Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 23. szám - Magánlevél képez-e büntetőjogilag véve magánokiratot?

21!. HZ. Magyar Jog&sz-Ujsag 4G9 adott okot a felperes keresetében felhozott hit­vestársi kötelességsértésekre, féltékenységi jele­netekre, a férjhez annak legénykorában és barátnője által a házasságot megelőző időben intézett s a férjtől a házas együttélés idejében elcsent két olyan levelet csatolt be, melyben a férjjel állítólag tiltott viszonyban volt özvegy a neki küldött pénzösszegről és a kettőjük között létező baráti viszonyról tett felperesnek említést. Alperes feleség azonban ezen leveleknek keltezését eltávolította olyképen, hogy egyik le­velén betentázás által olvashatatlanná tette, a másikon pedig levágta a keltezést és ismerve férje azokását, hogy a hozzá érkező levelekre az érkezés és válaszolás évét, hónapját, illetve napját reá vezeti és azt nevének kezdőbetűivel alairja, a férj írásának utánzásával a házasság második évének egyik hónapját és napját vezette reá, ez alá pedig a férj vezeték- és keresztnevé­nek kezdőbetűit, sőt kézvonását is kevéssé sike­rült utánzatban odaírta. A per befejeztetvén, a bíróság a házassági köteléket alperes feleség hibájából és vétkessé­gének kimondása mellett jogerősen felbontotta, anélkül, hogy büntetendő cselekmény megállapí­tása után az iratokat a kir. ügyészséghez át­tette volna. A büntető igazságszolgáltatás bírósági gya­korlata közben nem volt még eset arra, hogy magánokirathamisitás tárgyát magánlevél képezte volna és felsőbb bíróságok büntetőjogi gyakor­lata a magánokirathamisitás tárgyának meghatá­rozása tekintetében egymással különben is el­lenkező, de semmiesetre sem egyöntetű; szük­ségesnek tartom tehát a most emiitelt gyakor­lati eset büntetőjogi meghatározását, illetve jogi indokolását annak, hogy az általam körülirt cselekmény magánokirat meghamisítást képez. A büntetőjoga bűnözési haj Iámból, de legalább is bűnözési szándékból keletkezett és a külvilágban változást előidéző, vagy előidézhető eredmények és a bekövetkezett, illetve bekövetkezhető ered­mény okozójára kiszabandó büntetések rendsze­res meghatározásának tudománya Az állam­fenségnek a büntetőjogba foglalt és javítási czél­zattal jogokat elvonó hatalma sújtja tehát a szándékot már akkor is, ha az a külvilágra hatva, abban változást nem idéz elő, vagyis bün­tetendő cselekménynek jelenti ki már a kísér­letet is. Fejtegetésem alapját a büntető törvény­könyv azon intézkedése képezi, mely szerint a magánokirat hamisítását követi el az, aki hamis magánokiratot készit, vagy készíttet, illetve magánokiratot részben vagy egészben meghami­sít, vagy meghamisittat, ha azt arra használja fel, hogy ezáltal valamely kötelezettség, vagy jog létezése, megszűnte, vagy megváltoztatása bizonyittassék és pedig ezúttal a magánokirat meghamisításának esete lesz értekezésem tárgya. Igen gyakran csekélynek tetsző eszközök is messzire kiható eredményeket hoznak létre s ha a bűncselekmény elkövetésére használt eszköz alkalmas a szándékba vett eredmény létrehozá­sára : ugy sohasem kicsinyelhetjük azt. A szóban forgó levél büntetőjogi szem­pontból véve annyival inkább magánokirat, mert a büntetőtörvény a tapasztalat szerint főképen a társadalom kevésbbé müveit osztálya ellené­ben nyer alkalmazást ésigy a büntetőjogi fogal­makat csakis közönséges, de sohasem átvitt értelemben magyarázhatjuk Hogy az említett magánlevéllel való bizo­nyítás rosszhiszemű, tehát meg nem engedhető dolog, az kétséget csakugyan nem szenvedhet s mert a helyi és időbeli tartalomnak meg nem felelő iráíbeli feljegyzéssel való bizonyítás sem tanúvallomásnak, sem szakértői szemlének, sem eskünek, sem beismerésnek nem tekinthető, fel­tétlenül szükséges, hogy azt mint bizonyítékot egyes egyedül magánokiratnak tekintsük. Közönséges értelemben pedig magánokira­tot képez minden általánosan elfogadott alak­ban irásba foglalt, alakszerű, tartalmilag meg­érthető és összefüggő gondolatsorozat, vagyis minden polgári ügyirat, magánokirat tehát a magánlevél annyival inkább, mert a magán­okirat-hamisítás tárgya minden olyan irat, amely nem közokirat és amely a rendes jogi forgalom­ban akár közvetve, akár közvetlenül jogi meg­győződését idézi elő az itélö bírónak, tehát bizonyítási eszközt képez. Nem szorul bővebb indokolásra azon álli­tásom, hogy a fiatalabb korban lévők bizalmas viszonyának nem annyira a tanúvallomások, mint inkább az általuk egymással titokban vál­tott bizalmas jellegű levelek képezik a legcsal­hatatlanabb bizonyítékát, vagyis a magánlevél már a sommás eljárási törvény hatályban léte előtt a bírósági gyakorlat által elfogadott bizo­nyítási eszköz volt, nem csupán polgári, hanem büntető téren is. A magánlevéltől azért, mert rendszerint közvetlenül nem vagyonjogi viszony, tehát jog­nak, illetve kötelezettségnek megállapítására, módosítására, vagy megszüntetésére készült és igy rendszerint nem is arra szolgál, mint az a nyugta, könyvkivonat, kötelezvény, meghatalma­zás, számla, slbinek a rendeltetése: nem vitat­hatjuk el megfelelő körülmények között attól a jogviszony megállapítási-, módosítási- és meg­szüntetési képességet. A közjogi jellegű válóperben a perfél be­ismerése egymagában nem bizonyíték ugyan, de a válóperre való vonatkozás nélkül, helyesebben annak megindítását évekkel megelőzően a férj által kapott levélben foglaltak házasság felbon­tási okot képező és személyi megbízhatatlan­ságra visszavezethető hitvestársi hűség súlyos és szándékos megsértését bizonyíthatják a térj ellenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom