Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A biztosítási jog fejlesztése Németországban

'20 Magyar Jogász-Ujság IV. évf. ügyek szaporodásának megfelelően nem emelkedett, de sőt azoknak száma ki nem elégítő; továbbá, hogy az emiitett bíróságnál működő ügyvédek kiválasztása ellenőrizhetetlen szempontok alapján történik. így azon feltűnő tény említendő meg, hogy 25 év óta a berlini főtörvényszék kerületéből egyetlen ügyvéd sem bocsáttatott a birodalmi törvényszék előtti gyakorlatra, daczára annak, hogy a birodalmi törvényszék alapításakor éppen Berlin volt az, amely az ottani ügyvédi kar több kiváló tagját küldötte ki a legfelsőbb bíróságnál levő működésre. Az előadó azután a joggyakorlatra tér át, amelynél konstatálja, hogy a legfelsőbb bíróságnál működő ügyvédek a jogirodalomnak igen kevés szolgálatot tettek és ezáltal közvetve a joggyakorlatra mi befolyást sem gyakoroltak. Az egyes ügyvédek munkával való túlterheltsége, illetve számuknak csekélysége okozza azt, hogy ügyeket igen könnyen utasítanak el. A felek ezen ügyvédekkel alig beszélhetnek és igy azokat alig informálhatják. Azért Stranz itt is a szabad ügyvédség utján a szabad konkurrencziát ajánlja. Ajánlja az előadó, hogy mindenkit, aki erre képesített és aki bizonyos életkort és szolgálati időt elért, a birodalmi törvényszéknél való ügyvédségre bocsássanak. /2\ A biztosítási jog fejlesztése Németországban. A német kormány kezdeményezése folytán a német biztosítási jogi egyesület annak a kérdésnek a megvitatásával foglalkozott, mily módon lehetne a biztosítási jogot Németországban előmozdítani, fejleszteni. Abból az alkalomból ugyanis, hogy dr Manes, az egyesület titkára „A biztosítási jogtudomány a német főiskolákon" czimü munkát irt, Posadowsky gróf belügyi államtitkár levelet intézet az egyesülethez, melyben többek között a következőket irja: .Tekintettel arra a nagy jelentőségre, amelyet a biztosítási ipar a gazdasági életben már ma is elért és amely mindinkább fokozódik, fontosnak tartom azt a kérdést, mily módon lehetne a biztosítási tudomány minden ágát ugy gyakorlatilag, mint elméletileg is tovább fejleszteni. Mielőtt azonban erre vonatkozólag esetleges lépések tétetnének, óhajtanám, ha ez iránt a német biztosítási jogi egyesület közölné velem véleményét. Ezért tehát hálás lennék az elnökségnek, ha ezt a kérdést a legközelebbi rendes gyűlésen megvitatás tárgyává tétetnék." Az egyesület elnöksége és választmánya öt előadót rendelt ki, akik a legkülönbözőbb irányok felölelésével, tekintettel a biztosítási ügy jogi, mathematikai, orvosi és gazdasági szempontjaira, tették meg javaslataikat. A közgyűlés kimondta, hogy kívánatosnak tartja a biztosítási tudomány gazdasági fejlesztése czéljából egy központ létesítését, és azt az eszmét vetette föl, hogy a biztositási ügy, különösen a biztosítási jog ismerete, oktatás és a sajtóban közzéteendő népszerű ismertetések utján lehetőleg terjesztendő lenne. A kisebbség azon indítványát, hogy a biztositási tudomány és biztositási jognak külön akadémiát állítsanak, nem fogadták el; a többség nézete szerint ugyanis az egyetemek és kereskedelmi főiskolák az ez irányban való szükségletet kielégítik. A közgyűlés után a szakosztályok tartottak üléseket, amelyek közül ehelyütt a biztositási jogi és biztosítás-gazdasági osztály ülése említendő meg. Ez ülésen tisztán jogi referátumokat tárgyaltak, melyeket Ran ügyvéd (Zweibrücken), Gerhrath vezérigazgató (Berlin), a balesetbiztosításokra vonatkozó törvényekről, valamint Oerhard igazságügyi tanácsos (Berlin) a szavatossági ügyekre vonatkozó