Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - A jogi oktatás és jogi vizsgálatok reformja

492 Magyar Jogász-Ujság III. évf. A B. P. egész rendszere liberális ala­pokon épült fel, aminek logikai következ­ménye csak az lehet, hogy a jogorvoslatok érvényesítésénél a szabadabb irány, a liberális szempont érvényesüljön. Mert téves az a fel­fogás, hogy a törvény czélja a jogorvoslatok korlátozására irányulna, söt ellenkezőleg, a bün­tető igazságszolgáltatás érdeke megköveteli, hogy a semmiségí panaszok a törvény szellemének megfelelően minél nagyobb számban érdemben vizsgáltassanak felül, mert a tél az elutasító határozatban is könnyebben megnyugszik, ha tudja, hogy panaszolt sérelmét érdemben vizs­gálták meg s bírálták el. Ezt a felfogást megerősíti a kir. Kúria uj másodelnökének ünnepélyes beiktatása alkal­mából elmondott magas röptű, fenkölt szellemű és büntető igazságügyi politika szempontjából minden izében kimagasló beszédjének befejező az a paszusa, amikor mélyen átérzett meggyő­ződés hangján azt hirdeti, hogy „a morev for­malizmus sok esetben meddő munkára, nem ritkán a sértett anyagi igazsággal szemben tét­lenségre kárhoztatja a kir. Kúriát* és amidőn annak a reménynek ad kifejezést, hogy addig is, mig a törvényhozás e téren megfelelő módon nem intézkedik, a közvélemény joggal várhatja azt, hogy a törvénymagyarázat mezejín az a jogi felfogás érvényesüljön, amely az anyagi igazság érvényesülésének megközelítését leg­inkább teheti lehetővé. Dr. Podhorányi Gyula, kir. kúriai biró. Xf" A jogi oktatás és jogi vizsgálatok reformja. Jogi oktatásunk és jogi vizsgálataink re­formjának kérdése tudvalevően már hosszabb idő óta van napirenden. A reformot első sorban jogakadémiáink kezd­ték hangoztatni, főként abból az okból, mert vizsgálati rendszerünket némely részében fenn­állásukra és fejlődésükre hátrányosnak ismerték fel. Nevezetesen a hetvenes években kezdődő elnéptelenedésüknek okát a tudori szigorlatok minősítő hatályában, főként azonban az ügyvédi rendtartásnak ama rendelkezésében keresték, hogy a jogtudorság elnyerése az ügyvédi vizs­gálatra bocsátás kötelező előfeltételéül van meg­állapítva ; mert ez a képesítés csakis az egye­temeken lévén megszerezhető, a jogakadémiákról elvonta és az egyetemekre vonzotta a jogtanuló fiatalságot. A jogakadémiák törekvése ebből folyólag arra irányult, hogy elméleti jogi vizs­gálataink a tudori szigorlatok minősítő hatályá­nak s különösen az ügyvédi vizsgálat érintett előfeltételének megszüntetésével akként refor­máltassanak, hogy az ügyvédi pályára nézve meg­kívánandó elméleti képesítés a jogakadémiákon is megszerezhető legyen. A jogakadémiáknak ez a törekvése eleinte kedvező fogadtatásra nem talált. Ennek több oka volt. Először is nem volt rokonszenves a czél, melyet a jogakadémiák a vizsgálati reform utján megvalósítani óhajtottak, tudniillik az, hogy a jogakadémiák ezen az uton népesítes­senek be s nyerjenek fennállásukra s fejlődé­sükre nézve biztosabb alapot. A jogakadémiákat ugyanis a közfelfogás nem tekintette oly magas színvonalon álló intézeteknek, amelyekre az érin­tett elméleti kvalifikáczió osztogatását megnyug­vással lehetne bizni. Ezen kivül a jogakadémiák akkori túlságos számuk miatt azt az aggodal­mat is keltették, hogy az ügyvédi pályához szükséges elméleti képesítés megadására való feljogosításuk nagy mértékben fokozni fogná az ügyvédi szukkreszczencziának különben is ag­gasztó növekedését. Sokan aggályosnak találták azt a körülményt is, hogy a jogakadémiák na­gyobb része a felekezetek kezében van s ennél­fogva el van vonva a szükséges állami befolyás alól. Az akkori közvélemény ezeket az intézete­ket különben is elavult, lassú kihalásra szánt intézménynek tekintette, melynek az egyetemi rendszernek kell helyet engednie. Lényeges fordulat állott be ebben a kér­désben akkor, amidőn az igazságügyi kormány az ügyészi és birói szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. t.-cz. kormányjavaslatában a birói és ügyészi pályákra nézve is a jogtudorság elnyerését akaría kötelezővé tenni; mert az akkori közoktatásügyi miniszter tanügyi politikai okok­ból határozott állást foglalt a kötelező jogtu­dorságnak ily irányban való kiterjesztése ellen s kijelentette, hogy elméleti jogi vizsgálataink­nak oly irányú általános reformját vette tervbe, mely a tudori fokozatok minősítő hatályának megszüntetése és tisztán tudományos fokozattá való átszervezése melleit azok helyébe újólag szervezendő szigorú államvizsgálatot fog meg­állapítani s ilyennek tartására a megfelelően szervezett jogakadémiákat is feljogosítja. Az akkori igazságügyminiszter (Szilágyi Dezső) elv­ben hozzájárult az elméleti jogi vizsgálatoknak ily irányú reformjához és a kötelező jogtudor­ságnak a birói és ügyészi pályákra kiterjesztését elejtette. Ezt a fordulatot nyilván az a meggyőződés érlelte meg, hogy az elméleti jogi vizsgálatok­nak ily irányú reformja nélkül nem háríthatók el azok a bajok, melyek jogi oktatásunkban előállottak és immár tarthatatlan állapotokat idéztek elő. A jogakadémiák elnéptelenedésével ugyanis karöltve járt egyetemeink, de főként a buda­pesti egyetem jogi karának nagymérvű túlnépe­sedése, mely nemcsak az intenzív és eredmé­nyes jogi oktatás lehetőségét s az ennek elő­mozdítását czélzó intézkedések sikerét kocz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom