Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - Magyar döntvénytár

1. BZ. Magyar Jogász-Ujság 29 — Balesetbiztosítási törvény Belgiumban. A kamara és szenátus megszavazta a balesetbiztosítási törvényt, mely a tervezettől sok tekintetben eltér. Többek között felemlítendő, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi telepek munkásait is belevonták a baleset ellen való biztosításba, ha az illető üzem háromnál több munkást foglalkoztat. A kártérítési időt két hétről egy hétre szállították le; egy hétnél hosszabb munkaképtelenség esetében a járandóságok a biztosítottat a balesetet követő naptól kezdve illetik meg. A hátramaradottakat megillető évi járadék a balesetet szenvedett utolsó évi bérének 25 százalékáról 30 százalékra emeltetett. Egy fél évig a munkaadó tartozik az orvost és a gyógyszereket fizetni. Az általános kötelező biztosítást a kormány ellenzése folytán elejtették, de sikerült a törvénybe az indirekt biztosítási kötelezettséget felvenni. Azok a munkaadók ugyanis, akik munkásaikat egyáltalában nem biztosítják, kötelesek biztosítéki alapot létesíteni, amelyből a fizetésre kötelezett munkaadó fizetésképtelensége esetében a munkások nyugdiját fizetik. Ámbár az uj törvényben megállapított évi járadékok kisebbek a német törvény által megállapított járadékoknál, a most hozott törvény, tekintettel az eddigi állapotokra, nagyfontosságú haladást jelent. Megemlítendő, hogy a törvény létrehozásában a törvényhozás minden pártja közreműködött. — A svájczi törvénykönyv tervezetét a szövetségi tanács minden változtatás nélkül akként fogadta el, amint az az ankét tanácskozásai alól kikerült. A szövetségi tanács a tervezetet még június közepén az illetékes közeg, a szövetségi gyűlés elé terjesztette. Az országgyűlés két háza közül a nemzeti tanács, amely elé minden törvényjavaslat első sorban kerül, a javaslat bírálatával egy huszonöttagu bizottságot bizott meg, amelynek dr. Huber tanár is tagja, aki egyszersmind a tervezetnek megalkotója is volt. Ezzel a törvénykönyv a parlamentáris megvitatás stádiumába került. Tárgya a személyjog, családjog, öröklési jog és dologjog. A még hiányzó részek — a kötelmi jog és az átmeneti intézkedések, — amelyekre vonatkozólag dr. Huber tanár tervezetei már szintén készen állanak, még az 1904évben a szövetségi gyűlés elé lesznek terjesztendök. Irodalmi ismertetések. — Fritz Auer: Szociales Strafrecht. (Társadalmi Büntetőjog.)Előbeszéd a büntetőjog reformjához. München, C. H. Becksche Verlagsbuchhandlung 1903. 35. Lap. A büntetőjognak társadalmi feladatát tárgyaló bevezető feitegések után a szerző a bűntettekre, a büntetések nemére és a büntetések végrehajtására vonatkozó reformkivánalmakról értekezik. A szerző nyilvánvalóan nem kivánt többet nyújtani egy általános tájékozásra szolgáló vázlatnál, minek természetes következménye, hogy az adott reformtervezetek jórészben igen hiányosan vannak megindokolva. így pl. azon helyen, hol a házasságtörés és vérfertőzés büntetésének eltörléséről szól, melyek szerző nézete szerint nem csupán az erkölcstelenség ellen elkövetett bűncselekmények, hanem ezenfelül a családjog erkölcstelen megsértésének tekintendők. Kezdettől fogva el van hibázva azon kísérlete, melylyel a halálbüntetés nélkülözhetőségét igyekszik két oldalon keresztül bizonyítgatni A büntetések végrehajtásának fontos kérdését tárgyazó részek még egy vázlat keretein belül is mélyrehatóbb fejtegetést érdemeltek volna meg. — Fehérvári József: A házadó rövid ismertetése ós a házadó kiszámítási táblázata. Pesti könyvnyomda. 4 K. 1904. Kiválóan gyakorlati és nagy szaktudással s fáradtsággal összeállított kézi könyvet irt a szerző, ki mint magy. kir. pénzügyi titkár, adófelügyelő helyettes szakemberként valóban hivatott e tárgy ismertetésére. Ismerteti röviden, ügyes összeállításban a házadót a székesfővárosban, annak kivetési eljárási módját s a házadó utáni járulékokat s kivált házakra bekebelezett adósság érvényesítését s beszámithatását, továbbá a házadó felebbezéseket s a házadó mentességeket. Végül majdnem nyolcz iven táblázatos kimutatásokat közöl, melyből bárki minden előtanulmány és számítás nélkül megtudhatja, hogy mennyi házadót kell fizetnie'? Külön-külön ki van számítva 1000 koronáig minden egyes számmennyiség, azután minden ezer egészen százezerig. Figyelemmel volt a szerző arra, ha a ház adómentes, vagy adóköteles, ha a belső nagy körúton, Andrássy-uton s több olyan utcz-in fekszik, melynél fogva 30 évi kivételes adómentességgel bír s majd az első 15 év után tiz százalékos házadó alá tartozik, végül, ha Ó-budán van, amidőn mérsékeltebb adó alá esik. A bizonyos házbérjövedelem után járó adó s járuléka egyenkint is, végül egy összegben is fillérre terjedő pontossággal van kiszámítva. Háztulajdonosokon és tisztviselőkön kivül házgondnokok, építészek, ügyvédek, házfelügyelők nagy haszonnal használhatják. Grecsák Károly, kúriai biró : Magyar döntvénytar. A Politzer Zsigmond és fia kiadásában megindult „Magyar törvénytár" czimü, nagyszabású vállalatnak most megjelent III. kötete a végrehajtási és az örökösödési eljárásról, a bírói felelősségről, az ügyvédi rendtartás és a közjegyzői törvényről hozott felsőbirósági elvi jelentőségű határozatokat hozza Lallossevits János dr. táblai biró és Tatics Péter dr. kir. albiró, valamint Grecsák Károly főszerkesztő összeállítása nyomán. Már az első két kötet is tanúságot tett arról, hogy a szerkesztők jót és hasznosat nyújtanak. A Kúria és Táblák polgári, büntető és közjogi határozatain felül felvétettek a közigazgatási bíróság és minisztériumok minden fontosabb elvi jelentőségű határozatai, kiemeltettek a vonatkozó törvényszöveg mellé (a jogeset megértését és alkalmazhatóságot felette könnyítő ujitás) csatoltatik a kivonatos jogeset és határozat. Ez által lehetővé válik, hogy a keresett jogelvre nyomban rátaláljunk. Könnyíti pedig ezen fáradozásunkat a helyes rendszerbe foglalás, továbbá csak oly jogesetek közrebocsátása, melyek még ma is teljes hatályban fennállanak, végül ugy a törvényszakaszoknak az egyes lapok homlokán feltüntetett száma, mint a gondosan minden egyes jogi disciplináról külön-külön összeállított tárgymutató. Az első kötet a Kúria és Táblák, valamint a közigazgatási bíróságok teljes ülési döntvényeit és a határozattárba felvett határozatait ugy általánosságban, mint szakok szerint felosztva közli. Á második kötet a váltó- és csődügyekben hozott határozatokat tartalmazza a törvény teljes szövegével — minden egyes szakaszt külön-külön és ehhez beosztva a vonatkozó határozatokat. Ugyanily előnyös beosztású a most megjelent III. kötet is. Ez a végrehajtási törvény, örökösödési eljárás, a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről, az ügyvédi rendtartás és a közjegyzőkről szóló törvényre nézve hozott elvi jelentőségű határozutokat közli. Míg a teljes ülési határozatok elvi kijelentéseit szószerint közli, addig a többi határozatnál rendszerint a szerkesztők fogalmazzák az eset élén közölt birói döntés jogi lényedét, ami a könnyű megértést rendkívül megkönnyíti. A teljes munka ára csinos kiállításban és erős vászonkötésben 100 korona.