Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 2. szám - A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kívül [2. r.]

40 Magyar Jogász-Ujság gyámi tisztétől? Az uralkodó társadalmi felfogással számolni kell ily esetekben ; abból is, hogy a gyámhatóságnak ebbeli jogosultságát el nem ismerik, kiviláglik, hogy a társadalmi felfogás mennyiben és mennyire befolyásolja a törvény magyarázatát. A kérdés különösen a gyámot illetőleg, akinek ez irányú kötelességei megítélésénél szűkebb korlátok lesznek vonandók, mint az atya vagy az anya ez irányú kötelességeinél, nem éppen oldható meg feltétlen biztonsággal. Ha a gyámhatóságnak abbeli jogát el nem ismerik, hogy ily esetekben a gyámot kötelességei teljesítésére, illetve jogainak érvényesítésére szorítsa, ugy a gyámot fel is kell oldani az irányú kötelezettségei alól, hogy gyámoltjának lovagias ügyeibe magát beleártsa és ily ügyekről a gyámhatóságnak jelentést tegyen (Tervezet 424. es 426. §§). Hogy alakul azonban az eset akkor, ha az atya gyermekét vagy a gyám gyámoltját a párbajra buzditja (büntető törvény 295. §.) ? Ez esetben a Tervezet 282. §-ában emiitett bűntett vagy vétség tényálladéka fog fönforogni, ami nemcsak az emiitett §. szerint alapul szolgálhat a szülői vagy gyámi hatalom elvonására, hanem legalább fél évi fogház büntetés esetén okot ad a szülői jog mindenkori elvesztésére is. III. Végül a párbaj még egyes örökjogi hatásokat is kivált ! Elsősorban is a Tervezet 16. §-anak 5. pontja szerint maga a párbajjal járó életveszély, az azzal kapcsolatos 3 évi eltűnéssel, törvényes alapot nyújt a a birósági holttá nyilvánításra. Örökjogi irányban egy közvetlen előttünk álló párbaj a Tervezet 1825. §. folytán, adott körülmények között egy rendkívüli végrendelet alkotására okul szolgálhat. Birói mérlegelés tárgyát fogja esetleg képezni, hogy vájjon alapos-e az az aggodalom, hogy az örökhagyó előbb fog meghalni, sem mint, hogy egy rendes közvégrendeletet vagy magánvégrendeletet alkothatott volna. Hogy a bárbaj alkalmával szerzett esetleges halálos sérülés okul szolgálhat egy rendkívüli végrendelet alkotására, az vitán kivül esik. Attól, aki az öröhagyót megöli, a Tervezet 1976. §. alapján a köteles rész elvonható. Az örökhagyó valamely rokonának párbajban való megölése vagy megsebesitése, a Tervezet 1512. §. alapján, a történt ajándékozás visszavonására bizonyára jogos okot képez. Dr. Rósa Ferencz. ^><^ A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kivül.*) I. Rész. Alapvető tanok. 1. §. A hatálytalanításról általában. A jogcselekmények érvénytelenségének, helyesebben szólva az erőtelen jogcselekményeknek két kategóriáját ismeri a jog. Az egyik a sem*) Előző közleményt 1. az 1. számban. misség, a másik a megtámadhatóság. Semmis az a jogcselekmény, amely létrejöttében már olyan szervi hibában szenved, amelynél íogva nem az a jogcselekvény jő létre, amely czéloztatik, illetőleg a jogcselekvény a fönforgó hiba következtében létre nem jön. Csak látszólag van jelen jogcselekvény, valójában azonban, de iure ilyen nem létezik. A megtámadhatóság ettől annyiban különbözik, hogy a jogilag létező jogcselekvéy a létrejöttében már meglevő fogyatkozásnál fogva a jogviszonyban álló valamelyik félnek a jog által biztosított felebbezése következtében válik ettől fogva nem létezővé. A semmis jogcselekvény egyáltalában létre nem jött, nem létezik; a megtámadható jogcselekvény létrejött, de az ügyleti fél fellépése következtében megsemmisíthető. A semmis jogcselekvény csak jogpolitikai okokból nyilvánítandó még semmisnek; mert ami amúgy sem létezik, azt nem létezőnek még külön kimondani feleslges. A magában véve jogilag nem létező, semmis jogcsekvényt ilyennek csak deklarálja a biró szája, megállapítása ezért deklaratorius ítélet. Ezzel szemben a megtámadhatóság nem jelent egyebet, mint valamely létezőnek nem létezővé való átváltoztatását s mert ez a biró utján ítélettel történik, a feltétel, amely beálltát konstatálja : azért itt a biró, az ítélet konstituálja az ügylet megszűntét, nem létezőségét. A semmisség ex tunc, a megtámadás ex nunc hat. Végeredményt nézve azonban, e két kategóriába tartozó jogcselekvények között nincs különbség; sem a semmis jogügylet, sem a megtámadott és érvénytelennek kimondott jogügylet nem létezik a jog szempontjából. Semmis jogügylet nem eredményez változást a jogviszonyokban, a megtámadás eredménye pedig az, hogy az ügylet előtti jogállapot minden irányban és vonatkozásban helyre all. Ha az az ajándékozó hálátlanság miatt, vagy a vásárló felén tuli sérelem miatt megtámadja az ügyletet: az ajándék visszaadandó, a vételár visszafizetendő s a vétel tárgya visszamegy a korábbi tulajdonoshoz. Az érvénytelenné válás mindenkivel szemben hatályos és mindenkire nézve azt jelenti, hogy a jogügylet nem létezik. Minden abba a jogi helyzetbe fordul vissza, amely fennállott, mielőtt a jogügylet létet nyert volna; ki mit kapott, tartozik visszaadni, ki mit szolgáltatott, visszakapja. E két kategóriának egyikébe sem illeszthetők azonban be azok a jogcselekvények, amelyekről jelen fejtegetéseink szólani fognak s a melyeket közönségesen (csődtörvényünk is) megtámadhatóknak neveznek. A fizetésképtelenné vált adósnak azon jogcselekvényei, amelyeket a jog megtámadhatóknak jelöl ki, semmi fogyatkozásban nem szenvednek. A jogcselekvény ép és érvényes ; a fizetés, amit az adós teljesít, a zálogkötés, a tulajdonátruházás magában véve mind egészséges