Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - Ügyvédkérdések

478 Magyar Jogasz-Ujsag III. évf. politikai hatóságok felügyelete alól, ha már megengedjük is, hogy a szövetkezet a gazdasági czéloktól eltérő czélokra is áldozzon, meg kell adni a politikai hatóságnak, a kormánynak azt a jogot, hogy ellenőrizhesse, miféle czélokra áldoz a szövetkezet, illetőleg akár az alapszabályok, akár közgyűlési határozat alapján fordítja tiszta jövedelmének egy részét tuiajdonképeni czéljától eltérő czélra a szövetkezet, ez mindig csak szövetkezet által támogatni kivánt idegen ügy felügyeletére hivatott kormányhatóság engedélyével történhessék. Ugyanebből a szempontból feltétlenül érvényesíteni kívánja a teljesen független állami revízió jogát oly szövetkezetivkel szembeD, melyeknek rendszeres revízióját valamely kötelék végzi. A szövttkezet működése csupán saját tagjaira korlátozandó, mert mihelyt a szövetkezet ezen a határon túllép, már önálló keresetet folytat és igy a részvénytársaság gazdasági alapjára helyezkedik. A 26-iki ülésen dr. Beck Hugó elnöklete alatt folytatták a szövetkezeli törvénytervezet feletti vitát: Dr. Sugár Iguácz, a miskolczi kereskedelmi kamara titkára a reformot nem tartja sem időszerűnek, sem szükségesnek. Hibáztatja azt is, hogy az 1898: XXIII. t.-cz. intézkedéseit, melyek a gyakorlatban be nem váltak és melyeknek hatását az idő rövidsége miatt meg sem Ítélhetjük, ime egész szövetkezeti jogunkra kívánják kiterjeszteni. Az adókedvezmény ily körülmények közt indokolatlan. A tervezet részleteivel foglalkozva hibáztatja, hogy az alapításhoz hét tag elegendő, hogy a tervezet 21. § a értelmében üzletrész nélkül is alakulhat szövetkezet és hogy ügyvitel nem tagokra is kiterjeszthető. Kívánatosnak tartja a czégjog reformját és különösen a szövetkezeti vállalkozás kötelező megnevezését. Végül utal a vidéki viszonyokra, melyek a reform óvatos megvalósítását teszik szükégessé. Dr. Dömötör László az ellentétes álláspontot képviselte és a tervezet intézkedéseit és intenczióit helyesli, mert ezek kifejezésre juttatják a szövetkezet kereskedelmi társasági jellegét, de egyúttal különleges sajátosságait. A részletekre áttérve, helyesli az alapítók felelősségének fokozását, bár a tervezet erre csak elvi útmutatást ad. Az osztalék korlátozást csak a disztributiv szövetkezetekre kívánná kimondani. Igazgatók csak a szövetkezet tagjai lehessenek. Legsikerültebb része a javaslatnak a felügyelet megoldása és különösen a bíróság által kiküldött szakértők vizsgálata. Az ügyvitel kérdésében a hitelszövetkezeteket csakis tagjaira kellene korlátolni, ellenben a fogyasztási szövetkezeteknek megengedendő a nem tagoknak való eladás, mert az forgalmukat növeli és igy áruikat olcsóbbá teszi. Különösen nélkülözhetetlen e kiterjesztés a romlékony áruknál. Végül Siembeszáll azokkal a támadásokkal, melyeket a kiskereskedés érdekében a szövetkezetek ellen intéznek, rámutat azokra az érdemekre, melyeket a szövetkezetek a magyarosodás terén szereztek és kívánja, hogy a szövetkezetek teljesen egyenjoguaknak tekintessenek az egyéb kereskedelmi társaságokkal. — Az első cseh tudományos jogászgyülés büntetőjogi szakosztályának határozatai. Ez évi május hó 22. és 23-án a cseh jogászok Prágában gyűlést tartottak1), melynek tanácskozásai négy szakosztályban (magán- és kereskedelmi jog, polgári perrend, büntetőjog, közjog és nemzetgazdaság és politika) több aktuális tudományos és gyakorlati kérdésben állást foglaltak, és az elfoglalt álláspontnak megfelelő határozatokat hoztak. A gyűlés 3. (büntetőjogi) szakosztálya az alábbi határozatokat hozta: I. Nyujtandó-e kártalanítás a vizsgálati fogságért ? 