Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - Biró és ügyvéd - Igazságügyi állapotok Poroszországban

26 Magyar Jogász-Ujság III. évf. Biró és ügyvéd. A budapesti ügyvédi körken érdekes felolvasást tartott a mult napokban dr. Nagy Dezső a biró és ügyvéd közötti viszonyról. Törvénykezésünkben — úgymond a felolvasó — a szóbeliségnek az egész vonalon való teljes meghonosításától már alig választ el valami. Biró és ügyvéd között közvetetten érintkezés a fórumon ma már minden nap ezrével fordul elő, ami szükségessé teszi azt, hogy a biró és ügyvéd közötti viszonynak szerfölött kényes kérdése tisztáztassék és az igazságszolgáltatásnak e két szerve között, az igazságszolgáltatás egészséges fejlődésére a helyes ut megtaláltassák. Erre annál is inkább szükség van, mert tény, hogy a bíróság és az ügyvédi kar közt való viszonyban bizonyos feszültség mutatkozik. Ennek oka törvénykezési rendszerünkben gyökerezik első sorban, mely a birói és ügyvédi nevelést már az iskola kapujától kezdve szorosan szétválasztja. Az egyik ifjú, aki az ügyvédi pályára készül, kezdettől fogva a kérő szerepét viszi, mig a másik, aki pelyhedző szakálu ifjú, birói székében gyakorolja a ráruházott állami hatalmat, szemben a kérésre utalt ügyvéd vagy ügyvédjelölt tanulótársával. Ez egészségtelen állapot. Utal az előadó az angol igazságügyi szervezetre, mely a maga sajátosságában egyedül mutatja föl az egészséges fejlődés képét. A gyakorlati pályán működő fiatal angol jogász először ügyéd s csak hosszabb idő után, mikor már idősebb kort ért el, lehet biróvá, kellő judiciummal és nyugodt kedélylyel s hosszabb gyakorlati pályán szerzett egyéb tekintélyével is. Az ügyvéd szerepe az aktivitás, a harc, a küzdés; a biróé a passzív szemlélődés, az előtte lefolyó harcztól érintetlen, nyugodt kedély. Nálunk megvan az a természetellenes állapot, hogy fiatal, hullámzó kedélyű emberek kerülnek birói székbe, ezek intézik az ügyek 90 százalékát és így nem csoda, ha a fiatal birói kedély tulcsap a neki megszabott szük medren. Kész az összeütközések forrása. Rátér ezután az előadó az ügyvéd szerepére és kötelességére a szóbeli tárgyaláson, amelynek alapja az, hogy az ügyvéd az ügyet, melyet véd, ugy ténybelileg, mint jogi vonatkozásaiban teljesen ismerje. A tudás mindig imponál s ebben keresse erejét Igyekezzék rövid lenni és mindvégig érdekes. Ekkor a biró türelemmel fogja őt hallgatni s viszont a biró legyen türelemmel az ügyvéd fejtegetései iránt. Meggondolandó az, hogy az ügyvédnek nemcsak azt kell előadni, amit a biró lényegesnek gondol az ügyre vonatkozólag, hanem mindazt, aminek a különböző egyéni fölfogások mellett fontossága lehet. Legyen a biró türelemmel akkor is, ha az ügyvéd harczi hevében netalán elragadtatja magát. Ha a biró az ügyvédet félbeszakítja és türelmetlenséget mutat, megzavarja a tárgyalás folyamatát. Viszont az ügyvéd anélkül, hogy meghunyászkodó lenne, viseltessék tisztelettel a biróság iránt és fogadja különösen annak h tározatát illő tisztelettel. Végül foglalkozik előadó a biró és az ügyvéd közötti társadalmi viszonynyal is, amelyen a két állás egymáshoz való hivatalos viszonyának teljesen el kell tűnnie, valaminthogy a társadalmi téren való pajtáskodást és viszályt, mely egyes biró és ügyvéd között fönforoghat, nem szabad a tárgyaló terembe bevinni, ahol tógát kellene ölteni mindannyioknak, jeléül annak, hogy ezen a helyen levetették a hétköznapi embert. Épen az egyik legnagyobb baj uj törvénykezésünkben, mint társadalmi életünkben, különösen vidéki helyeken, hogy a társadalmi élet kisebb-nagyobb bajait, viszályait, barátságos és ellenséges érzelmeit beleviszik a tárgyaló terembe és viszont egy-egy kedvezőtlen ítéletet vagy erősebb