Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kívül [2. r.]

42 Magyar Jogász-Ujság III. évt. tet alá esik az, hogy harmadik személyek szerzett jogait mennyiben nem érinti a megtámadás eredménye. A megtámadás eredményezte érvénytelenségre mindenki hivatkozhatik. A hatálytalanítás nem érinti a jogcselekményt magát, érvénytelenné nem teszi azt, következéskép a jogváltozás, amelyeket a cselekmény czélzott és eredményezett, fenmarad. A tulajdon az ügylet hatálytalanítása után is megmarad a szerzőnél, jelzálogos hitelezői minőségét, a zálogjogszerzés hatálytalanítása esetén sem veszti el. A korábbi jogállapot nem áll vissza, az adósra nem száll vissza a tulajdoni jog, az elengedett követelés stb. A jogcselekmény hatálytalanságára nem következhetik sem az adós, sem a kötelezett, sem harmadik, a hi telező kivéve, akinek javára a hatálytalanítás épen szolgál. A megtámadást, ha oka fenforog, s az erre jogosított vele élni kiván, elhárítani, megakadályozni nem lehet. Aki kényszer hatása alatt kötött házasságot, az azt megtámadhatja, a házasság érvénytelennek fog kimondatni. Ezt a másik házastárs meg nem gátolhatja. Aki a vételnél felén tul sérelmet szenvedett s e miatt az ügyletet megtámadja, a vételi ügylet érvénytelenné kimondását fogja megnyerni, az eladó ennek megakadályozására mit sem tehet, ha lemondás nem forog fenn. A hatálytalanítást meg lehet előzni, meg lehet gátolni. Ha a hitelező a hatálytalanítási eljárás megindítása után akár az adós, akár a kötelezett részéről kielégítéshez jut, tovább el nem járhat s az ügylet még hatálytalannak sem fog nyilváníttatni. Az érvénytelennek kimondott ügyletet érvényessé átváltoztatni nem lehet. A ratihabitió más valami. A hatálytalant hatályossá tenni könnyen megy; csak a hitelezőt kell kielégíteni, a hatályosság önként beáll. Az érvénytelenség mindig abszolút fogalom ; egy és ugyanazon ügylet nem lehet A-val szemben érvénytelen, 5.-vel szemben érvényes; nem lehet egy időben érvényes is, érvénytelen is. A hatálytalanság mindig relatív fogalom; bizonyos erő hathat egyik személyre vagy dologra, amelynek másra hatása nincs. Ki nem látott már ólomolvasztást ? Az ólom cseppfolyós testté vált, a kanál pedig amelyet közvetlenül ért a hő, épen maradt, szilárd állapotban. Ezért lehet a hatálytalanságot csak a hitelezőkkel szemben ezek javára megállapítani, míg az érvénytelenséget csak mesterkélten lehetne csupán a hitelezőkkel szemben felállítani.4) ajándéktárgyat. A felén tuti sérelem czimén megtámadott vétel elveszti létét, a vétel tárgya visszajut korábbi tulajdonosához (birtokos), vevő visszakapja a vételárat. 4) Igaz, hogy a csődtörvények, pl. a német s mienk 6. §. a közadósnak a csődnyitás után a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében tett jogcselekményeit a A tétel gyakorlati következményeinek kifejtésére más helyen térek rá. Egyelőre csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a hatálytalanság amúgy darabosan szemlélve, összeesik a megtámadhatósággal eredményben. Bizonyság rá, hogy a legtöbben egybeveszik. Ha ugyanis a tömeggondnok megtámadja a tulajdon-átruházást (hatálytalanítani kéri), a hitelező az ajándékozást s a kötelezett tűrni tartozik, hogy az ingatlan, vagy ingó jószág a csődhitelezők javára értékesíttessék, hogy a hitelező követelése erejéig magát abból kielégítse, tehát tűrni tartozik — ugy felszínen nézve a jelenséget, — hogy tulajdonát elveszítse, hogy a jószágot tőle elvegyék : reá nézve eredményileg mindegy, akár érvénytelennek mondja a jog azt a tulajdonszerést, akárcsak a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak. Azonban ha végig megyünk a szembeötlő kérdéseken, már nem mindegy az eredmény. Ha érvénytelenné vált a jogcselekmény, in integrum restitutio következik be. Az adóshoz ha visszakerül a dolog, a kötelezettnek legfölebb kötelmi igénye lehet. Mig ha csak a gazdasági hatása marad a jogcselekménynek abba, az adóshoz vissza se kerül a dolog s ha igen, dologi keresete lesz a kötelezettnek arra további dologi joga alapján. Ha az ügylet érvénytelen, az adós vevője ha tul ad a dolgon, a harmadik nem szerzett tulajdont (nemo plus iuris etc), holott hatálytalanítás esetében a vevő tulajdonos volt, tulajdont ruházott át, a secundus tulajdonos s kötelmi felelőssége is csak roszhiszemüsége esetén áll fönn. A különbséget ezek szerint a megtámadható és a hatálytalanítható jogcselekmények között elvitatni nem lehet.5)6) A jogcselekményt és hatásait, — ha szabad e fizikai hasonlattal élnem, — olyan viszonyban látom, mint egy fénytestet és sugarának szerteágazását, a fény terjedését. Fénye csak meg,,csődhitelezőkkel szemben semmis" éknek nyilvánítják s igy a relatív érvénytelenség lehetőségét hirdetik. Ámde, ha a dolog mélyére nézünk, ezt tartalom nélküli szóhasználatnak találjuk. A jogcselekmények még a hitelezőkkel szemben sem érvénytelenek, hanem a törvény voltaképen csak fikczióval dolgozik. A semmisség az érvénytelenség hatásait fűzi a közadósnak csődnyitás után végbevitt jogcselekményeihez anélkül, hogy semmisség tényleg fenforogna. A közadós elveszíti csődnyitással a tömeghez tartozó vagyona felett a kezelési és rendelkezési jogot, a tulajdonjog azonban megmarad a bukottnál. Ennek következménye, hogy azt a csőd megnyitása után is másra átruházhatja s azt az átruházást a tömeg helybenhagyhatja. (L. Zsögöd : Fejezetek I. 553 1.) 6) A magánjog dogmatikájába a jogügyletek érvénytelenségének (semmiség—megtámadhatóság) tana mellé uj fejezetet kell illeszteni a jogügyletek hatálytalanságáról, a mondottam értelemben. G) E különbséget határozottan formulázza Schwartz G.: Magánjogi fejtegetések 229. 1.. „a megtámadási kereset sem az u. n. querela nullitatis, sem a teknikai értelemben vett „megtámadási" kereset (judicium rescindens)." Pozitív megoldásával nem értek egyet.