Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám

04 Vargha Ferencz mert Truja Juon a hatósági közegek ellen oly állást foglalt, mely a fenforgó körülmények közt alkalmas volt arra, hogy utóbbiakban a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen, s mert testvérét az ellenállásra biztatta is: ugyanazt a Truja Juont bűnösnek mondotta ki a hatóság elleni erőszak bűntettében, mint felbujtót s mint tettest (!!). Nem akarok itt a bünhatalmazat kérdéséhez szólani, mert az ezen értekezés keretébe nem tartozik. Csak a fenyegetésre vonatkozólag kiemelem, hogy a curia éppen azt nem bizonyította, a mit első sorban bizonyítania kellett volna : azt t. i. hogy mily baj volta fenyegetés tartalma? (B. J. T. X. k. 12. szám.) 4. Helyesen állapíttatott meg az alsóbb bíróságok által a hatóság elleni erőszak büntette azok ellen, a kik az erdővédeket fejszékkel leverték. (B. J. T. Xr. K 233. 1.) Ezen eset példa a vis absolutára. 5. Nem állapította meg a curia a hatóság elleni erőszak bűntettét az ellen, a ki a végrehajtót megnyúzással fenyegette, mert a fenyegetés alapos félelem előidézésére nem volt alkalmas s az csak szájaskodásnak tekintendő (B. J. T. XV. 384. lap.) Ez a kijelentés annyit tesz, hogy még vis compulsivát sem képez a vádlott henczegése. 6. A kir. curia hatóság elleni erőszak büntette miatt ítélte el azt, a ki a végrehajtót azzal fenyegette, hogy a kezében levő fejszével levágja a nyakát. (B. J. T. XVI 205 1.) Vis compulsiva.. /. A curia felmentette azt, a ki a végrehajtót vasvillával fenyegette ; mert a vasvilla felemelése nem képez oly fenyegetést, mely az eljárás abbanhagyását indokolhatta volna. (B. J. T. XVII. 328 1.) Ebben nemcsak az mondatik, ki, hogy a vis compulsiva a hatóság elleni erőszak bűntettéhez nem elég, hanem az is, hogy a vis absoluta sem az; tehát miután ennél csak a végrehajtó leütése a több, a curia álláspontja szerint a bűntett csak akkor lett volna megállapítható, ha a vádlott a felemelt vasvillával le is üti a végrehajtót. Téves alapból indul ki a curia, midőn azt mondja, hogy az eljárás abbanhagyása nem volt indokolt; mert a.z a körülmény, hogy az eljárás folyamata megakadt-e vagy sem, közömbös, s egyedül lényeges az alkalmazott kényszerítő energia nagysága s minősége; úgyszintén közömbös ugyanezen indokból az is, hogy az eljárás abbanhagyása indokolt volt-e vagy sem? 8. Ugyancsak helytelen volt az az ítélet, mely szerint a curia nem állapította meg a hatóság elleni erőszak bűntettét az ellen, a ki a végrehajtót bezárta a szobába s így az árverés megtartását lehetetlenné tette (u. o.). 9. Helyesen Ítélte el a curia azt, a ki a kisbíró botját hatalmába akarta keríteni, mert magaviseletéből kitűnt, hogy azt bán-