Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 24. szám - A védjegyjog reformja

470 Magyar Jogász-Ujság II. évf. kir. Kúriáig és igy létezőit garanezia az ügyek alapos és egységes eldöntésére. A bűnvádi perrendtartás életbelépte óla védjegybitorlási ügyekben a második és utolsó lórum a kir. törvényszék. 65 törvényszék, tehát 65-féleképen határozhat ugyanazon védjegybitorlási ügyben, mert hiszen épen a védjegybitorlás kihágása követtetik el egyszerre több helyen, mert a hamis védjegygyei ellátott áru több helyen hozatik forgalomba. Igaz ugyan, hogy a jogegység érdekében jogorvoslattal élhet a koronaügyész a Kúriánál, de ez egyrészt felmentő ítélet esetén csak platonikus orvoslás, mert a vádlott terhére az Ítélet meg nem változtatható, másrészt nem szól azon esetre, midőn a törvényszék az eljárást beszünteti, mert a fentemiitett jogorvoslat csak ítélet esetén alkalmazható. A bűnvádi perrendtartás novelláris módosilása egyhamar nem várható, ezen törvényjavaslat keretén belül lehetne tehát orvosolni az égető bajt, akár a felebbezési forumok kiterjesztése, akár a bitorlási ügyeknek szabadalmi hivatal elé utasítása által. A jelenlegi állapotok egyenesen tarthatatlanok. A védjegyperek hosszas Írásbeli tárgyalás után felkerülnek a kereskedelmi minisztérium ad hoc osztályává kirendelt szabadalmi hivatalhoz. Itt kiosztatnak egy referensnek, aki biró ugyan, de mint közigazgatási hivatalnok működik, onnét a védjegy-tanácshoz kerülnek, a mely számos tagból álló tanácsban dönt a nélkül, hogy döntése döntés volna, mert az ott elintézett ügy a szabadalmi hivatal elnökéhez kerül, aki azonban, ha védjegyügyekkel foglalkozik, nem biró, nem szabadalmi hivatali elnök, hanem szakosztályfőnök, aki mást referálhat, mint a referens, mást, mint a védjegy-tanács, az államtitkárnak. S aki azulán a saját vagy szuggerált véleményét refeiálja a miniszternek, aki persze elfoglaltságában kevésbbé foglalkozott a dologgal, mint az államtitkár, még kevésbé, mint a szakosztályfőnök, a védjegy-tanács és referens, és mégis magas személyével egymaga dönt el egy peres kérdést az akták fogyatékos ismerete mellett és a felek meghallgatása nélkül. Az egész per zárt burokban folyik le. A szemfülesek egyes elejtett szavak után lótnakfutnak, majd ehhez, majd ahhoz a fórumhoz. S végre a kulisszák mögül megjelenik az ilélet, mely nem egyszer meglepetésszerűen hat az érdekeltekre. Végzem, ahogy kezdettem. Ha lehet még reményünk arra, hogy komoly igazságügyi reformok tárgyaltatni fognak, ugy a védjegytörvény novellájának meg kell jelennie a törvényhozás asztalán. A védjegyügy reformja halaszthatlan reform, azt lehet vétkes mulasztással elodázni, de a napirendről többé le nem kerülhet. T)r. Szakolcziá Árpiul, budapesti ügyved. JOGI SZEMLE. A szoeziális törvényhozási reformok szükségessége hatalmas erővel döngeti a törvényhozás kapuit. Recsegnek, ropognak elavult jogrendszerünk eddig mozdulatlannak hitt fundamentumai, hogy helyet adjanak uj, modern alapoknak, melyeken a revízió megindulhasson. A szoeziális reformok ugyanis a törvényhozástól hasonirányu kodifikatorius tevékenységet követelnek meg; átalakítva a jognézleteket, befolyásolva az utóbbiak fejlődésének irányát, igyekeznek érvényesülni a törvényhozás területén is, mig végül az általuk teremtett uj jogviszonyok a törvényhozás által elismerve, rendezésük tételes törvény formájában jelentkezik; ez a szoeziális törvényhozás kialakulásának rövid historikuma. A szoeziális reformeszmék fejlődésének terjedésének köszönheti megszületését, nálunk azon mozgalom is, melynek czélja a modern szoeziális reformeszmékhez alkalmazkodó kodifikáczió és az „idők jele", hogy a legutóbbi politikai események bonyodalmának kulcsát a hivatott tényezők szocziálpolitikai reformoknak törvényhozás utján való megvalósításában és rendezésében keresték és találták meg. Ili arra akarok rámutatni, ami ezen reformok közül a jogászt kiváló módon érdekli: a választási törvény módosítása, a választói jog kiterjesztése mellett a végrehajtási eljárásnak, a „homes'tead," az otthonmentesités érdekében kilátásba helyezett módosítására. Különösen az ügyvédség az, mely minden irányban méltányolni tudja majd e reform jelentőségét. A budapesti végrehajtásoknak hogy legalább 75°/o-a egyéb reális fedezet hiányában az adós háztartási és butoringóit köti le zálogul, azt a legszerényebb számítás is el kell hogy ismerje. Hogy ily esetekben tehát, a tervbe vett reform mellett a hitelező egyedüli kielégítési alapjától el fog esni, az bizonyosnak látszik. Az első közvetlen hatása lesz tehát a homestead-nek a végrehajtások több, mint legalább 50%-ának eredménytelensége, közvetve ennélfogva a kis emberek eddig élvezett hitelének megszűnése vagy legalább is nagy mértékben való leszállása. Folyománya lesz a homestead-et hatásában pótló igényperek számának hatalmas csökkenése, talán teljes megszűnése. Az eddiginél fogva meg fog csökkenni a végrehajtások száma, ami ismét egy ujabb, bár csak parcziális szoeziális kérdést fog felszínre hozni: a végrehajtói intézmény államosításának kérdését. A perek száma