Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Biró és ügyvéd - Igazságügyi állapotok Poroszországban

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 27 tovább vesztegelni. De ez emelkedés, ha nem térnek át a szolgálati idő szerint megállapítandó fizetési rend­szerre, évről-évre meg fog lassubbodni. Az asszesszori pátens elnyerésétől az első kineveztetésig szükségeltető időtartam átlaga most 5»A esztendőt tesz ki. 1903. aug. 1-én 181 biró és ügyész volt, akiknek 5V4 évnél rövi­debb szolgálati ideje volt, de viszont 233 volt azon asszesszorok száma, akiknek már hosszabb szolgálati idejük volt. Az asszesszorok és előadók nagyszáma mel­lett — előbbieknél e szám 1903. aug. 1-én 5065-öt, az előadóké pedig 5718-at tett ki — még a bírói állások tetemes szaporítása esetén sem igen rövidülne meg a kineveztetés kivárásának időtartama. Inkább a se­gédközegek szaporítása folytán csökkent mindenütt a díjtalan asszesszorok száma. A díjtalan asszeszorok Aschrott szerint megszűntek a porosz igazságszolgál­tatás mostoha gyermekei lenni; ám uj gondot képez az ügyek elintézésére szükségeltető segédközegek nagy száma. — A női kérdés az ügyvédségben. A lon­doni legfőbb ítélőszék egyik tanácsa mostanában dön­tött és pedig nemlegesen abban a kérdésben, hogy nők bocsáthatók-e az ügyvédkedésre"? Cave Berta nevü kisasszony esetéről volt szó, aki az előirt jogi vizsgála­latokat mind letette, de akinek barristeri gyakorlatra bocsátását a gray-i ügyvédi kamara megtagadta. Cave Berta felebbezett az ügyvédi kamara határozata ellen. E felebbezés a legfőbb Ítélőszék elé került, mely az igazságügyminiszter elnöklete alatt hetes tanácsban döntött az elvi kérdés fölölt Bövid ta­nácskozás ulán az igazságügyminiszter kihirdette a határozatot, mely szerint a legfőbb Ítélőszék a felebbe­zést elutasítja, mivel a törvényes rendelkezések csak a férfi nemnek barristeri gyakorlatra bocsátásáról rendel­keznek és nőnek még soha sem adták meg e jogosít­ványt. Cave urnő most meg fogja kísérelni, hogy az ügyvédség alsóbb fokára bocsáttatását vagyis a solici­torok közé való felvételét kieszközölje. Beméli, hogy a jövőben majd megengedik a nőknek a barristeri állás betöltését is. Egyébként jó kedvvel fogadta a sikerte­lenséget és kijelenté, hogy nemcsak képzettség dolgá­ban felelne meg az ügyvédség követelményeinek, hanem még arra is képes volna, hogy a hivatásszerű diner-kat végigegye és parókát meg talárt viseljen. — Három elvi határozat. A kereskedelmi mi­niszter egy adott eset alkalmából három elvi jelentő­ségű határozatot hozott, melyek jogi szempontból is ér­dekkel bírhatnak. Kimondotta ugyanis, hogy a vasárnapi munka szü­netről szóló törvény 3. §-a értelmében lakás fogalma alatt nemcsak a szorosan vett lakószobák, hanem a közvetetlen kapcsolatban levő olyan helyiség is értendő, melyet műhelynek használnak. A másik határozat a kisiparosokra vonatkozik. Ki a kisiparos? A kereske­dalmi miniszter határozata szerint önálló kisiparos alatt a munkaszüneti törvény 3. §. b) pontjában foglaltaknak megfelelően kizárólag az olyan iparos értendő, ki ipa­rát állandóan segéd, inas alkalmazása nélkül gyako­rolja A rendesen üzleti személyzet igénybevételével dolgozó iparos azáltal, hogy a munkaszüneti idő alatt üzleti segédszemélyzet nélkül ipari munkát maga végez lakásán, a rendeletben emiitett kisiparossá nem