1. A méltányosság és igazságosság megköveteli, hogy annak, aki ellen a büntető eljárás megszüntető 1) L. ehhez lapunk idei, június 15. és július 1. számát. határozattal vagy felmentő Ítélettel befejeztetett, legalább a vizsgálati fogság állal neki okozott anyagi kár erejéig a kincstár által fizetendő kártalanításra való jog biztosittassék. 2. E tekintetben a vizsgálati fogsággal teljesen egyenlőnek tekintendő az ideiglenes letartóztatás is. 3. A kártalanítás ki van zárva abban az esetben, ha a letartóztatott a vizsgálati fogságot szándékosan idézte elő. Ellenben a kártalanítási igény sem a büntetlen előélettűi nem teendő függővé, sem pedig oly módon nem korlátozandó, amely a kártalanítást azokban az eselekben kizárná, amelyekben a jogérzet a kártalanítás megadását kívánja. 4. A kártalanítási igény és a kártalanítási összeg megállapítása a büntető bíróságok hatáskörébe utalandó. II. Ajánlatos-e Ausztriában a feltételes elilélés intézménye ? 1. A jogászgyülés azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a feltételes elitélés életbeléptetése Ausztriában kívánatos és ajánlatos. 2. A feltételes elitélés különböző rendszerei közül az osztrák viszonyoknak a belga franczia rendszer jobban felel meg, mint az angol-amerikai és előnyösebb is a német rendszerű feltételes megkegyelmezésnél2) vagy a feltétlen megkegyelmezésnél, amelyet Ausztriában az 1902. évi november 25-éről kelt igazságügyminiszteri rendelettel léptettek életbe. 3. Ami az[életbeléptetés módját illeti, legczélszerübb lenne, a megalkotandó büntetőtörvénykönyvben leendő szabályozásig, a képviselőház bizottsága által 1903-ban már letárgyalt javaslat (büntetőtörvényköny 24. §-a, a javaslat életbeléptetésére vonatkozó törvény 40. fejezete) intézkedéseit azonnal törvényerővel felruházni. III. Bűntettesnek egy büntetendő cselekményéből származó többrendbeli kereseti jog találkozása. Tekintettel arra, hogy a büntető perrendtartás, ámbár ezt a kérdést kifejezetten nem is szabályozza, annak eldöntésére megfelelő módot nyújt, ez idő szerint nem forog fenn annak a szüksége, hogy a törvény ebben az irányban kiegészíttessék. IV. Mily eszközökkel folytatandó a küzdelem büntetőjogi szempontból az alkoholizmus ellen ? Élénk vita után ezen kérdés a legközelebbi jogászgyülésre halasztatott. ^X, Ügyvédkérdések *) Évről évre ismétlődik a panasz az ügyvédi kar kereseti viszonyainak rosszabbodása miatt. A visszafejlődés állandó, de más részről ezzel a jelenséggel szemben szinte megfoghatatlan módon, állandó a kar tagjainak szaporodása is. Ez a jelenség megérdemli a vele való behatóbb foglalkozást, mert a gazdasági élet kialakulásának általános természeti törvényeitől eltérést mutat és azt a hitet kelti, mintha panaszaink nem lennének őszinték s ezeknek nem lenne más czéljuk, mint a pályára tóduló ifjúságnak elrettentése. 2) A vita folyamán ezen pont indokolásául főképpen arra a kedvezőtlen Ítéletre hivatkoztak, amelyet Lisit tanár a prágai jogászegyletben 1903-ban tartott felolvasásában a feltételes megkegyelmezés német rendszeréről mondott. 3) Részletek a „Budapesti Ügyvédi Kör" nek dr. Oyöngyössy József titkár által szerkesztett évi jelentéséből.