Magyar jogász-újság, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903 / 12. szám - Alveus dereliktus és insula nata

12. sz. Magyar Jogász-Ujság 243 Jancsó a mai jog alapján a hozományélvezetet harmadik személyek szempontjából a közönséges haszonélvezet tekintete alá esőnek, lefoglalhatónak s a férj csődtömegére átszállónak vitatja s a Kúriának fent idézett határozatát megtámadja. Reiner (Zlinszky-féle Magánjog, 6 kiad. 755. lap) a Zsögöd-féle 1890-iki — a jelen Tervezet második rész első czimével egyező — családjogi tervezet alapján áll és Jancsó nézetét helyteleníti. A kérdés a mai jog szempontjából szinte megoldhatlan. A mai jog hozomány intézményének tartalma szokásjogi alapon, a judikatura nyomán fejlődött ki, ez pedig éppen ezen vitás kérdésben nem nyújt tájékoztatást, legalább mi nem ismerünk felsőbirósági határozatot, melylyel a hozományélvezeti jog gyakorlásának átruházása, a hozományélvezet lefoglalhatása és csődben való helyzete elvi alapon eldöntetett volna. A Tervezet, mint fentebb láttuk, a középúton halad; nem tekinti a hozományélvezet gyakorlását személyhez kötött jognak, de nem is egyenlősiti a közönséges haszonélvezettel; felállítja objektív mértékül a házassági terhek viselésére szükséges jövedelem mérvét; ami a hozomány jövedelemből ezen mérven tul esik, azzal a férj korlátlanul rendelkezik, arra harmadik személyek szerződés, végrehajtás, csőd utján korlátlanul szerezhetnek jogokat, de a hozományi jövedelemnek ezen mérvét meg nem haladó része a fent ismertetett módon van lekötve. Dr. Mutter Ferencz, szegszárdi ügyvéd. i Alveus dereliktus és insula nata.*) (Tervezet 643-658. §§.) Az alveus dereliktus és az insula in flumine nata tulajdoni jogának megszerzése ugyanis a Tervezetben akként szabályoztatik, hogy a partok tulajdonosaié lesz, és -pedig ezek között ugy osztandó fel, hogy a volt folyóvíz közép vonala és az ezen a telek parthosszának végpontjairól húzott merőleges vonalak fogják képezni az egyes birtokrészek határait. Szembetűnik azonnal, hogy itt a középvonal és a merőleges vonal és a volt folyóvíz küzdenek egymással. A Zwischenlinie és a Normallinie hydrotechnikai individuumok mellőzésével a volt folyóvíz, a meder képezi a definiczióban a főakadályt. Könnyű volt a római jognak s az azt vakon követő régibb germán jogoknak az alveus dereliktussal elbánni. Akkor még a Küstenspitze, Seitenlehne és Strombett fogalmai egybeolvadtak. Ma azonban a hydrotechnika, a partéi, oldallejtő és meder fogalommeghatározásokkal különböző területeket jelöl meg. Ha tehát nem *) Előbbi közleményt 1. L évfolyam, 40>>zám. intézkedik a Tervezet és a törvény oly irányban és módon, hogy az a tudományos ismeretek jelenkori kívánalmainak mindenben megfeleljen, az ilyen munka nem fog nagy dicsőségére válni annak, aki azt készítette. Lássunk egy gyakorlati esetet. Exempli trahunt. A nyíregyházi királyi törvényszék előtt meg-megujulólag folyamatban vsn egy per, amit gróf Andrássy Aladár indítgatott Oláh István ellen, amiatt, hogy a Tisza folyónak egy átmetszése folytán a kisajátító kincstár tulajdonába jutott és ettől a gróf által megvett holt Tisza medrének a tiszadadai határban levő részéről Oláh István 200 korona értéken felüli ákáczfákat ki-kivágatott. Amely perben Oláh István azzal védekezett, hogy a Tisza nagyon sodorta és hordta az ö földjét, miért is, hogy ezt megakadályozza, a folyam partélét és oldallejtőjét, ami úgyis az ő földjéből omlott le, beültette ákáczfával s ama területet ő használta oly módon, hogy az azon felnőtt ákáczfákat időnkint vágatta, még mielőtt a Holttiszát a kincstár eladta volna és hogy a partéi és oldallejtő nem is képezte az eladás tárgyát, csak a meder. Benne van-e hát a Tervezetben a partéi és oldallejtö is, ez sem tűnik abból ki. Ennek a jelentékenysége különösen akkor lesz aktuálissá, mikor oly esetek fordulnak elő, mint az emiitett perbeli, ami pedig szabályozási kisajátítások esetén mindennapi kérdésként állhat elő. Avagy a volt folyóvíz alatt a Tervezet csak azt a területet érti, ami vizzel szokott rendszerint borítva lenni? Ez a meghatározás pedig azért lényeges, mert a Tervezet 643. §. második bekezdése arról is rendelkezik, hogy ha a folyóvíz hirtelen hagyta el a medrét, amikor is az elhagyott meder tulajdonosa az eredeti folyást saját költségén visszaállíthatja. Nem tűnik ki az sem a Tervezet 643. §-ának konczepcziójából, hogy mily diíferencziák léteznek az elhagyott meder és a volt folyóvíz abstrakezióiban. Ha semilyen sincs, akkor az elhagyott meder miért nem a volt folyóvíz; ha van, akkor a volt folyóvíz miért nem az elhagyott meder. Nemcsak a fűit flumen és alveus dereliktus, hanem még a Srombett és Flussbett között is létezik az" a fogalomkülönbözet, legalább, ha több nem, ami a Fluss és a Strom között a közös ágyban létezik. A Fluss ugyanis kisebb, a Strom pedig nagyobb jelentőségű lévén, néhol s néha mesésen nagyobb a közös ágy is, mint Procrustesé, majd kicsivé lesz, majd meg nagygyá válik. Az emiitett fogalmak közötti küzdelemből azonban nem tűnik ki a győzelem a tulajdoni jog megszerzését illetőleg az elhagyott mederre és a támadt szigetre nézve egybehangzóan. Mert mig az alveus dereliktus középvonal szerinti megosztása, ha megérthető lenne is, az