felebbezést kivisznek a társadalmi életbe, ami tarthatatlanná teszi a helyzetet itt is ott is, s kárát a jogkereső közönség vallja. Már külsőleg is ugy kellene berendezni a tárgyalást az egyes bíróságoknál is, hogy az bizonyos nagyobb ünnepséggel történjék, ami feledteti a magánérzelmeket. Szükséges különösen nagyobb helyeken, hogy a birói és ügyvédi kar tagjai társadalmilag és tudományos eszmecserékben is minél gyakrabban érintkezzenek, hogy igy az általános, az egész karra kiterjedő érintkezés nivellálja ez érzelmeket, tanulják meg egymást kölcsönösen becsülni, teljesen elvonatkozni a személytől s mindig és egyedül csak az ügyet tartani szem előtt. A helyes viszony kifejlődését elősegíti a birói és az ügyvédi kar gyakorlati tanulásának és minősítésének egységesítése és az angol rendszer felé való fejlesztése, mely a fiatalabb nemzedéket az ügyvédi pályán neveli s a birói kart ennek a kiváló ságaiból ujonczozza . — Kodifikatorius munkálatok folynak erősen egyes szakminisztériumainkban. A belügyminisztériumban már elkészült a városok ügykezelését egyszerűsítő' szabályzat előadói tervezete. A nagy gonddal kidolgozott ujitás már az 1904. év folyamán fog életbe lépni. Ugyancsak ez év folyamán a rendőri bíráskodás reformját is hatályba akarják léptetni; de még a vonatkozó végrehajtási rendelet tervezetét, mely szintén már elkészült, végleges szövegezése előtt szakankét elé terjesztik. Tallián földmivelésügyi miniszter az állategészségügyi törvény revíziójára szerkesztő bizottságot állilolt össze, a melynek elnöke Bárdossy állategészségügyi főfelügyelő ; végül a bányatörvény tervezete nemsokára szintén nyilvánosságra kerül. ^'igazságügyi állapotok Poroszországban. A „Német igazságügyi statisztika" legújabb kötete és az 1904. évre szóló határidőnaptár alapulvételével az ismert kriminátpolitikus, Aschrott dr. (Elberfeld) törvényszéki elnök a „Német Jogász-Ujság"-ban adalékokat közöl a porosz igazságügyi állapotok felől, mely adalékokra, mivel a német birodalmi igazságügyi állapotokat is megvilágítják és mivel a hazai viszonyok összehasonlitó vizsgálatára serkentenek, a következőkben futó pillantást vetünk : A birói állások szaporításában, valamint azok betöltésében is Poroszország a népességnek évről-évre fokozatosan növekedő aránya és a birodalmi átlag mögött is messze elmarad. Utóbbi szerint 6713 lakosra esik egy biró, holott a 13 porosz törvényszéki kerületben csak 7443 lakosra jut egy biró. 1883 óta az egy bíróra eső lakosok száma a birodalomban átlag 210-zel, Poroszországban 550-nel emelkedett. Előléptetés tekintetében is sokkal kedvezőtlenebb a porosz bírák helyzete, mint a többi német biráké. Ugyanis Poroszországban a magasabb birói állások csak 15 7%-át teszik ki az összes birói állásoknak, a birodalomban pedig 16-l°/o-át, aminek oka Aschrott szerint abban rejlik, hogy Poroszországban a törvényszéki tanácsok száma tetemesen nagyobb, mint az elnökök- és igazgatóké, akik a szervezeti törvény 61. §.-a szerint tanácsokban elnökölnek. A főtörvényszéki bírónak való kineveztetéshez 18 évi szolgálati idő, a főügyészi kineveztetéshez 19, a törvényszéki igazgatónak való kineveztetéshez 19V2 év. Négy-négy biró és ügyész közül csak egynek van kilátása a magasabb állásra történő előléptetésre. Ami a törvényszéki és járásbirósági birák fizetéseit illeti, Aschrott számítása szerint 25 évi szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy a bírák a 6600 márkát kitevő legnagyobb fizetést elérjék. A fizetésnek legalsóbb loka: a 3000 márkányi fizetés az asszeszszőri pátens elnyerésétől számított llft év alatt elérhető a következő fokozatokra már három évenként lehet emelkedni, csak az utolsó fokozatban kell 5>/2 évnél is