Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - Az obstrukczió jogtana a Magyar Jogászegyletben

24 sz Magyar Jogász-Üjság 509 — Házassági tilalmak. Köztudomású, hogy a házassági tilalmak, amennyiben szubjektív körülményekre és tényekre alapitvák, igen nehezen érvényesíthetők és alig fognak valaha a kívánt eredményre vezethetni. Ennek klasszikus példáját közli Ledermann „Krankheiten und Ehe" czim alatt legutóbb Münchenben megjelent munkájában.*) A szerző ugyanis közli itt, hogy : „A kaukázusi orvosi kommité kezdeményezésére a Terek vidék összes lelkészeinek meghagyatott, hogy a házasságot mindazoknak tiltsák el, akiknek felmenőinél a lepra bebizonyíttatott, még akkor is, ha ezen betegség kizárólag a nagyszülőket érte. Bizonyítványok hamisítása, vadházasságok és más egyéb visszásságok e rendelkezés folytán oly tömegesen léptek fel, hogy ezen házassági tilalom — a leprasokat illetőleg — visszavonatott." Hogy a Michigan állam által kibocsátott házassági tilalmak, elmebetegek, hülyék és még meg nem gyógyult luetikusokat és gonorhoikusokat illetőleg be fog-e válni, egyelőre bevárandó. Ez egy nagybani kísérlet volna, amely azonban sajnos, nem sokat igér. Kétségtelen, hogy ezáltal sokan (bár nem mindnyájan, de talán nem is a legtöbben) az illegális házasságtól elriasztatnak, de ezzel szemben annálinkább virágzani fognak a vadházasságok és illegális szülelések, amelyek a nyomort csak sulyotbitani fogják, egészen eltekintve attól, hogy csalás, fondorlat, hazugság stb., a házassági tilalmak által quasi nagyra neveltetnek, mi által a nép általános etikai nívójának sülyednie kell. A legrosszabb esetben mind ennél még a kasztráczió is többre tartaadó. — A numerus clausus kérdése a cseh ügyvédségben. A prágai ügyvédi kamara, mint amelynek tagjai Csehország ügyvédeinek nagy része, november hó 27-én tartotta rendkívüli közgyűlését, amely hivatva volt a cseh ügyvédség igen fontos létkérdéséről nyilatkozni. A közgyűlés előtt egy saját kebeléből kiküldött bizottság álUl kidolgozott javaslat állott az ügyvédség reformját illetőleg, amelyben a numerus clausus meghonosítása céloztatott, vagyis az ügyvédi állások változó számbeliségének meghonosítása, olyképpen, hogy a kamarai tagságok ansziennitás szerint, valamint az illető vidék lakosságának változó számbeliségéhez alkalmazkodva töltessenek be. A kamarai választmány többsége a javaslat mellett foglalt állást, míg a kisebbség különvéleményt terjesztett elő. A közgyűlési szavazás során védtelenül meglepő eredmény volt az, hogy a kamarai tagok túlnyomó nagy többsége a numerus clausus behozatala ellen foglalt állást, míg az ügyvédi reformokat illető többi kérdések egy külön e czélra kiküldött bizottság elé utaltattak. — Fiatalkorú foglyok gondozása. Az osztrák igazságügyminiszternek egy rendelete alapján a legközelebbi időben a bécsi törvényszék fogházában fiatalkorú foglyok részére fiúgyermekeket foglalkoztató intézet lép akcióba. Azt szándékolják ugyanis, hogy fiatalkorú foglyokat, akik huszadik életévüket még tul nem haladták, a többi foglyoktól különválaszszák és pedig olyképpen, hogy saját külön hálóhelyiségeik legyenek, jobb élelmezést kapjanak és végül az intézet iskolahelyiségeiben megfelelő vezetés mellett nyelvekben *) 375. oldal. és az elemi iskolai tantárgyakban való oktatásban részesittessenek. Gyermekjátékok tartása is szándékoltatik. Ezen rendelet által azon törekvésekkel számolt az osztrák igazságügyminiszter, amelyek