Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 24. szám - A jogi oktatás és jogi vizsgálatok reformja

492 Magyar Jogász-Ujság III. évf. A B. P. egész rendszere liberális alapokon épült fel, aminek logikai következménye csak az lehet, hogy a jogorvoslatok érvényesítésénél a szabadabb irány, a liberális szempont érvényesüljön. Mert téves az a felfogás, hogy a törvény czélja a jogorvoslatok korlátozására irányulna, söt ellenkezőleg, a büntető igazságszolgáltatás érdeke megköveteli, hogy a semmiségí panaszok a törvény szellemének megfelelően minél nagyobb számban érdemben vizsgáltassanak felül, mert a tél az elutasító határozatban is könnyebben megnyugszik, ha tudja, hogy panaszolt sérelmét érdemben vizsgálták meg s bírálták el. Ezt a felfogást megerősíti a kir. Kúria uj másodelnökének ünnepélyes beiktatása alkalmából elmondott magas röptű, fenkölt szellemű és büntető igazságügyi politika szempontjából minden izében kimagasló beszédjének befejező az a paszusa, amikor mélyen átérzett meggyőződés hangján azt hirdeti, hogy „a morev formalizmus sok esetben meddő munkára, nem ritkán a sértett anyagi igazsággal szemben tétlenségre kárhoztatja a kir. Kúriát* és amidőn annak a reménynek ad kifejezést, hogy addig is, mig a törvényhozás e téren megfelelő módon nem intézkedik, a közvélemény joggal várhatja azt, hogy a törvénymagyarázat mezejín az a jogi felfogás érvényesüljön, amely az anyagi igazság érvényesülésének megközelítését leginkább teheti lehetővé. Dr. Podhorányi Gyula, kir. kúriai biró. Xf" A jogi oktatás és jogi vizsgálatok reformja. Jogi oktatásunk és jogi vizsgálataink reformjának kérdése tudvalevően már hosszabb idő óta van napirenden. A reformot első sorban jogakadémiáink kezdték hangoztatni, főként abból az okból, mert vizsgálati rendszerünket némely részében fennállásukra és fejlődésükre hátrányosnak ismerték fel. Nevezetesen a hetvenes években kezdődő elnéptelenedésüknek okát a tudori szigorlatok minősítő hatályában, főként azonban az ügyvédi rendtartásnak ama rendelkezésében keresték, hogy a jogtudorság elnyerése az ügyvédi vizsgálatra bocsátás kötelező előfeltételéül van megállapítva ; mert ez a képesítés csakis az egyetemeken lévén megszerezhető, a jogakadémiákról elvonta és az egyetemekre vonzotta a jogtanuló fiatalságot. A jogakadémiák törekvése ebből folyólag arra irányult, hogy elméleti jogi vizsgálataink a tudori szigorlatok minősítő hatályának s különösen az ügyvédi vizsgálat érintett előfeltételének megszüntetésével akként reformáltassanak, hogy az ügyvédi pályára nézve megkívánandó elméleti képesítés a jogakadémiákon is megszerezhető legyen. A jogakadémiáknak ez a törekvése eleinte kedvező fogadtatásra nem talált. Ennek több oka volt. Először is nem volt rokonszenves a czél, melyet a jogakadémiák a vizsgálati reform utján megvalósítani óhajtottak, tudniillik az, hogy a jogakadémiák ezen az uton népesítessenek be s nyerjenek fennállásukra s fejlődésükre nézve biztosabb alapot. A jogakadémiákat ugyanis a közfelfogás nem tekintette oly magas színvonalon álló intézeteknek, amelyekre az érintett elméleti kvalifikáczió osztogatását megnyugvással lehetne bizni. Ezen kivül a jogakadémiák akkori túlságos számuk miatt azt az aggodalmat is keltették, hogy az ügyvédi pályához szükséges elméleti képesítés megadására való feljogosításuk nagy mértékben fokozni fogná az ügyvédi szukkreszczencziának különben is aggasztó növekedését. Sokan aggályosnak találták azt a körülményt is, hogy a jogakadémiák nagyobb része a felekezetek kezében van s ennélfogva el van vonva a szükséges állami befolyás alól. Az akkori közvélemény ezeket az intézeteket különben is elavult, lassú kihalásra szánt intézménynek tekintette, melynek az egyetemi rendszernek kell helyet engednie. Lényeges fordulat állott be ebben a kérdésben akkor, amidőn az igazságügyi kormány az ügyészi és birói szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. t.-cz. kormányjavaslatában a birói és ügyészi pályákra nézve is a jogtudorság elnyerését akaría kötelezővé tenni; mert az akkori közoktatásügyi miniszter tanügyi politikai okokból határozott állást foglalt a kötelező jogtudorságnak ily irányban való kiterjesztése ellen s kijelentette, hogy elméleti jogi vizsgálatainknak oly irányú általános reformját vette tervbe, mely a tudori fokozatok minősítő hatályának megszüntetése és tisztán tudományos fokozattá való átszervezése melleit azok helyébe újólag szervezendő szigorú államvizsgálatot fog megállapítani s ilyennek tartására a megfelelően szervezett jogakadémiákat is feljogosítja. Az akkori igazságügyminiszter (Szilágyi Dezső) elvben hozzájárult az elméleti jogi vizsgálatoknak ily irányú reformjához és a kötelező jogtudorságnak a birói és ügyészi pályákra kiterjesztését elejtette. Ezt a fordulatot nyilván az a meggyőződés érlelte meg, hogy az elméleti jogi vizsgálatoknak ily irányú reformja nélkül nem háríthatók el azok a bajok, melyek jogi oktatásunkban előállottak és immár tarthatatlan állapotokat idéztek elő. A jogakadémiák elnéptelenedésével ugyanis karöltve járt egyetemeink, de főként a budapesti egyetem jogi karának nagymérvű túlnépesedése, mely nemcsak az intenzív és eredményes jogi oktatás lehetőségét s az ennek előmozdítását czélzó intézkedések sikerét kocz-