Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - A bekebelezett váltóhitel telekkönyvi átvállalásához

12. sz. Magyar Jogász-Ujság 245 lékos jog, az alapügyletből keletkezett követelés megszűntével anyagilag szintén megszűnik, s igy általa más, egészen uj váltóhitelügyletböl eredő követelés nem biztositható és ennek megengedése által minden esetben a későbbi hitelező szenvedne sérelmet. De különben is dologi jogot telekkönyvileg csak a bekebelezés, avagy előjegyzés által lehet szerezni, megváltoztatni, vagy megszüntetni, feljegyzés által azonban nem. Objektív szempontból nem kifogásolható bíróságaink ezen álláspontja, mert a hitel igénybevételére jogosított személyében történt változásnak telekkönyvi feljegyzése — érvényben levő telekkönyvi rendtartásunk erre vonatkozó rendelkezésének teljes hiányában — joggal tagadható meg. Telekkönyvi rendtartásunk jelzett hiánya a gazdasági élet terén érzékeny sérelmeket s az ingatlanak forgalmában nehezen leküzdhető akadályokat okoz. Sérelem esik az ingatlan eddigi tulajdonosán, ki esetleg épen csak azért adta el ingatlanát, hogy a rajta levő tehertől személye is szabaduljon s ki daczára a szerződésbeli megállapodásnak, továbbra is obiigóban marad ; de jogsérelem esik az uj tulajdonoson is, ki szerződésileg elvállalt kötelezettségét a legjobb akarata mellett sem teljesítheti, s ha a követelés kielégítésére szükséges készpénzzel nem rendelkezik, azon veszélynek van kitéve, hogy a hitelező intézet a jelzálogból leendő kielégittetése iránt dologi keresettel támadja meg. A hitelező intézet vonatkozó üzletkörét pedig teljesen megbénítja, ha a rövid és olcsó váltói ut helyett a hosszadalmas és költséges jelzálogi pert kell lefolytatnia, amit csak ugy kerülhet ki, ha az eredeti váltóhitelt törülteti s azt ismét mint az uj tulajdonos részére engedélyezett hitelt bekcbelezteti. Eltekintve ezen ut költséges voltától, mely a hitelt szerfölött megdrágítja, a legtöbb esetben gyakorlatilag keresztül sem vihető, mert az ingatlanra időközben harmadik személyek által szerzett zálog- és egyéb dologi jogok az eredeti telekkönyvi rangsorozat elnyerhetését meghiúsítják. A joghátrányok sorozata ezen ekszemplikativ felsorolással nincsen befejezve, de az eddigiek is teljesen beigazolják azt, hogy érvényben levő telekkönyvi rendtartásunk jelzett hiánya a küszöbön levő uj telekkönyvi rendtartásban — a Tervezetnek a tartozások átvállalásáról szóló 1267—1274 §§-ban foglalt anyagi jogszabályaival összhangzatosan — akként pótoltassék, hogy a szóban forgó telekkönyvi feljegyzések akadálytalanul elrendelhetök legyenek. Dr. Politzer Gyula, budapesti ügyvéd. JOGI SZEMLE. A kir. Kúria egyik legutóbb hozott Ítéletében 10 korona pénzbüntetésre ítélte azt, aki egy nőt a közmegvetésnek kitenni alkalmas módon megrágalmazott. Legfelsőbb bíróságunk ezen Ítélete a hasontárgyu judikaturának jellegzetes fiziognómiáját tünteti fel. Szinte tradiczió joggyakorlatunkban a becsület ellen elkövetett deliktumokat a törvényben megjelölt szabadságvesztési büntetés mellőzésével, csupán — többnyire enyhe — pénzbüntetéssel sújtani. Pedig bíróságaink a magyar jogérzet és a magyar lovagiasság ellen vétenek, amidőn az egyéni becsület sérelmét enyhén büntetik és csupán a dologi vagyon sérelmét torolják meg érzékenyebben.. Hónapokon keresztül károsíthat meg bennünket becsületünkben, hírünkben és egészségünkben a rágalmazó, de sőt tönkre is tehet, anélkül, hogy jogrendszerünk a királyi ügyészt kötelezné, de vagy fel is jogosítaná a beavatkozásra. Hibás irányú joggyakorlatunknak folyománya pedig az, hogy ha végül egy megtorló birói eljárás megindítására határozná el magát a sértett, ugy akadályok akadályokra, késedelmek késedelmekre, kényelmetlenségek kényelmetlenségekre halmozódnak, mig végül az elégtétel egy szinte nevetséges összegű pénzbüntetésben adatik meg, amely az okozott kárral semmiféle arányba nem hozható. Ha a sértő csak 10 fillért, de akár egy értéktelen könyvet is lopott volna, ugy a biró aránytalanul szigorúbban büntette volna meg öt. (Idézzük csak emlékezetünkbe a büntetötörvénykönyv 33G. §-ának drákói rendelkezéseit!) De, mert a sértő ellenségének csupán csak jó hírét lopta el és csupán erkölcsi létének gyökereit igyekezett aláásni, egy oly büntetéssel szabadul, ami fölött nevet és amely öt semmiképen sem fogja a jövőben elriasztani hasonló deliktumoktól. Mindezekhez járul az, hogy ami a legtisztességesebb embert is — még súlyos becsületsértés vagy rágalmazás esetén is — visszatart a bíróság segélyének igénybevételétől, annak oka birói eljárásunk mai szervezetében, de legfőképpen abban keresendő, hogy bíróságaink a védelem szabadságának korlátozása feletti panaszok elkerülésére irányuló törekvésükben — még a leggyöngébben megindokolt kérelmekre is — a valódiság bizonyításának szabad tért engednek.