oda irányulnak, hogy fiatalkorú bűnösöket az erkölcsileg teljesen romlott idősebb, tapasztaltabb bűnösöktől különválaszszák és hogy azoknak káros befolyása alól azokat elvonják. Már a letartóztatási intézetben meg akarják kisérleni ezen fiatal, még nem teljesen romlott embereket erkölcsileg megjavítani és a társadalomba való visszatérésüket előkészíteni. )É- Az obstrukezió jogtana a Magyar Jogászegyletben. A „Magyar Jogászegylet" f. hó 10-iki ülésében dr. Schwarz Gusztáv egyetemi tanár tartott előadást, mely ugy tárgyának aktualitásánál, mint az előadó személyénél fogva rendkívüli érdeklődést keltett. Az ülést Vavrik Béla elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy az előadás tárgya az obstrukezió jogtana és hogy az előadó e kérdést nem politikai, hanem tisztán jogi szempontból fogja tárgyalni. Schwarz Gusztáv szellemes, fordulatokban és jogi érvekben gazdag előadásának tartalma a következő : Előadó mindenekelőtt az obstrukezió tényállásával foglalkozik és kimutatja, hogy amit manapság a parlamentáris életben obstrukeziónak nevezünk, olyan jelenség, amely nemcsak a parlamentben fordulhat elő, hanem általában mindenütt, ahol különböző pártok állanak egymással szemben. Nemcsak a parlamentben, hanem más politikai tárgyalások alkalmával és gyűléseken, sőt mi több, nemcsak politikai, hanem társadalmi, birói, közigazgatási és üzleti tárgyalások alkalmával is megismétlődhetnek ezek a társadalmi életben obstrukeziónak nevezett jelenségek. Téves az a felfogás, mintha csak a kisebbség obstruálhatna. Megtörténik az is, hogy a többség obstruá), hogyha pl. egy olyan javaslatot, amelynek valószínűleg többsége lenne, amely azonban a mellett, hogy széles körökben népszerű, a hatalomnak kellemetlen, minél később vagy egyáltalában nem akarná szavazás alá bocsátani, hogy az esetleges névszerinti szavazásnál a közönség ne tudhassa meg, ki szavazott a javaslat mellett és ki ellene. Sőt még az sem szükséges, hogy többség és kisebbség álljon szemben egymással. Egy bírósági tárgyaláson is obstruálhat egyik fél a másik ellen, ha érdekében áll az, hogy az Ítélet minél később hozassék. Sőt még akkor is képzelhető obstrukezió, ha nem áll két fél egymással szemben. Valamelyik közigazgatási tárgyaláson is megtörténhetik, hogy a hatóság előtt álló fél, akinek érdekében van az, hogy minél később hozassék meg a határozat, agyonbeszéléssel nyújtja el a tárgyalások menetét. Mindezen esetekben ugyanezen tényállással találkozunk, mint amelyet a parlamentben obstrukeziónak neveznek. Milyen jogszabályt kell hát alkalmaznunk mindezen esetekben ? Mindezen tárgyalások egész sereg tárgyalási szabály által vannak szabályozva, melyek összeségükben az objektív tárgyalási jogot alkotják. Ezen szabályok gyakran százakra menő §-okban vannak kodifikálva, mint pl. a perrendtartás szabályai; gyakran csak néhány szakaszból állanak, mint pl. azok a szabályok, a melyek valamely részvénytársaság közgyűlésére vonatkoznak. De álljanak bár e szabályok sok száz §-ba, vagy csak egyetlenegybe lefektetve és legyenek bár törvényekbe, rendeletekbe, szabályrendeletekbe, határozatokba, vagy szerződésekbe foglalva, mindegyiket azon közös elv vezérli és azért hozattak, hogy a felek a tárgyalás alatt levő kérdéshez minél sikeresebben hozzászólhassanak és hogy a hozzászólások alapján határozat legyen hozható. Ebből a főszabályból, amely az egész tárgyalási jognak raczio juiisaj; alkotja, természetszerű-