Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kívül [2. r.]

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 41 ügylet. Sem az ügyleti tényálladék alkatelemeiből nem hiányzik, sem pedig az egyik vagy másik ügyködő fél azt meg nem erőtlenitheti. Kívülről hat csak rájuk idegen erő, amely egy vonatkozásban — a hitelezők irányában — elveszi a jogcselekvény gazdasági hatását. Szedett szőlőág lesz a jogcselekmény; „hatálytalan", amint ezt a csődtörvény 26. §-a is mondja, de nem érvénytelen, ahogyan ezt rendszerint értik.1) Érvénytelenség és hatálytalanság két különböző jelentésű, egymást nem fedő fogalom. Hatálytalan csak olyasvalami lehet, ami létezik; a semmis és sikerrel megtámadott jogcselekmények pedig jogilag nem léteznek, létre sem jöttek a jog szemében. Keressük azonban, hogy elhatárolható kategoria-e a hatálytalanság és hogy amely jogcselekményeket hatálytalanithatóknak mondunk, különböznek-e valóban a semmis és megtámadható ügyletektől. Figyelmen kivül hagyva a semmis ügyleteket, mint a melyek jogilag létre nem jöttek, egyáltalán nem léteznek és e miségüknél fogva különböznek maguktól a megtámadható ügyletektől is, állítsuk szembe a megtámadást a hatálytalanítással, hogy a kétnemű jogcselekményeknek egymástól való szükségképi különbözőségét a szembeállításból levonhassuk. A megtámadás végső okát abban találhatjuk, hogy a jogügylet alkatelemeiben kezdettől fenforgó vagy későbben beállott hiányok miatt a jog magát az ügyletet nem kívánja a hibától ment, ép ügyletekkel egy elbánásban részesíteni ; nem kívánja azokat feltétlenül érvényesség*) A „hatálytalan" kifejezéssel óhajtanám az e fajta jogcselekményeket megkülönböztetésül megnevezni. A semmis és megtámadható jogügyleteket nem nevezném hatálytalanoknak. Ezek nem léteznek és természetesen, nem is lehet hatásuk; hanem azokat a jogcselekményeket, amelyek et de iure et de facto léteznek, csak a hitelezőkkel szemben gazdasági hatásuk marad el, ezeket mondanám hatálytalanoknak és megtámadhatók helyett hatálytalanithatóknak. A semmis és megtámadható jogügyleteket pedig jogi vonatkozásban az érvénytelen kifejezésseljelölném meg. Ha bizonyos az, hogy a semmis jogügylet nem szül jogi hatást, jogviszonyt se nem alapit, se meg nem változtat, se meg nem szüntet és a sikerrel megtámadott jogügyletnek eredményileg ugyanaz a hatása, t. i. semmi; ha másfelől a fizetésképtelen adós megtámadhatoknak mondott jogcselekményei pedig a czélzott jogi hatással járnak, mert jogviszonyt alapítanak stb. és e jogviszony erejét mindétig megtartja : ugy a különbséget az elnevezésben is meg kell tartani, ha csak komolyan akarjuk venni a fogalmakat fedő kifejezéseket és a kategóriákat egymástól elkülöníteni kívánjuk. Utal a megtámadható és — szerintem — hatálytalanítható jogcselekmények közötti különbségre Burckhard: System II. 443. 1. és Schwartz Gusztáv: A megtámadási kereset (Actio Pauliana) cz. dolgozatában, aki kifejezésileg is különbséget tesz közöttük: előbbieket hatálytalan-, utóbbiakat „közvetetlen (kötelmileg) megtámadható" ügyleteknek nevezi. Érdekes a Zsögöd fejtegetése az „érvénytelenség" és „hatálytalanság" közötti különbségről: Fejezetek stb. 321. és 527. 11. Eredményeitől jó részben eltérek, minthogy ő érvénytelenséget és hatálytalanságot egy fogalomnak tart. gel felruházni s ezért megadja a lehetőséget azoknak nem létezőkké való tételére; de mert a fenforgó hiány nem közérdeket érintő, hanem csak az ügyleti felekre kihatással bíró, ez oknál fogva bízza az ügyleti felek akaratára, hogy a meglevő fogyatkozás alapján az ügylet érvénytelenítésére föllépjenek vagy sem. A hatálytalanításnak oka nem az ügylet fogyatkozásában fekszik. Okát itt távolról megjelölve, abban kereshetjük, hogy a jog az adós hitelezőit kívánja megvédeni a kielégítési alapot elvonó jogcselekményekkel szemben. A megtámadás esetében az egyik vagy másik ügyleti fél jogosult a megtámadásra; a hatálytalanítás egy idegen harmadiknak áll jogában, aki az ügyletnek sem közvetlenül, sem közvetetten nem részese, aki az ügyletnek s az általa létesitett jogviszonynak nem is volt, nem is lesz alanya.2) A megtámadás (rescissibilitas) czélja, hogy az ügylet jogi léte megszűnjék, az ügylet czélozta jogváltozás be ne álljon, illetőleg az eredeti jogállapot visszaforduljon. A hatálytalanítás azt czélozza, hogy a jogcselekvénynek gazdasági hatása maradjon abba, hogy a szerző ne gazdagodjék, ameddig a hitelezők kielégítve nincsenek; hogy a hitelezők fizetésképtelenné vált adósuk vagyonára jogaikat a közbetett s vagyont elszállító jogcselekmény által sem gátolva gyakorolják. E czélt nemcsak akként lehet elérni, hogy az adósnak vagyonából kielégítési alapot elvonó jogcselekményei érvényességükben támadtassanak meg; hogy a jogcselekmények jogilag megszűnjenek, jogi létüket veszítsék: hanem ekként is, hogy létükben megmaradva, érvényességük érintetlenül hagyásával egyedül a hitelezőkkel szemben megvonatik tőlük a gazdasági hatályosulás. A jog nem akarja, nem teszi, s mert contra rationem iuris volna, nem is teheti, hogy megállapított alakiságok mellett minden, a lényeget kitevő alkatelem fenforgásával létesült jogcselekményeket ex post, az ügyködő felek akarata ellenére érvényteleneknek jelentsen ki. Akarata, ultima rácziója épen az, hogy mind e cselekmények érvényesek és ilyenekül fogadtassanak el. Csakhogy mivel e végczélon belül figyelembe kell vennie kisebb czélokat, más tekinteteket is (hitelezői érdek, jogmegóvás), ezek elérhetéseért megfosztja a jogcselekményt hatásainak egyikétől. És czéljára ennyi épen elég. A megtámadás eredménye, hogy a támadott ügylet érvénytelenné válik, létében megszűnik és a jog olybá veszi, mintha soha sem létezett volna, aminél fogva az eredeti, a megtámadott ügylet keletkezése előtt volt jogállapot az ügyködő felek között visszaáll.3) Más tekin2) így helyesen Krasnopolski: Das Anfechtungsrecht der Gláubiger 6. 1. 3) A hálátíanság miatt megtámadott ajándékozás megszűnik, a megajándékozott vissza tartozik adni az