válik, mihez képest az idézett rendelet nem is jogosítja föl arra, hogy munkaszüneti napokon, habár csak egyedül is, ipari munkát végezzen. Végül kimondotta elvi határo­zatban a kereskedelmi miniszter azt is, hogy a készít­mények fölszerelésével foglalkozó iparüzlet gyárnak nem tekinthető, mert az ipari czikkeknek egy telepen való előállítása meriti ki a gyár fogalmát; ehhez képest a miniszter egy budapesti bútorkereskedő ipartelepének gyárrá való minősítésére irányuló kérelmét elutasította, mivel a folyamodó iparüzletébe a bútorok már készen kerülnek és csakis a kárpitozással, üvegezéssel, szóval az utolsó díszítéssel látja el azokat. — A berlini egyetem. A német birodalmi fő­város egyeteme a jelen (téli) félév alatt érte el legna­gyobb látogatottságát fennállása óta. Már a tavalyi téli szemesztrisben 7300-ra rúgott a berlini egyetem anya­könyvébe beiktatottak száma, mely a mostani téli fél­évben 7854-re emelkedett. Ehhez hozzászámítva a „Pepini­ére"-ben levő mintegy 260 orvostanhallgatót, a berlini egyetemet a folyó félévben 8114 hallgató látogatja. — Tóth Lőrincz emlékezete. A magyar tudomá­nyos akadémiában a mult napokban újították fel Tóth Lő­rinczemlékezetét, aki az elmúlt télen hunyt el és aki legré­gibb tagja volt az Akadémiának. A teljes ülésen, amelyen Eötvös Loránd elnökölt, nagyszámú közönség jelent meg, I köztük Tóth Lőrincz családja, két fia: Tóth Ernő táblai biró és Tóth Aurél törvényszéki biró, Thaly Guidó és Miklós Ödön a vejei, mindannyian családjaikkal. Az emlékbeszédet Vécsey Tamás udvari tanácsos, az Aka­démia rendes tagja, a tudomány egyetem tanára tartotta. A rendkívül tartalmas emlékbeszedet nagy figyelemmel hallgatta a közönség s végül pedig Vécseyt erősen meg­éljenezték. — Ügyvédi dijszabás Svájczban. A svájezi ! kanton most egy immár 7 év óta függőben levő kérdést oldott meg: az ügyvédi díjszabást. A mikor a szabad ügyvédi gyakorlatot megszüntették és az ügyvédi vizs­' gát behozták, a törvény az ügyvédi dijakra vonatkozó­I lag bírósági díjszabást helyezett kilátásba. A mikor azután, hosszas vajúdás után elkészült a tervezet, mely a német rendszert fogadta el, vagyis az ügyvédi dijak megállipitásánál a per tárgyának értékét vette irány­adónak, a zürichi ügyvédi kamara ezt a tervezetet a leghevesebben ellenezte és azt követelte, hogy az eddigi rendszert tartsák meg, mely az ügyvédi dijakat a tény. leg teljesített munkát ak megfelelően állapította meg" A mostani tervezet ezt a két rendszert kombinálja, még pedig olyképen, hogy elvileg a tényleg teljesített mun­kát tekinti mérvadónak, de a minimális és maximális dijak megállapítása által a pertárgy értékének figyelembe­vételét is lehetővé teszi. A dijak óránkénti 5 franktól naponkénti 150 frankig terjednek, ez utóbbi tételben azonban az akták tanulmányozása és az előkészítési munka is benfoglaltatik. Különösen nehéz esetekben napi 80 frankig terjedhető kártalanításnak van helye. A tervezet az ügyvéd és kliense között a tiszteletdíjra vonatkozólag létrejött megállapodást érvénytelennek nyilvánítja, illetve az ilyen megállapodást megtiltja. Másolatokért oldalonként 50 centet állapit meg a ter­vezet. A tervezet legfontosabb intézkedése az, hogy az ügyvédi dijak tárgyában felmerülő vitás kérdések el­döntésére az eljáró bíróság illetékes, melynek határo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom