Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - Az ügyvédi tevékenység kettéosztása Franczlaországban - Berlini levél

23. HZ. Magyar Jogasz-Uisa,; 47 7 szárnyalta. Kétségtelen, van alapja e túlzott bámulatnak, tagadhatatlan a németek vasszorgalma és törekvése. A könyvtárak, egyik legmegbízhatóbb bizonyítékot szolgáltatnak valamely nemzet kulturális törekvéseiről és fejlettségi fokáról. Különösen a könyvtárak látogatottsága enged kulturális szempontok fejlettségére következtetni. Tény, hogy Németország igen sokat áldoz könyvtárakra és tagadhatatlan, hog/ Berlinben igen sok könyvtár van és a könyvtárak igen látogatottak ; de ne feledjük azt, hogy mennyi az idegen Berlinben és mennyi a tanuló ifjúság. A könyvtár látogatottságát illetőleg teljesen megvan az arány Budapest és Berlin között. Itt is sokan nem tudományos kutatások czéljaira használják fel a könyvtárakat, hanem melegedő helynek, hol iskolai dolgaikat végzik, illetőleg vizsgára készülnek. A látogatók zöme egyetemi polgár. Itt van helyén, hogy megczáfoljam azt a tévhitet, hogy tudományos munkálkodást mennyire könnyebb Berlinben végezni, mint nálunk, mennyivel könnyebben juthat t. i. az ember könyvhöz. Ez tévhit. A viszonyok aránylag sokkal rosszabbak, mint nálunk. Igaz, hogy könnyebben jut illetve juthatna az ember kölcsön könyvhöz, mint nálunk, mert e czélból elegendő egy egyetemi hallgatónak igazolványa ; az egyetemi könyvtárba, a nagy királyi könyvtárba pedig egy tanár jótállása, ami itt igen könynyen megy. Ily jótállás egész szemeszterre szól; bármelyik professzor megteszi. Ez állapot megvan nálunk is; csakhogy Berlinben úgyszólván lehetetlen tudományos könyvhöz jutni, minden ki van kölcsönözve és aki egyszer a könyvhöz jutott, az egyhamar vissza nem hozza és ha vissza is hozza, már hónapokkal elő vannak jegyezve az e könyvre igényt tartók. Nagy baj, hogy kiki korlátlan számban vihet ki könyvet és igy nincs meg a lehetőség, hogy az ember előbb az egyiket használja, azután majd a másikat, mert kiki kiveszi mindazon könyveket, ami legcsekélyebb vonatkozásban is áll kérdésével. Ez még hagyján volna, hacsak haza vinni volna bajos a könyvet, de nagyobb baj, hogy a kézikönyvtár bámulatosan rossz. Nálunk az bizonyos, hogy legalább az egyetemi professzorok könyvei megvannak az egyetemi könyvtárban is több példányban; itt még azok sincsenek meg és ami van is, az is egy példányban. Most tessék elképzelni, hogy a legkeresettebb magánjogból csak egy példány van, mikor annyi ember akar belőle dolgozni. De mondhatom, a kézi könyvtárak bámulatos hiányosak, daczára, hogy oly óriási számú könyveik vannak, de ezek inkább kikölcsönzésre szolgálnak mint olvasótermi használatra. Gondoljuk azután meg, hogy itt az a rendszer, hogy kiki maga veszi ki a könyveket és amennyit akar. Egy ember rendszerint egész halom könyvet visz el, ha nem is használhatja mind, de azért, hogy ha mégis szüksége lesz rá, magát biztosítsa. Hogy a hiányosságra példát hozzak fel, a királyi könyvtárban, melynek ca 1 millió könyve van, hiányzik a kézikönyvtárából Windscheíd, Dcrnburg pandektái és magánjoga, Wach perjoga stb., hasonlókép az egyetemi könyvtárban is. Azért foglalkozom főként e kettővel, mert egyrészt a legnagyobbak, másrészt a leghozzáférhetőbbek. Sajátságos továbbá, hogy itt a szemináriumi könyvtár nem áll a hallgatóság rendelkezésére, mint nálunk. De meg kell adnunk, hogy a folyóiratok igen könnyen hozzáférhetők és úgyszólván minden jelesebb folyóirat megvan a király-könyvtár folyóirati osztályában. Sajnos a mi szaklapjaink hiányoznak, pedig elkelnének, mert igen sok