkozók kedvezőbb helyzetben vannak, mint a koalicziók, mert a kartell-uzsorát a legnagyobb büntetéssel sújtja a törvény. Látjuk tehát, hogy itt ismét a régi hibába esett a törvényhozás: a kartellek veszélyes voltát a szövetkezés formájában (a vállalatok pluralitásában) látja, holott a veszély főképpen az ügyvezetés káros voltában rejlik. 6. A régi büntetőtörvénykönyv 1181. §-a büntetéssel sújtotta azokat, akik nyilvános árlejtéseknél az ajánlattevők versenyének meghiúsítása czéljából szerződést kötöttek. Az uj törvénynek nincsen erre vonatkozólag megfelelő rendelkezése. A 242. §. természetesen praejudikál a kartellek magánjogi érvényességének is. A 242. §. rendelkezései alá eső vállalkozói szövetkezések nem igényelhetnek magánjogi elismerést, ha ügyleteik túlságos áremelést idéznek elő. De ha nem is következett be a túlságos áremelés vagy ha a 242. §. rendelkezései alá nem eső kartellekről van is szó, a biró a kartellszerződeseket a fennálló törvények értelmében semmiseknek nyilváníthatja (mint a jó erkölcsökbe ütköző vagy a közrendet veszélyeitető szerződéseket.) Lehetséges ugyan, bogy ha a vállalkozóknak a 242. §-ba ütköző szövetsége, mint kereskedelmi társaság alakul meg és a polgári bíróság a társasági szerződést semmisnek nyilvánítja, utólagosan a büntető bíróság is beleavatkozhatik a dologba; mert társasági szerződés mondatott ki semmisnek és így a kereskedelmi társaság törvénytelen koaliczióvá degredáltatott. Előfordul-e majd tényleg ilyen eset, az a jövő titka. L. — A válásra vonatkozó törvény Belgiumban. A belga képviselőház megszavazta a házasság fölbontására vonatkozó törvény novellájának első részét, melyet a kormány terjesztett be. A törvényerőre emelkedett javaslat értelmében tiz hónapi időnek kell eltelnie a válókereset beadásától, hogy így meg legyen adva a mód a felek esetleges kibékülésére. A válás kimondását azonban egy biró kezébe adja, a ki zsűri nélkül végérvényesen dönthet. — Fegyenczek tanitása háztartásra, házi egészségügyre és gyermekápolásra, most már rendszerré alakult Angliában. A jobb viseletű fegyenczeket ily irányban oktatják nagylelkű hölgyek és a fegyencznők örömmel vesznek részt ezen oktatásban, melyben nemcsak jó magaviseletük jutalmazását, de hasznos kereseti foglalkozás forrását is látják.