Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 24. szám - A védjegyjog reformja

'24. sí. Magyar Jogász-Ujság 469 Ausztriában törvényerejű rendeletben kihirdettetett, de nálunk, miután az uj vám- és kereskedelmi szerződés, melybe felvétetett, törvényerőt nem nyert, törvényen kivül, vagy merjük mondani, törvény ellenére hatályban van. Értjük azon megállapodást, mely szerint valamely védjegy érvényessége felett azon minisztérium bir illetékességgel, melynek területén a védjegy előbb jegyeztetett be, és ezen határozat ér vényes ugy Ausztriára, mint Magyarországra. Minthogy pedig az ilyen védjegyek a közös védjegyek 90%-át képezik, bátran mondhatjuk, hogy a védjegyek 90% ban azon kérdés felett, vájjon Magyarországon érvényes-e egy védjegy, az osztrák kereskedelmi minisztérium dönt. Hiába akarjuk tehát a hazai termelést az osztrák konkurrencziától megvonni magyar védjegyek belajstromozása által, ha az osztrák konknrrencziának módjában áll hasonló védjegy belajstromozása által magát a magyar védjegyhatóságok jurisdikeziója alól kivonni. S miután ugy bíróságaink, mint a kereskedelmi minisztérium azon helytelen elvet követik, hogy védjegybitorlásért azt, kinek fennálló védjegye van, még ha az későbbi is, büntetni nem lehet, előáll azon abszurd eset, hogy a magyar büntető bíróságok Ítéleteik alapjául veszik az osztrák minisztérium döntését és felmentenek, vagy elitélnek aszerint, amint az osztrák minisztérium fennállónak, vagy nem állónak mondott egy védjegyet. Szükségesnek tartjuk tehát annak kimondását, hogy a közös védjegyeknek Magyarországban való érvényessége, vagy érvénytelensége felett csakis a magyar szabadalmi hivatal birjon illetékességgel. Megemlítvén, hogy a megújítandó vám- és kereskedelmi szerződésből kihagyandónak véljük azon passzust, hogy : ,,Az árujegynek, mustrának vagymintának a két állam területén levő akármelyik iparkamaránál történt letéteményezése és la jstromozása az illető részére mindkét fél területén törvényes oltalmat biztosit", óhajtandónak vélvén, hogy ugy, mint a szabadalmaknál, csakis azon védjegy élvezzen védelmet, mely a magyar szabadalmi hivatalnál mint magyar védjegy bejegyeztetett és igy minden védjegy bejegyezhetősége és érvénye felett Magyarországban magyar hatóság, a szabadalmi hivatal döntsön. A törvényjavaslat hiányának tartjuk, hogy beosztván a védjegyeket a szabadalmi hivatalhoz, a szabadalmak megadásának rendszerét a védjegyekre is ki nem terjesztette. Védjegyügyekben ugyanis eddigi törvényeink szerint a bejelentési rendszer divik. Bárki, bárminő védjegyet bejelenthet és a kamara tartozik azt bejegyezni. A kereskedelmi minisztérium ugyan figyelmeztetheti a bejelentöt, hogy védjegye egy korábban belajstromozotthoz hasonló (avis parealable), de ez platonikus intézkedés, mert a bejelentő azt a figyelmeztetést respektálhatja vagy sem, ha nem res• pektálja, ugy a hatóságnak be kell lajstromozni egy oly védjegyet, melyet egy előbb bejegyzettre nézve sérelmesnek tart. A szabadalmi törvény elvetette a bejelentési rendszert és a felszólalási rendszert fogadta el. Helyes középút ez a bejelentési és elővizsgálati rendszer között, de hiánya, hogy az érdekelték könnyen elnézhetik a szabadalmi bejelentés közzétételét a hivatalos lapban és igy felszólalás hiányában a szabadalom megadatik. Elesik ezen nehézség a védjegyeknél, ahol az érdekeltek ismeretesek, t. i. azok, kik egy hasonló védjegyet már előbb belajstromoztak. Nézetünk szerint tehát helyes volna az avis prealable kibocsátását fentartani, de egyúttal meghonosítani védjegyügyekben is a felszólalási rendszert; hogy igy az érdekeltek jogaikat érvényesíthessék és már a bejelentésnél megakadályozhassák, hogy dolosus vagy culposus bejelentések alapján jogok szereztessenek. A bejelentett védjegyek tehát kitétetnének, a kitételtől számított bizonyos határidőben bárki a védjegy megadása ellen felszólalással élhet, azonkívül a szabadalmi hivatal a felszólalási rendszer hatályosabbá tételére hasonlóság esetére a korábbi bejegyzőt figyelmeztetné. Nem helyeselhetjük a javaslat 6. §-át, mely szerint védjegytörlési ügyekben az Írásbeli kereskedelmi eljárás alkalmaztatik. Az Írásbeliség' némelyek szerint szükséges, némelyek szerint nem szükséges rossz, tehát kikerülhető, kikerülendő, Érthetjük az írásbeliséget a szabadalommegsemmisítési ügyekben, ahol komplikált teknikai kérdések fordulnak elő, de nem helyeselhetjük védjegytörlési ügyekben, melyeknél két védjegy hasonlósága képezi legtöbbször a kérdés tárgyát, melynek eldöntése szóbeli tárgyalás után minden nehézség nélkül eszközölhető. Épugy eldönthető szóbeli tárgyaláson azon kérdés is, vájjon egy védjegy szabadjegyet képez-e vagy sem. Nem mulaszthatjuk ezen alkalmat, midőn a védjegyjogunk egészséges kiépítéséről van szó, hogy reá ne mutassunk azon pusztításokra, melyeket az uj bűnvádi perrendtartás ezen téren okozott. Emiitettük már, hogy mily fontossággal bir a kereskedőre és iparosra védjegye. Évtizedek megfeszített munkája nyilvánul sokszor egy védjegy populáritásában. A külföldi törvényhozások tehát a legmesszebb menő védelmet nyújtják a védjegyjogoknak. Németországban a védjegybitorlási ügyekben utolsó fórum a Reichsgericht, Francziaországban a semmitőszék egyesitett tanácsa, tehát több, mint 40 bíró. Hazánkban a bűnvádi perrendtartás életbeléptéig felebbezésnek volt helye, egészen a m.