Magyar igazságügy, 1892 (19. évfolyam, 37. kötet 1-6. szám - 38. kötet 1-6. szám)

1892/37 / 1. szám

Az erőszak és fenyegetés fogalma a büntetőjogban most már arra, hogy mi hát tulajdonképen az erőszak s fenyegetés. Hogy e két fogalom tartalmát a baj képezi az bizonyos; ellenben vitás az, hogy ez a baj milyen m i n ő s é g ü. A fenyegetés meghatározásánál, a törvény, — mint tudjuk, — nem oly szük marku, mint az erőszaknál ; mig itt semmi körülírásra sem akadunk, — a fenyegetésre vonatkozólag ugy találjuk, hogy a törvény annak minőségét s mennyiségét is több helyen meghatározza így pl- a I^7- §-ban a fenyegetés qualitasára nézve megkívántatik, hogy annak tartalmát bűntett vagy vétség képezze. -A quantitas szempontjából pedig az ilyen minőségű fenyegetés akkor releváns, «haaz a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen*. A 234. §-ban körvonalozott fenyegetés menyiségileg teljesen egyenlő az előbbi meghatározásban foglalt quantitassal; ellenben annak minősége attól lényegesen különbözik. — Egyrészt annál tágabb, másrészt szűkebb körben mozog. Tágabb körben mozog azért, mert mig hatóság elleni erőszaknál csak a hatóság tagját fenyegető baj releváns, addig itt fennforog a tényálladéki ismérvet képező fenyegetés akkor is, midőn az a sértett jogalany «jelenlevő hozzátartozója* ellen irányul. Ellenben szűkebb a fogalom határvonala azért, mert mig a hatóság elleni erőszak bűntetténél a 167. §. szerint bármily bűntett vagy vétség tartalmát képezheti a fenyegetésnek ; addig a szemérem elleni bűntetteknél a fenyegetés tartalmának az «élet vagy testiépségre» kell vonatkozni. S igy a törvény meghatározása szerint pl. gyujtogatással való fenyegetés sem hozhatja létre a kényszerallapotot. A. rablásnál a fenyegetés fogalma ugy minőségileg, mint mennyiségileg elüt az előbbi meghatározásoktól. A fenyegetés qualitasa magában foglalja: a) a vagyont, b) a testiépséget s c) az életet. Annak köre kiterjed: a) a fenyegetettre, ,3) a fenyegetett hozzátartozójára, Y) bármely jelenlevő személyre. A mennyiség pedig nem a «közvetlen». hanem a <sulyos» jelzővel határoztatik meg; s igy vitás az, hogy a fenyegetésben foglalt veszélynek súlyosnak s közvetlennek, vagy