Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 2. szám - Fustel de Coulanges. Második, befejező közlemény

' ^ Fustel de Coulanges. (Jules Simon beszéde az «Académie des Sciences morales et politiques> 189P november 28-án tartott ülésében. Forditotta Dr. Tarnai János.) (Második, l-efejező közlemény.) *) A «Cité antique» második, utolsó része itt megáll. Kevésbbé eredeti, mint az első : elemeit megtalálni Plátóbán és Aristotelesben; de a ki olvassa, érzi, hogy Fustel de Coulanges nem egyszerűen mestereitől tanulta, mily sorban következnek egymásra a politikai formák, hanem hogy ezen elmélet, legyen az régi vagy uj, az ő sajátja, mert annak első feltalálói után ő újból felfedezte. Érzi és kitűnően megérti az ember azt is, |hogy nem föltevések utján és hatalmas képzelme segítségével alkotta meg. Fáradalmasan merítette azt a tények megfigyeléséből. A logika megerősíti; de a történelem türelmes tanulmánya az, a mi előállította. A könyv sikere fényes volt. A történetről szóló költemények, már hires emberek müvei, kik, bár a dolgok lényegére nézve történetírók, azok festői és lélektani oldalára nézve szabad menetet engednek képzelmüknek, a közönségre nem tesznek ily mély hatást. A tudósokat bámulatba ejtette ennyi tudomány és szellemi józanság; a közönségnek pedig ugy tetszett, mintha egy eddig ismeretlen látvány előtt gördült volna fel a függöny. A szerző éppoly kevéssé kereste a festő, mint az alkotó dicsőségét. Józan, szabatos, pontos stílusa minden erejét abból merítette, ho^y szorosan alkalmazkodott az eszmékhez, melyeket előadott és a jelenetekhez, melyeket leirt. Az általános vélemény az volt. hogy Francziaország egy bölcselővei és egy íróval gyarapodott. A császárnénak az a szeszélye, az a nemes, rangjához méltó szeszélye támadt, hogy tanulni fogja Francziaország történetét; Duruytől kért mestert s ő Fustel de Coulanges-t ajánlotta. Érdemes itt megjegyezni, hogy Lajos Fülöp egyik leánya Michelet-től tanult történelmet. Se Michelet, se Fustel de Coulanges nem voltak udvaronczok. Michelet republikánus, Fustel de Coulanges független volt. E feltétlen, vidám függetlenség nem gátolta sikereit. A császárnénak — s ezért ismételt hódolattal tar*) Az első közleményt 1. fentebb 61. s. k. 11.