Magyar jogász-újság, 1904 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1904 / 1. szám - A jogcselekvények hatálytalanításáról csődön kivül. 1. r.

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 13 részletesebb szabályozást követelt a hitelezői érdekek oltalmazásának terén is. így vált szükségessé hiteltörvényeinknek modern alapokon való felépítése is. Ez hozta magával csődtörvényünk megalkotását, amely a megtámadási jogot is kodifikálta legalább a csődeljárás keretén belül. Ámde könnyű belátni, hogy ugyanazon gondolat, mely arra az esetre rendel védelmet, ha a hitelezők száma több, arra az esetre is hatékony kell, hogy legyen, amikor a hitelező csak egy, s a concursus creditorum fenn nem forog. A vezető gondolat a különben is csak látszólag két intézménynél egy és ugyanaz: miképpen védessenek meg a személyes hitelezők érdekei a fizetésképtelenné vált adósnak, a kielégítési alapot elvonó jogcselekményeivel szemben? Az eh érés a két intézmény között inkább csak formai, csak külsőleges; annyi, amennyit a két eljárás elütő természete a szabályozás tekintetében magával hoz anélkül, hogy maga a lényeg, maguk az elvek változást és eltérést mutatnának. Az egyes hitelezőt is éppúgy, mint a többet meg kell védelmezni attól, hogy adósa kijátszhassa, meg kell oltalmazni akkor is, ha a csődeljárás be nem vezethető. És a római jogi akczió Pauliana éppen ezt czélozta, mert hiszen a csődeljárást maga nem is ismerte. A modern jogrendszerek meg is alkották szabályaikat a csődön kivüli megtámadásra vonatkozólag is. Mi magunkról még nem mondhatjuk el ugyanezt. Kisérlet történt ugyan e részben, de ezen tul nem jutottunk. Már 1876-ban dr. Králik Lajos készített az igazságügyminiszter megbízásából egy törvénytervezetet „a fizetésképtelen adósok hitelezőinek kielégítéséről" ; minthogy azonban jelenlegi csődtörvényünk az időben éppen munkában volt és a csődbeli megtámadás szabályozása abba felvétetett, megalkotása abban maradt. Majd később 1892-ben adott ki az igazságügyminiszterium törvénytervezetet a csődön kivüli megtámadás tárgyában1), de e javaslat országgyűlési tárgyalásra nem került soha. Az általános magánjogi törvénykönyv megalkotása e kérdést is dűlőre fogja okvetlenül segíteni. Igaz, hogy a közzétett tervezet semmi intézkedést e részben nem tartalmaz. De az csak annyit jelent, hogy a szerkesztő bizottság külön törvény keretében tartja a jogcselekvényeknek csődön kivül való megtámadását szabályozandónak, aminthogy a Tervezet 1518. §-a határozott kijelentést tartalmaz is erre nézve. Más kérdés az természetesen, hogy helyes-e a csődön kivüli megtámadás intézményét külön törvényben szabályozni? Annyi bizonyos, hogy !) „Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekvényeknek csődön kivül való megtámadásáról. Előadói tervezet. Kiadja a m. kir. igazságügyministerium. 1892. 4444/1. M. E. 1892." a megtámadás magánjogi intézmény ; mert arról van szó, hogy magánjogi cselekvényeket megfoszt a jog bizonyos föltételek mellett hatásaiktól, megvonja tőlük a gazdasági erőt, amely a cselekményekkel különben velejár. Csődben, csődön kivül egyaránt áll ez. A csődjog maga is egy részében magánjog, más részében eljárási szabály. Ami benne a közadós cselekvési képességéről, a visszatartási jogról, beszámolásról, a jogcselekmények megtámadásáról szól: az lényegénél fogva magánjognál egyéb nem lehet; azok a szabályok pedig, amelyek az egyetemes végrehajtás módját, a csődnyitást, a tömegértékesitést, felosztását, a csőd befejezését stb. tárgyalják, természetüknél fogva eljárási szabályok. Ha pedig magánjog a megtámadás, akkor helye is ott van. Ez alapon vették az általános magánjogba pl. a Gode civil, a szász polgár törvénykönyv, az osztrák polgári törvénykönyv, nálunk az Apáthy-féle kötelmi jogi tervezet. Semmi esetre sem helyeselhető, ha az általános magánjog egyes részei kiszakítva, külön törvény alakjában szabályoztatnak. Ezt legfölebb ami jogéletünkhöz hasonló álllapotok ; indokolhatják csak, amikor egyik-másik magánjogi intézmény sürgős rendezést igényel, az általános törvénykönyv megalkotásának pedig késnie kell. De az, hogy a megtámadás jogának gyakorlati érvényesítése különleges eljárási szabályokat kiván meg, nem elégséges indok a külön törvény utján való szabályozásra; illetőleg az intézménynek az általános magánjogból való kihagyására.2) Czél- és öntudatos törvényalkotás az általános polgári törvénykezési jog keretébe be tudja illeszteni az egyes intézményekkel netán velökjáró különleges eljárás szabályait. Maga a megtámadás intézménye pedig ilyeneket nem kiván. Nincs eljárás a német törvényben és mi magunk is jól megéltünk a csődbeli megtámadásnál különleges eljárási szabályok nélkül. Ami hiány e részben érezhető volt, az nem külön eljárási szabályok hiányán, hanem a törvénykezési jog hiányosságán fordult. Ez pedig más tereken is érezhető volt és még a házassági ügyekben is átestünk az átmenet minden nehézségein és megvagyunk bonyodalom nélkül ma, habár eljárási szabályzatot külön nem is alkottunk. Van azonban egy eset, amelylyel ha számolnunk kell, czélszerübbnek tartom, hogy külön törvény szabályozza a jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadását. Ha t. i. minden áron külföldi példán akarunk indulni és a megtámadás intézményét nem elvi alapon, hanem -) A kihagyás mellet érvel dr. Fodor Ármin: „A fizetésképtelen adós jogcselekményeinek megtámadása a csődön kivül" Jogászegyleti értekezés. 1889. Érveinek súlypontja éppen abban van, hogy az intézmény legszorosabb kacsolatban van az eljárással és különleges szabályokra van szükség.