Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

96 Vargha Ferencz ritő erőt tartott volna szem előtt, akkor bizonyára az akarat teljes passivitásának megfelelő <m e g a k a d á 1 y o z á s» fogalmat használja, s nem a cselekvés folytatását ki nem záró « akadályozást*. De végül legkézzelfoghatóbban bizonyítja a kényszerállapotot létrehozó erő minémüségét s quantitását a törvénynek azon rendelkezése, melylyel a támadás irányát s annak tárgyát körülírja. A 165. §. azt mondja: « — — a ki — valamely hatóság tagját — — a törvény végrehajtásában erőszak — — által — — akadályozza*. Hasonlítsuk ezzel össze a Btk. 344. § -át «A ki idegen ingó dolgot annak birtokosától vagy birlalójától ez vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel azon czélból vesz el>. A két törvényszakasz összehasonlításából kitűnik, hogy a támadó az előbbi esetben a hatóság tagját er ősz ak által kényszeríti, mig az tóbbi esetben az erőszakot a megtámadottszemélye ellen alkalmazza (Gewalt gegen eine Person.) Az előbbi a kényszer állapot bármilyen előidézését, tehát a vis compulsivát, a közvetett s a közvetlen, a személyen s a dolgokon elkövetett erőszakot magában foglalja ; az utóbbi ellenben csak az olyat, mely a kényszerállapotot közvet 1 énül a személy ellen intézett súlyos támadás által hozza létre. Éppen azért, mert az előbbi esetben az erőszak nem oly súlyos s nem oly közvetlen mint itt, az akarat teljes passivitásra nincs kárhoztatva; ellenben az utóbbi esetben az akarat a teljes passivitás állapotába helyeztetik : a mi nem más mint a vis absoluta okozatossága. Tehát felállíthatjuk azt a szabályt, hogy, a) vis absoluta kívántatik meg azon bűntetteknél, a hol a z erőszak közvetlenül a személyellen irányul (Gewalt gegen einer Person ; Háischner, i m. II. 368. lap), b) ellenben a vis compulsiva is elegendő ott, a hol törvény csak erőszakot emlit fel, de nem kívánja meg, hogy az közvetlenül a megtámadott személye ellen irányuljon. Ilyen a hatóság elleni erőszak büntette. (165. §.) 4- § A Btk 175. §-a szerint : «Ha valamely csoport azon czélból, hogy személyeken vagy dolgokon erőszakot kövessen el, valakinek lakába betör>. A Btk. 176 §-a pedig igy szól: cHa pedig valamely csoport nyílt helyen, akár személyeken akár dolgokon követel erőszakot: minden tagja büntetendő*.