a magyar Berlinben. Végül meg kell emlékeznem egy intézményről, amely a tudományos kérdésekkel foglalkozókat érdekli. Jelesül igen sok a könyvkölcsönző üzlet, hol úgyszólván minden tudományos munkát kölcsön lehet venni. Van ogy üzlet, hol a legújabban megjelent munkát megkapja az ember használatra. Minden kötetért 1 hónapra 60 fillért kell fizetni, és azor.kivül biztosítékot letenni, mely aránylag nem sok. Dr. Balog Elemér. — Magyar Jogászegylet. A „Magyar Jogászegylet" mult hó 19-diki ülésében folytatta a szövetkezeti törvénytervezet megvitatását, melyet dr. Navratil Ákos előadása vezetett be. Dr. Gold Simon ügyvéd egyetért az előadóval abban, hogy fogyasztási szövetkezetek csakis tagjaikkal köthessenek ügyleteket. Behatóan foglalkozik a koronaszövetkezetek ügyeivel. A tervezet, ezeket illetőleg, megtalálta a helyes megoldási módot és a horribilis kamatozás megszüntetése mebett az életképes szövetkezetek fennállását nem érinti. Beá mutat arra, hogy a szövetkezeti bankok, melyek részvénytársaság módjára működnek, tulajdonképen a tervezet szabályozásának körén kivül esnének, mely a falusi szövetkezeteket és az egy hivatásu szövetkezeteket tartja szem előtt. A czégbejegyzés kérdésében a 12-ik szakasz intézkedését, amely a bíróságnak „egyébként tudomására jutott tények" figyelembe véteiét is lehetővé teszi, tulszigorunak tekinti. A szövetkezetből való kilépés kérdésében praktikus példákkal kapcsolatban rámutat azokra a veszélyekre, amelyekkel befektetésekkel járó szövetkezetek fennállását veszélyezteti. Kívánatosnak tartja, hogy a felügyelőbizottság jogai kibővittessenek és hogy a társaság igazgatója, vagy felügyelő-bizottsági tagja csakis szövetkezeti tag lehessen. Szerinte a szövetkezetek szabályozásának súlypontja nem az alapítás megnehezítésében, hanem a hatályos felügyeletben és ellenőrzésben rejlik. Erre a czélra kívánatosnak tartja egy központi hivatal szervezését, amely a vizsgálatok megejtésére alkalmas, holott a vidéki kamarák e czélra nem mindig megfelelőek. Helyesli a tervezet 81. szakaszának intézkedését, mely a közvetítő ügynököt kizárja és kívánatosnak tartja, hogy a szövetkezeti reform a részvénytársaságok kebelében működő hitelegyletekre is kiterjesztessék. A tervezet alapelveit elfogadja és egyetért előadóval abban, hogy a törvényre emelkedése kívánatos. Dr. Horválh János szerint a törvényjavaslatnak nagy hiányai is vannak. Amint részletesen szabályozza a hitel és fogyasztási és hitelszövetkezeteket, ugy kellene a munkásszövetkezetek részére is specziális rendelkezéseket felvenni, mert a szövetkezeti ügy az a tér, melyen az elvadult munkásokat a magyar társadalom magához fölemelheti és kibékítheti. Azután ismerteti az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet által az ipari és mezőgazdasági szakcsoport rendszert, melyről a javaslat szintén nem vett tudomást. A felügyelő-bizottság részére az ügyvitel tekintetében több ingerencziát kiván, mint a javaslat. Követeli, hogy minden szövetkezet központi kötelékben álljon; ez teljesítse a revíziót és a törvényszék a felügyeletet; a járásbirósági rendszert és a javaslat büntető részét elvetendőnek tartja, mert az fölösleges, ez pedig az elrettentési elmélet alapján áll. Dr. Pap Dezső: utal annak különösen a nyereség felosztásról intézkedő 24. §-ra, mely kifejezetten megengedi a szövetkezeteknek, hogy tiszta nyereségük egy részét „jótékonysági" és .közhasznú" czélokra fordíthassák. Miután pedig a szövetkezet kifejezetten csak gazdasági czéllal alakul és éppen erre való tekintettel vonatik az el az egyesületi ügy ellenőrzésére hivatott