Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - A hágai választott biróságról

246 Magyar Jogász-Ujság II. évf. Scnkisem biztos e rendszer mellett afelől, hogy magának és családjának legmagánjellegübb és legbensőbb dolgait, — amelyek a szóbanforgó ügygyei összefüggésben alig vannak vagy talán egyáltalában nincsenek, de sőt tovább menve, melyek a vétkesség kérdésének eldöntése körül is teljesen közömbösek vagy legalább is alig birnak jelentőséggel, — a bíróság, majd a sajtó utján a nagyközönség elé vitetnek és nyilvánosan tárgyaltatnak. A sértettnek ezek után akarva, nem akarva, annak tudatára kell jutnia, hogy jogállamunk nem minden birájában van meg az érzék mások egyéni becsülete iránt és hogy ennek folytán közvetlen önsegélyre, — legyen az párbaj, vagy legyen az ellenségnek tettleges, bár törvényellenes megfenyitése, — a szó szoros értelmében utalva van. A valódiság bizonyításának észszerű mértékre való korlátozása, valamint a sajtónak ez irányú megszorítása, végül a becsület elleni deliktumok radikális megtorlása az első föfeltétele annak, hogy azon társadalmi osztályokat, melyekben a párbaj otthonos, reábirhassuk, hogy becsület sértés esetén a törvény útját vegyék igénybe és elszokjanak attól, hogy becsületük védelmét fegyverrel kezükben keressék. A párbaj elleni mozgalom czéltalan és eredménynyel nem kecsegtethet mindaddig, amig bíróságaink nem jutnak annak tudatára, hogy egy kifogástalan előéletű magyar polgárnak becsülete többet ér, mint amennyit kevés koronákban ki lehet fejezni Igazságszolgáltatásunkban és nem a hadseregben gyökeredzik ennélfogva ma a párbaj intézménye és az, nem pedig a hadsereg tehető felelőssé első sorban a párbajok számának szaporodásáért, mert adott esetben a törvényes segélyt megtagadja és igen sok esetben átsiklik a törvénysértéseken, amit pedig maguk a párbaj intézményének barátai sem kívánnak. Semmiképpen sem láthatjuk át, hogy miért védi meg törvényhozásunk az ideális javakat kevésbbé, mint az anyagiakat, hogy a tulajdont erösebb korlátokkal veszi körül, mint a becsületet ? A joggyakorlat teremtette mai helyzetet az elmondottak után, igazságtalannak tartjuk, a melyet meg kell szüntetni. Rósa. JOGÉLET. y(^A hágai választott bíróságról. A venezuelai kondiktusban érdekelt hatalmak legutóbb egy fontos kérdés eldöntését bizták a hágai állandó nemzetközi békebiróságra. A hatalmak követeléseinek fedezésére ugyanis La Guaira és Puerto Cabello venezuelai kikötök vámbevételeinek 30%-a köttetett le. Ezen 30% azonban nemcsak a három blokirozó hatalom, u. mNémetország, Anglia és Olaszország, hanem a többi államok követeléseinek kielégítésére is szolgál. Már a washingtoni tárgyalások alkalmával merült fel nézeteltérés a fent emiitett 3 nagyhatalom és a többi érdekelt hatalmak közt, amennyiben előbbiek előnyös kielégítést igényelnek a lekötött 30%-nyi vámjövedelemből, míg utóbbiak ezt ellenzik és egyforma kielégítést követelnek. A német-venezuelai tárgyalási jegyzőkönyv 5. §-a ezen kérdés eldöntését a hágai állandó békebiróságnak tartja fenn, ha az másként elintézhető nem lenne. A mint ebből kitűnik, a hágai bíróságnak hatásköre ez ügyben igen kis körre szorult, holott kezdetben az egész nagy konfliktus elintézését erre akarták bízni. Ez épen nem tekinthető nagy bizalmi nyilatkozatnak a hágai ntézmény iránt és kérdés, hogy ezen oly vérmes reményekkel életbeléptelett intézmény alkalmas leend-e, komoly nemzetközi bonyodalmak elsimítása körül a döntő szerep vitelére. A választott bíróság f. év szeptember havában fog összeülni. Ami bennünket jogászokat azonban mindebből különösen érdekelhet, az ezen bíróság szervezete és az előtte való eljárás. Ami a választott bíróság előtt való eljárást illeti, arra nézve az 1899. évi hágai békekongresszus alkalmával megállapított „nemzetközi viszályoknak békés elintézésére vonatkozó egyezmény" III. fejezete a következőket tartalmazza : Azon hatalmak, melyek a választott bíróság döntését kívánják, mindenekelőtt kötelesek egy okmányt kiállítani, melyben az eldöntendő kérdés, valamint a bíróság hatásköre is pontosan megjelölendő. Szükséges, hogy ezen okirat tartalmazza azon fogadalmat is, mely szerint a felek magukat a hozandó határozatnak alávetik. A mi a bíróság megalakítását illeti, ugy a birói tiszt egyetlen személyre, de többekre is ruházható. A birák a felek által tetszés szerint választhatók vagy kinevezhetők. Ha a bíróság megalakítása körül s felek meg nem egyeznek, az eljárás a következő : Mindenik fél kinevez két birót, akik azután elnököt választanak. Szavazategyenlőség esetén az elnök választása egy a felek által megállapítandó harmadik hatalomra bizatik. Ha ez irányban sem juthatnak megegyezésre, akkor mindegyik fél egy hatalmat jelöl meg s ezek választják meg azután a bíróság elnökét. Ha egy szuverén vagy más államfő a biró, ő szabályozza az eljárást. A választott bíróság székhelyét a felek határozzák meg, ellenesetben Hágában ülésezik. A felek jogosítva vannak a választott bíróság előtt külön követek vagy ügyvivők által magukat képviseltetni, kik a köztük és a bíróság között való érintkezést közvetíteni vannak hivatva. Alkalmazhatnak azonfelül jogtanácsosokat és ügyvédeket is. A bíróság határoz az eljárásban alkalmazandó nyelv és az előtte használható nyelvek kérdésében is.