Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kívül [2. r.]

40 Magyar Jogász-Ujság gyámi tisztétől? Az uralkodó társadalmi felfo­gással számolni kell ily esetekben ; abból is, hogy a gyámhatóságnak ebbeli jogosultságát el nem ismerik, kiviláglik, hogy a társadalmi felfogás mennyiben és mennyire befolyásolja a törvény magyarázatát. A kérdés különösen a gyámot illetőleg, akinek ez irányú kötelességei meg­ítélésénél szűkebb korlátok lesznek vonandók, mint az atya vagy az anya ez irányú köteles­ségeinél, nem éppen oldható meg feltétlen biz­tonsággal. Ha a gyámhatóságnak abbeli jogát el nem ismerik, hogy ily esetekben a gyámot kötelességei teljesítésére, illetve jogainak érvé­nyesítésére szorítsa, ugy a gyámot fel is kell oldani az irányú kötelezettségei alól, hogy gyá­moltjának lovagias ügyeibe magát beleártsa és ily ügyekről a gyámhatóságnak jelentést tegyen (Tervezet 424. es 426. §§). Hogy alakul azonban az eset akkor, ha az atya gyermekét vagy a gyám gyámoltját a párbajra buzditja (büntető törvény 295. §.) ? Ez esetben a Tervezet 282. §-ában emii­tett bűntett vagy vétség tényálladéka fog fönfo­rogni, ami nemcsak az emiitett §. szerint alapul szolgálhat a szülői vagy gyámi hatalom elvonására, hanem legalább fél évi fogház büntetés esetén okot ad a szülői jog mindenkori elvesztésére is. III. Végül a párbaj még egyes örökjogi hatásokat is kivált ! Elsősorban is a Tervezet 16. §-anak 5. pontja szerint maga a párbajjal járó életveszély, az azzal kapcsolatos 3 évi eltű­néssel, törvényes alapot nyújt a a birósági holttá nyilvánításra. Örökjogi irányban egy közvetlen előttünk álló párbaj a Tervezet 1825. §. folytán, adott körülmények között egy rendkívüli végrendelet alkotására okul szolgálhat. Birói mérlegelés tárgyát fogja esetleg képezni, hogy vájjon alapos-e az az aggodalom, hogy az örökhagyó előbb fog meghalni, sem mint, hogy egy rendes közvégren­deletet vagy magánvégrendeletet alkothatott volna. Hogy a bárbaj alkalmával szerzett esetleges halálos sérülés okul szolgálhat egy rendkívüli végrendelet alkotására, az vitán kivül esik. Attól, aki az öröhagyót megöli, a Tervezet 1976. §. alapján a köteles rész elvonható. Az örökhagyó valamely rokonának párbaj­ban való megölése vagy megsebesitése, a Ter­vezet 1512. §. alapján, a történt ajándékozás visszavonására bizonyára jogos okot képez. Dr. Rósa Ferencz. ^><^ A jogcselekvények hatálytalaní­tásáról csődön kivül.*) I. Rész. Alapvető tanok. 1. §. A hatálytalanításról általában. A jogcselekmények érvénytelenségének, he­lyesebben szólva az erőtelen jogcselekményeknek két kategóriáját ismeri a jog. Az egyik a sem­*) Előző közleményt 1. az 1. számban. misség, a másik a megtámadhatóság. Semmis az a jogcselekmény, amely létrejöttében már olyan szervi hibában szenved, amelynél íogva nem az a jogcselekvény jő létre, amely czé­loztatik, illetőleg a jogcselekvény a fönforgó hiba következtében létre nem jön. Csak látszó­lag van jelen jogcselekvény, valójában azonban, de iure ilyen nem létezik. A megtámadhatóság ettől annyiban különbözik, hogy a jogilag létező jogcselekvéy a létrejöttében már meglevő fo­gyatkozásnál fogva a jogviszonyban álló vala­melyik félnek a jog által biztosított felebbezése következtében válik ettől fogva nem létezővé. A semmis jogcselekvény egyáltalában létre nem jött, nem létezik; a megtámadható jog­cselekvény létrejött, de az ügyleti fél fellépése következtében megsemmisíthető. A semmis jog­cselekvény csak jogpolitikai okokból nyilvání­tandó még semmisnek; mert ami amúgy sem létezik, azt nem létezőnek még külön kimondani feleslges. A magában véve jogilag nem létező, semmis jogcsekvényt ilyennek csak deklarálja a biró szája, megállapítása ezért deklaratorius ítélet. Ezzel szemben a megtámadhatóság nem jelent egyebet, mint valamely létezőnek nem létezővé való átváltoztatását s mert ez a biró utján ítélettel történik, a feltétel, amely beálltát konstatálja : azért itt a biró, az ítélet konstituálja az ügylet megszűntét, nem létezőségét. A sem­misség ex tunc, a megtámadás ex nunc hat. Végeredményt nézve azonban, e két kate­góriába tartozó jogcselekvények között nincs különbség; sem a semmis jogügylet, sem a megtámadott és érvénytelennek kimondott jog­ügylet nem létezik a jog szempontjából. Sem­mis jogügylet nem eredményez változást a jog­viszonyokban, a megtámadás eredménye pedig az, hogy az ügylet előtti jogállapot minden irányban és vonatkozásban helyre all. Ha az az ajándékozó hálátlanság miatt, vagy a vásárló felén tuli sérelem miatt megtámadja az ügyletet: az ajándék visszaadandó, a vételár visszafize­tendő s a vétel tárgya visszamegy a korábbi tulajdonoshoz. Az érvénytelenné válás mindenki­vel szemben hatályos és mindenkire nézve azt jelenti, hogy a jogügylet nem létezik. Minden abba a jogi helyzetbe fordul vissza, amely fenn­állott, mielőtt a jogügylet létet nyert volna; ki mit kapott, tartozik visszaadni, ki mit szolgálta­tott, visszakapja. E két kategóriának egyikébe sem illeszthe­tők azonban be azok a jogcselekvények, ame­lyekről jelen fejtegetéseink szólani fognak s a melyeket közönségesen (csődtörvényünk is) meg­támadhatóknak neveznek. A fizetésképtelenné vált adósnak azon jog­cselekvényei, amelyeket a jog megtámadhatók­nak jelöl ki, semmi fogyatkozásban nem szen­vednek. A jogcselekvény ép és érvényes ; a fize­tés, amit az adós teljesít, a zálogkötés, a tulaj­donátruházás magában véve mind egészséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom