Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - Magánlevél képez-e büntetőjogilag véve magánokiratot?

21!. HZ. Magyar Jog&sz-Ujsag 4G9 adott okot a felperes keresetében felhozott hitvestársi kötelességsértésekre, féltékenységi jelenetekre, a férjhez annak legénykorában és barátnője által a házasságot megelőző időben intézett s a férjtől a házas együttélés idejében elcsent két olyan levelet csatolt be, melyben a férjjel állítólag tiltott viszonyban volt özvegy a neki küldött pénzösszegről és a kettőjük között létező baráti viszonyról tett felperesnek említést. Alperes feleség azonban ezen leveleknek keltezését eltávolította olyképen, hogy egyik levelén betentázás által olvashatatlanná tette, a másikon pedig levágta a keltezést és ismerve férje azokását, hogy a hozzá érkező levelekre az érkezés és válaszolás évét, hónapját, illetve napját reá vezeti és azt nevének kezdőbetűivel alairja, a férj írásának utánzásával a házasság második évének egyik hónapját és napját vezette reá, ez alá pedig a férj vezeték- és keresztnevének kezdőbetűit, sőt kézvonását is kevéssé sikerült utánzatban odaírta. A per befejeztetvén, a bíróság a házassági köteléket alperes feleség hibájából és vétkességének kimondása mellett jogerősen felbontotta, anélkül, hogy büntetendő cselekmény megállapítása után az iratokat a kir. ügyészséghez áttette volna. A büntető igazságszolgáltatás bírósági gyakorlata közben nem volt még eset arra, hogy magánokirathamisitás tárgyát magánlevél képezte volna és felsőbb bíróságok büntetőjogi gyakorlata a magánokirathamisitás tárgyának meghatározása tekintetében egymással különben is ellenkező, de semmiesetre sem egyöntetű; szükségesnek tartom tehát a most emiitelt gyakorlati eset büntetőjogi meghatározását, illetve jogi indokolását annak, hogy az általam körülirt cselekmény magánokirat meghamisítást képez. A büntetőjoga bűnözési haj Iámból, de legalább is bűnözési szándékból keletkezett és a külvilágban változást előidéző, vagy előidézhető eredmények és a bekövetkezett, illetve bekövetkezhető eredmény okozójára kiszabandó büntetések rendszeres meghatározásának tudománya Az államfenségnek a büntetőjogba foglalt és javítási czélzattal jogokat elvonó hatalma sújtja tehát a szándékot már akkor is, ha az a külvilágra hatva, abban változást nem idéz elő, vagyis büntetendő cselekménynek jelenti ki már a kísérletet is. Fejtegetésem alapját a büntető törvénykönyv azon intézkedése képezi, mely szerint a magánokirat hamisítását követi el az, aki hamis magánokiratot készit, vagy készíttet, illetve magánokiratot részben vagy egészben meghamisít, vagy meghamisittat, ha azt arra használja fel, hogy ezáltal valamely kötelezettség, vagy jog létezése, megszűnte, vagy megváltoztatása bizonyittassék és pedig ezúttal a magánokirat meghamisításának esete lesz értekezésem tárgya. Igen gyakran csekélynek tetsző eszközök is messzire kiható eredményeket hoznak létre s ha a bűncselekmény elkövetésére használt eszköz alkalmas a szándékba vett eredmény létrehozására : ugy sohasem kicsinyelhetjük azt. A szóban forgó levél büntetőjogi szempontból véve annyival inkább magánokirat, mert a büntetőtörvény a tapasztalat szerint főképen a társadalom kevésbbé müveit osztálya ellenében nyer alkalmazást ésigy a büntetőjogi fogalmakat csakis közönséges, de sohasem átvitt értelemben magyarázhatjuk Hogy az említett magánlevéllel való bizonyítás rosszhiszemű, tehát meg nem engedhető dolog, az kétséget csakugyan nem szenvedhet s mert a helyi és időbeli tartalomnak meg nem felelő iráíbeli feljegyzéssel való bizonyítás sem tanúvallomásnak, sem szakértői szemlének, sem eskünek, sem beismerésnek nem tekinthető, feltétlenül szükséges, hogy azt mint bizonyítékot egyes egyedül magánokiratnak tekintsük. Közönséges értelemben pedig magánokiratot képez minden általánosan elfogadott alakban irásba foglalt, alakszerű, tartalmilag megérthető és összefüggő gondolatsorozat, vagyis minden polgári ügyirat, magánokirat tehát a magánlevél annyival inkább, mert a magánokirat-hamisítás tárgya minden olyan irat, amely nem közokirat és amely a rendes jogi forgalomban akár közvetve, akár közvetlenül jogi meggyőződését idézi elő az itélö bírónak, tehát bizonyítási eszközt képez. Nem szorul bővebb indokolásra azon állitásom, hogy a fiatalabb korban lévők bizalmas viszonyának nem annyira a tanúvallomások, mint inkább az általuk egymással titokban váltott bizalmas jellegű levelek képezik a legcsalhatatlanabb bizonyítékát, vagyis a magánlevél már a sommás eljárási törvény hatályban léte előtt a bírósági gyakorlat által elfogadott bizonyítási eszköz volt, nem csupán polgári, hanem büntető téren is. A magánlevéltől azért, mert rendszerint közvetlenül nem vagyonjogi viszony, tehát jognak, illetve kötelezettségnek megállapítására, módosítására, vagy megszüntetésére készült és igy rendszerint nem is arra szolgál, mint az a nyugta, könyvkivonat, kötelezvény, meghatalmazás, számla, slbinek a rendeltetése: nem vitathatjuk el megfelelő körülmények között attól a jogviszony megállapítási-, módosítási- és megszüntetési képességet. A közjogi jellegű válóperben a perfél beismerése egymagában nem bizonyíték ugyan, de a válóperre való vonatkozás nélkül, helyesebben annak megindítását évekkel megelőzően a férj által kapott levélben foglaltak házasság felbontási okot képező és személyi megbízhatatlanságra visszavezethető hitvestársi hűség súlyos és szándékos megsértését bizonyíthatják a térj ellenében.