Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)
1892/37 / 2. szám
Az akarat a szerződésben 137 Sőt lehet, hogy egy viselkedés, melyet az uralkodó tan szerint «hallgatólagos akaratnyilatkozat* sorába tesz, kizárólag a jogi akaratkijeleutést czélozza : ilyen a hallgatás általi nyilatkozat fentemiitett esete. Aki ülésben az elnök felszólítására: azok, kik az indítványt elfogadják, kiáltsanak «igent». akik el nem fogadják, hallgassanak — aki, mondom, e felszólításra szavazáskor hallgat, ezen hallgatása által ép oly «kizárólag* kívánja jogi akaratát kifejezni, mint a másik, ki «igent» kiállt. Mégis : az uralkodó tan az egyikre azt mondja, hogy «hallgatva», (közvetve) a másikra, "hogy «kifejezetten* (közvetlenül) fejezte ki szándékát. Nem, az ilyféle megkülömböztetés a «kijejezett, nyilvános, közvetlen* és «hallgatólagos, közvetett* akaratkijelentés között tarthatatlan. Aki bármi cselelekmény által — és cselekmény lehet a hallgatás is, ha szándékosan történik19 — valamely elhatározását ki akarja fejezni, és azt objective felismerhetőleg ki is fejezi, az «nyilvánosan, kifejezetten, közvetlenül* fejezte Jd szándékát: a «nyilvános» és «hallgatólag»-féle distinctió ily értelemben meg nem tehető. De igenis : lehet, hogy valaki felismerhetővé tesz oly akaratot, melyet felismertetni nem akart; hogy valakinek viselkedéséből bizonyos benső elhatározására következtetünk, de a nélkül, hogy az illető ama szándékát felismerhetővé akarta volna tenni. És ez az eset, kiki látja, már lényegesen külömbözik a fentitől. Erről bővebben kell szólanunk. 18 Igen jól Zitelman 62 I: «Wenn ein gegen die Wogen gerudertes Schiff auf derselben Stelle festgehalten wird, so liegt das Resultat der auígewendeten Kraít darin, dass es nicht von den Wellen fortgerissen wird. So auch muss die Arbeit der Muskeln bei einer Unterlassung darin bestehen, dass eine andere auf die Muskeln .wirkende Kraft g e h e m m t wird . . . Bei der Unterlassung geht nun der Wille dahin der ausseren wirkenden Kraít durch eigene Muskelarbeit zu begegnen, oder dem Reiz auf die sensiblen Nerven den Zutritt zu den motorischen Nerven zu yersagen, beziebentlich die folgeweise Erregung der motorischen NerveD nicht zu einer Muskelcontraction werden zu lassen. So geht zB. der Wille bei einer schmerzhaften Operation nicht zu schreien dahin durch Gegenanstrengung das Schreien zu verhindern, vvelches ohne diese Gegenanstrengung von selbst reflexmassig eintreten würde. *