döntvények tárgyában terjesztett elő. Behatóan tárgyalták a baleset fogalmát a baleset és biztosítás közötti okozati összefüggés szempontjából. A kérdés megvilágítására két jogeset szolgált. Az egyikben egy beteg asszony, kinek életbenmaradásáról az orvosok már lemondtak és aki baleset ellen biztosítva volt, karbolmérgezés folytán meghalt. Az ápolónő ugyanis tévedésből orvosság helyett karbolsavat adott a betegnek. Az orvosszakértők véleménye szerint a beteg két nappal későbben amúgy is meghalt volna természetes halállal, betegsége következtében. — A másik esetben egy munkás látóidege baleset folytán oly sérülést szenvedett, hogy a munkás megvakult. Alapos vizsgálat után azonban kiderült, hogy a látóideg a munkás hátgerinczbaja folytán már kórosan elváltozott és ezen kóros elváltozás nélkül a munkás balesete a látóideg elpusztulását nem vonta volna maga után. Gerhrath referátumával kapcsolatosan a szakosztály kifejtette, hogy a szavatossági biztosítás fogalma lényegesen meg fog változni, ha a biztositási szerződésről szóló törvénytervezet szövege törvényerőre emelkedik. Most ugyanis a szavatossági biztosítás csak a kártérítési kötelezettséget fedezi, a Tervezet 138. §-ának szövegéből azonban azt is ki lehet magyarázni, hogy az eredeti szerződés teljesítésére is kiterjed a szavatossági biztosítás. Ugyanez áll a Tervezet 143. §-a szerint arra a kérdésre vonatkozólag, vájjon a vállalkozó által kötött szavatossági biztosítás kiterjed-e alkalmazottainak és képviselőinek visszatérítési kötelezettségeire is. Ezt a gyakorlatban eddig többnyire tagadták, de a Tervezet törvényre emelkedése után erre a kérdésre is valószínűleg igennel kell majd felelni. Felsőbb bíróságaink tevékenysége 1903ban. A k\r. ítélőtáblák ügyforgalmának legtekintélyesebb részét alkotó felebbvitt rendes polgári perek és ügyek forgalma kisebb volt 1903 ban, mint a megelőző években. A mult évről folyamatban maradt 6063 ily perhez az év folyamán 36.953 per és ügy érkezvén, az elintézésre váró felebbvitt rendes polgári perek és ügyek száma 1903-ban 43.016 volt, míg 1902-ben 48.869, 1901ben 48.331. Az év folyamán 37.332 per és ügy (86-8%) elintéztetvén, 5684 maradt az év végén hátralékban. Az év folyamán érkezett perek és ügvek között volt 26.873 közpolgári, 4423 házassági, 3260'váltó, 2009 kereskedelmi, 343 birtokrendezési, 32 bánya- és 13 tengerészeti per és ügy, az év végén folyamatban levő perek és ügyek legnagyobb része közpolgári (4001), azután házassági per (710) volt. Legnagyobb volt a budapesti ítélőtábla ügyforgalma, a melynél 12.751 per és ügy várt elintézésre és 2579 (20'2°/o) maradt az év végén folyamatban, legkisebb a pécsi Ítélőtábla ügyforgalma, a hol 1948 perés ügy volt elintézendő s 103 (5-3°/o) maradt hátralékban. A felebbvitt rendes polgári perek és ügyek elintézésében 34.068 határozat hozatott, ebből 19.554 (57'4°/o) helybenhagyó, 6604 (194°/o) egészben megváltoztató, 4681 (13-7%) részben megváltoztató, 862 (2-6°/o) megsemmisítő és 2367 (7-o°, o) feloldó intézkedést tartalmazott. A felebbvitt sommás perek és ügyek forgalma valamivel nagyobb volt 1903-ban, mint 1902-ben. A mult évről folyamatban maradt 369 felülvizsgálathoz az év folyamán 2297 ily per érkezvén, 26C6 felülvizsgálat várt elintézésre, 1902-ben pedig 2472. Felfolyamodás — a mult évről maradt 7 hátralékos ügygyei együtt — 167 volt elintézendő, 1902 ben 153. A felülvizsgálatokbó elintéztetett 2219 (83'2%), a felfolyamodásokból 156 (93-2%). A felülvizsgálatok legnagyobb része, számszerint 1211 per helybenhagyólag intéztetett el, megváltoztatással