Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1904 / 23. szám - Magánlevél képez-e büntetőjogilag véve magánokiratot?
468 Magyar .lotrasz-Ujsag Hl. evi. A szövetkezetek fölött való főfelügyeletet, melyre méltán nagy súlyt helyez s amelynek körét nagy mértékben ki is szélesiti, a Törvényjavaslat 106. §-a az e. f. kir. törvényszékek székhelyén és az ahhoz tartozó járásbirósági kerületen kivül a kir. járásbíróságokra bizza. Ez intézkedés indoka kettős : egyfelől az a tapasztalat, hogy a czégjegyzékbiróságoktól vagyis az e. f. kir. törvényszékekből gyakorolt ellenőrzés ki nem elégítő és ezzel kapcsolatban másfelől az a körülmény, hogy a Törvényjavaslatban kontemplált még szélesebb körű ellenőrzésnek hatályos keresztülvitele a kir. törvényszékektől ennélfogva még kevésbé várható. Ezeket az okokat mint valóban helyeseket kell elfogadnunk ; kérdés azonban, hogy a Törvényjavaslatban kontemplált főfelügyeleti hatóságok, a kir. járásbíróságok, jobban fognak-e megfelelni azoknak a reményeknek, melyeket a Törvényjavaslat működésükhöz füz ? Igaz, hogy a kontemplált szervezet mellett a munka az eddiginél számosabb bíróságok közt oszlanék meg s a főfelügyeleti hatóság közelebb hozatnék a szövetkezetek működésének színhelyéhez ; de másfelöl az a kétely támad, hogy azt, amit aTörvényjavaslat a főfelügyeleti hatóságtól kiván, birói hatóságtól egyáltalalán lehet-e várni ? S erre a kérdésre a magam részéről csakis tagadó választ merek adni. Való ugyan, hogy például a vizsgálóbírótól nem kisebb, de sőt nagyobb mozgékonyságot és körültekintést kívánunk, mint amennyi a törvényjavaslatban kontemplált czégjegyzékbirósági tevékenységhez szükséges: de itt nem szabad szem előtt tévesztenünk azt, hogy a vizsgálóbírót a kir. ügyészség s a közigazgatási hatóságok is támogatják, hogy a vizsgálat megindítása bizonyos formális feltételektől függ, még az a hatáskör, melyet a Törvényjavaslat a czégjegyzékbiróságnak szánt, kiválóan közigazgatási jellegű. Nem jogvédelemről van itt szó közvetlenül, nem is a jogrend alakításánál való hatósági közreműködésről, mint a perenkivüli eljárásnál, hanem egy önkormányzati szervezet működésének hatósági ellenőrzéséről. Á Törvényjavaslat, mint az indokolás is kiemeli e tekintetben, messzebb megy, mint az eddigi törvényhozások ; intenczióinak megvalósítása végett pedig, miként kimutattam, még ennél is messzebb kellene mennie; erre nézve pedig meggyőződésem szerint nincs más mód, mint a főfelügyeletet közigazgatási hatóságra bizni. Amint a törvényjavaslat adott viszonyainkkal és a maga elé tűzött gyakorlati czéllal számolva, túltette magát az útját álló elméleti aggályokon; épen úgy kell szakítania azzal a tradiczióval is, mely szerint bíróság gyakorolja a főfelügyelet. A széleskörű és még inkább kiterjesztendő főfelügyelet nem egyeztethető össze a bíróság természetével; míg ellenben épen azok a tényezők, amelyek a bíróság szempontjából, mint idegenszerűek jelentkeznek, egészen beillenék a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. A főfelügyeleti hatóságnak közigazgatási közegre való ruházása ellen indokul fel lehetne hozni, hogy a közigazgatást az alsó fokon törvényhatósági és nem állami közegek végzik, melyekhez kisebb a bizalom, mint a bíróságokhoz, továbbá, hogy a főfelügyeleti hatóságnak, közigazgatási közegekre való ruházása közvetve a kormányhatalom befolyását növelhetné. Ezek ellenében megjegyzendőnek vélem, hogy a közigazgatás szinvonalat emelni úgyis szükséges, a kormányhatalom befolyásának e téren való terjedését pedig alkalmas módon meg lehetne gátolni. A főfelügyeleti hatóság szervezetét következőképen gondolom. Járásokban a járási tisztviselők, városokban a közigazgatási tisztviselők közül a törvényhatóság első tisztviselőjének ajánlatára a belügyminiszter egyetértve az igazságügyminiszterrel kinevezné három-három évi tartamra azt a tisztviselőt, ki a szövetkezetek fölött a főfelügyeletet gyakorolni hivatva volna. Hasonló kinevezés utján volna kijelölendő az a kezelő hivatalnok is, ki a szövetkezetek véglajstromát vezetné. Ugy a főíelügyeletet gyakorló tisztviselő, mint a czéglajstromot vezető kezelő hivatalnok, az általuk teljesítendő szolgálat fejében az állampénztárból fizetendő pótlékot élveznének. Az ekként szervezett főfelügyeleti hatóság határozatai ellen egy fokú felebbvitelnek volna helye a közigazgatási bírósághoz. Véleményem szerint ily szervezet sikeresebben működnék, mint az, melyet a Törvényjavaslat kontemplál. A bíróság érintkezése kerületének lakosságával csak esetleges, a közigazgatásé folytonos és rendszeres. A közigazgatási szervezet rendes működése közben is folytonosan, különösebb fáradság nélkül szemmel kisérheti a szövetkezetet és az azokat érdeklő viszonyokat, míg a bíróság azt alig teheti. A bíróságot épen birói tekintélyének megóvása fogja bizonyos tartózkodásra indítani ott is, ahol a közigazgatási közeg szokott erélylyel közbelép. Végül a közigazgatási bírósághoz való felebbvitel biztosítaná a pártatlanságot és egyöntetű eljárást. Dr. Baintner Hágó. kassai jogakadémiai tanár. Magánlevél képez-e büntetőjogilag véve magánokiratot ? A férjnek neje ellen indított és az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) pontjára alapított válóperében a per tárgyalása során alperes feleség a házassági kötelék felbontása iránt viszonkeresetet emelt s annak bizonyítására, hogy férje szintén megsértette a házassági kötelességeket, illetve, hogy annak előzetes viselkedése