Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 24. szám - Az orvos joga

474 Magyar Jogász-Ujság II. évf. mint ilyen, képzeletünk elé jut; de az autoszuggesztió az igazság kutatása és felismerése — ós ennek folytán az igazságszolgáltatásnak egyik legveszélyesebb ellensége, mert szilárd meggyőződésen alapulva, az igazság mezében jelentkezik előttünk. drd. ^^Az orvos joga. A budapesti orvosszövetség nem regiben elhatározta, hogy ezentúl az orvos is küld számlát, mint más ember, aki szolgálatot teljesít ós keresményéből cl. Ennek alkalmából nem lesz érdektelen röviden foglalkozni azon jogviszonynyal is, amely a gyógykezelés folytán és alkalmából az orvos és betege között létesül. Nézzük a kérdés magánjogi oldalát. Az első kérdés az lehet, hogy az orvos minő jogviszony alapján veszi át betegének gyógykezelését? A leggyakoribb eset az, amidőn az orvos és maga a beteg között jön létre szerződés . a gyógykezelés iránt. Igen gyakran elvállalja azonban az orvos betegének gyógykezelését megbízás nélküli ügyvitel, vagy az orvos és egy harmadik személy között létesült szerződés alapján. Megbízás nélküli ügyvitelnek tekinthető például azon eset, amidőn valaki apoplexiás roham folytán az utczán összeesik és az éppen arra járókelő emberek őt az orvoshoz viszik, vagy az orvost előhívják. Ez oly eset, amelyben a fenforgó életveszély az azonnali orvosi kezelést indokolja és kívánatossá teszi. Ha az orvos egy ily saját ügyeinek vitelére képtelen betegnek szenteli szolgálatát, ugy nem köt szerződést, mert hisz a beteg ily szerződést kötni képtelen, hanem oly cselekményt visz véghez, amelyhez a jog, a fennálló törvények értelmében bizonyos joghatályt füz, az úgynevezett megbízás nélküli ügyvitelt. Ez irányban a polgári törvénykönyv tervezetének 1680. §-a érdemel figyelmet, amely szerint az orvos, ha a megbizás nélküli gyógykezelés a beteget fenyegető valamely sürgős veszély elhárítását czélozta, csak a szándékosság és nagyobb fokú vétkességért lehet felelős. Az orvosnak a jogát megbizás nélküli gyógykezelés esetén a tervezet 1682. §-a szabályozza, amelyből azon elv folyik, hogy az orvos megbizás nélkül gyógykezelt betegétől költekezése megtérítését még az esetben is követelheti, ha az — a gyógykezelés valamely sürgős veszély elhárítását czélozván — a gyógykezelt akaratának ellenére is történt. Hogy ezen költekezések közé a gyógyszerekért tett költekezések is beleértendők, az csak természetes. Beleértendők ezek közé a készkiadások is; igy például a a betegnek egy kórházba való szállításának költségei, ha az orvos valamely műtétet tart szükségesnek, amely csak valamely kórházban volna megfelelő módon elvégezhető, slb. A költekezések közé számítandó az orvosnak munkája is, ha az orvosra nézve az vagyoni értéket képvisel, ha tehát hivatását kereset czéljából folytatja, ami természetesen legtöbbnyire igy is van. A tervezet 1687. g-a szerint azonban az orvost költekezésének megtérítése meg nem illeti, ha a gyógykezelés megkezdésénél már nem volt az a szándéka, hogy költségmegtérítést követeljen ; ha tehát a beteget emberszeretetböl vette kezelés alá. Az orvossal kötött szerződés a betegnek gyógykezelése iránt az orvos és egy harmadik személy között is létrejöhet. Ily esetek a mindennapi életben igen számosak ; igy például, ha valamely családfő családjának vagy háztartásának valamely tagját, például nejét, lestvéreit, cselédszemélyzetét házi orvosa által gyógykezelteti. Ide tartozik azon számos eset is, amelyben valamely betegsegélyző pénztár vezetősége, valamely szövetkezet, valamely biztositó-társaság, vagy valamely hasonló más testület, tagjait orvosai által gyógykezelteti, akikkel azok gyógykezelése iránt már eleve szerződést kötött. Mindezen esetekben szerződés jön létre egyrészt az orvos és ezen harmadik között, másrészt a ' beteg és orvosa között az esetben, ha a beteg az orvos által való gyógykezelését eltűrvén, ehhez hallgatólag hozzájárul. E körül konfliktus állhat elő az orvosnak titoktartását illetőleg. A büntető törvénykönyv 328. §-a szerint azon orvos, aki hivatalánál, állásánál, vagy foglalkozásánál fogva megtudott titkot alapos ok nélkül másnak felfedez, 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Másreszt azonban a harmadikkal szemben kötelezve van az orvos a betegnek állapotát illetőleg felvilágosítást adni. Az orvos, akit például valamely családfő egyik cselédjének gyógykezelése czéljából hivat, tartozik a munkaadónak a cseléd betegségét illetőleg felvilágosítással szolgálni; az orvos titoktartási kötelezettsége a felvilágosításra vonatkozó ezen kötelezettség után következik. Az orvosszövetségnek az orvosi számlákra vonatkozó határozatával szoros kapcsolatba hozható azon kérdés, hogy vájjon, ha valamely speczialista orvos, valamely nagyobb műtétet végez egy betegen, anélkül hogy annak dija tekintetében a beteggel előre megállapodott volna, tartozik-e az az orvos által felszámított bármely összeget, avagy csupán az idevágó rendeletben megállapított maximális díjtételeket fizetni ? Kétségtelen hogy a beteg a rendeletileg megállapított díjtételeknél magasabb dijat ily esetben fizetni nem tartozik. Ezen elvnek érvényesülnie kell az orvosi tudomány legkiválóbb képviselőivel szemben is. Ha tehát egy orvos azt hiszi, hogy a tarifaszerü díjtétellel munkája megfizetve nem volna, érdekében áll betegével a magasabb munkadíj iránt eleve megállapodni. Végül nem érdektelen tudni azt sem, hogy vájjon terheli-e az orvost valamely kötelezettség arra, hogy orvosi tudományát valakinek kívánatára minden esetben érvényesíteni és kifejteni tartoznék. Ez irányban a kihágásról szóló büntetőtörvénykönyvünk 93. §-a rendelkezik, midőn kimondja, hogy azon gyakorló orvos és sebész, aki veszély esetében az első orvosi segélynyújtást alapos ok nélkül megtagadja, vagy elhalasztja. . pénzbüntetéssel büntetendő. 11. Levelek visszaadása az eljegyzés felbontása esetében. A napilapokban azt olvasom, hogy egy vidéki bíróság előtt jegyesek indítottak egymás ellen keresetet, illetve viszontkereseted a jegyességök ideje alatt egymáshoz intézett leveleik visszaadása iránt ! A kérdés elég érdekkel bír arra, hogy azzal alaposabban foglalkozzunk ! Arra a kérdésre, vájjon az eljegyzés felbontása cselében a felek egyikének van-e jogigénye arra, hogy