Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - A bekebelezett váltóhitel telekkönyvi átvállalásához

244 Magyar Jogász-Ujsag II. évf. insula nata tulajdoni joga nem szabályozható ily módon helyesen. Teljesen ellentétes természeti tünemények ezek. A természet törvénye is követeli tehát, hogy szabályozásuk is kitüntesse a heterogenitást. Az egyik tisztán szárazföldben dolgozik, a má­sik vegyesen, vizben és szárazlöldben. S ha már a szárazlöldön, miként a vitás Tengerszem körüli Ítéletnél nem rég láttuk, sem tudták a tudósok megállapítani helyesen a határvonalat, hogy tudnák majd a tudatlanok, például egy, a képződött sziget által szétnyomott folyóban a képződött szigetnek a Tervezetben fel nem em­iitett módon való szétdarabolását eszközölni másképen, hanemha a sic volo, sic jubeo elve szerint. Ez az elv pedig feleslegesnek, nyűgnek tart minden törvényt. Avagy talán azért nem intézkedik erről a Tervezet ? Az elhagyott medernél lehet helyes a volt folyóvíz középvonala, de a szigetképződésnél nem, mivel itt a folyóvíz nem volt, hanem van is. Itt tehát háromféle és nem, mint a Terve­zetben van, egyféle középvonallal van dolgunk. A volt folyóvíz középvonala. A folyóvíz volt középvonala. A folyóvíz jelenlegi középvonala. Melyik legyen hát a Tervezet szerint az irányadó ? Képződhetik a sziget ugy is, hogy az egyik parttulajdonos földjéből semmit sem visz el a víz, míg a másikéból sokat, s mégis az egész sziget a középvonal theöriája szerint épen azon a folyófelen keletkezik, ahonnan föld el nem vitetett. A sziget mégis ezé legyen, ne azé? De meg rendszerint nem ott képződik a a sziget, ahonnan a víz a földet elmossa, hanem messzebb vidéken. Ez esetben a káro­soknak a Tervezet nem ad igazságot. Kutyába sem veszi őket. Hanem e helyett odaadja a nem is károsodott parttulajdonosoknak a szigetet. Előfordulhat az is, hogy a parttulajdonos nagy kárt szenved az által, hogy földjét a víz otthagyta. A vizzel a föld értékesebb volt, mint a nélkül. Valamint az is, hogy az uj meder­foglalással szenvedett nagy kárt a földtulajdonos. Úgyszintén az is, hogy a mederelhagyás mind­kettőnek nagy hasznára vált. Eddig még meg volnánk az igazságos elemi csapással ugy, ahogy, elégedve. De mikor az egyik kárt szenvedett, a másik hasznot nyert és mégis nem az része­sül a mederelhagyás által háramló haszonban, aki ez által kárt szenvedett, hanem az, aki ezáltal haszonban részesült, ezt semmikép sem tekinthetjük sem az alveus dereliktus, sem az insula nata tulajdonszerzési helyes megoldási módjának. A Tervezet erről szintén nem intéz­kedik igazságosan, de sőt sehogy sem. Dr. Kunfalvy István, nyíregyházai törvényszéki biró. A bekebelezett váltóhitel telek­könyvi átvállalásához. Általánosan ismert tény, hogy pénzinté­zeteink túlnyomó része a váltókölcsönöket jel­zálogi biztosítás mellett engedélyezi s különösen vidéki intézeteink azok, melyek a nyújtott válló­hitel telekkönyvi biztosítását majdnem kivétel nélkül megkövetelik. A telekkönyvi rendtartás 65. §-a alapján be­kebelezett ezen váltóhitel lebonyolításának, illetve a lejárt váltó prolongálásának nincs is akadálya mindaddig, amig a jelzálogul lekötött ingatlan tulajdonosának személyében a váltótartozás fenn­állásának idején változás nem állott be, vagyis amig elő nem áll a bekebelezett váltóhitel telek­könyvi átvállalásának kérdése. A jelzálogul szolgáló ingatlan átruházásakor a szerződő felek rendszerint abban állapodnak meg, hogy a bekebelezett váltóhitelt az uj tulaj donos személyes adósként átvállalja és váltó­elfogadványával, melyet a legközelebbi lejárat­kor a hitelező intézetnél benyújt, eladót váltó­kötelezettsége alól mentesiti. A hitelező intézetek, hogy a hitelügyletet az uj tulajdonossal folytathassák, s ellene váltói uton is felléphessenek, azon gyakorlatot követik, hogy nyilatkozatot állíttatnak ki az uj tulaj­donossal, melyben utóbbi beleegyezését adja ahhoz, hogy az immár az ö tulajdonát képező ingatlant terhelő váltóhitelzálogjogra, azon kö­rülmény, miszerint „ezen zálogjog ezentúl az általa elfogadói, kibocsájtói, vagy forgatói minő­ségben aUiirt váltókon alapuló követelések biz­tosítására szolgál", telekkönyvileg feljegyez­tessék. A telekkönyvi hatóságok ezen nyilatkozat alapján elrendelik a kivánt feljegyzést és ezzel a váltóiútcl telekkönyvi átvállalása perfekt s a hitelügylet folyhatik nyugodtan a megkezdett mederben. Találkozunk azonban olyan határozatokkal is, melyek, a fenti feljegyzést megtagadják, illetve az eziránti kérelmet elutasítják. Az elutasítás indokául némely bíróságok azt hozzák fel, hogy a kérdéses zálogjog csupán az eredeti adós javára s csupán az ennek részéről elfogadói, kibocsájtói, illetve forgatói minőség­ben aláirt váltók utján igénybevehetö váltóhitel biztosítására szolgál, amiből következik az, hogy a hitelező az ezen zálogjogban nyert biztosítást csak olyan követelések fedezésére fordíthatja, melyek a közte és az eredeti adós között kötött hitelügyletből erednek, — ellenben más egyének tartozásainak biztosítására ezen zálogjog nem szolgálhat, Más bíróságok azzal indokolják az elutasí­tást, hogy az ingatlan uj tulajdonosa által alá­irt váltókon alapuló követelés biztosítására az eredeti zálogjog a fenti feljegyzés által alkal­massá nem válik, mert a zálogjog mint járu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom