Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 1. szám
10 Baintner Hugó különös törvényes intézkedésen alapszik. E szabály szigorát mind három esetben az érdekletteknek engedett avatkozási jog enyhíti. Az avatkozási érdek ezekben az esetekben ama körülményekben gyökeredzik, melyek szükségessé teszik, hogy az érdekletteknek mód nyújtassák arra nézve, hogy a peres felek összejátszásából reájuk hárulható kárt, a per menetére gyakorolt ellenőrzéssel, távoltarthassák. A megtámadási perek. io. A csődtömeget illető megtámadási jog a kozadósnak vagyona fölötti rendelkezése megszorításának egy neme s magával a csődeljárás intézményével azonos elven alapszik. Kivételes természete abban rejlik, hogy oly időre vonatkozik, a melyben a közadós rendelkezési jogát, általában még élvezte s ép ezért csak a törvényben különösen megjelölt rendelkezéseket illeti. Az idő, a melyre a közadós rendelkezési joga eme megszorítása kiterjesztetik az u. n. materialis csőd kezdetének az időpontja, a melyre nézve a törvény ismét két időhatárt jelöl meg : t. i. a csődnyitási kérvény beadása és a fizetések beszüntetése időpontját. Az elsőt könnyű meghatározni s azért a gyakorlatban, ha vele beérjük, ennek igazolására fogunk szorítkozni, az utóbbi annyiban bir jelentőséggel, a mennyiben a csődnyitás időpontjától távolabb esik, s ehez képest a megtámadást szélesebb határok között engedi meg. Eme általános meghatározás mellett előfordul még a megtámadási jog az egyes esetekbei még bizonyos rendelkezésekre nézve hol időbeli megszorítás nélkül, hol pedig azon föltétel alatt, hogy bizonyos törvényesen meghatározott időn belől történtek legyen. Czélja a megtámadásnak, a kielégítésnek a törvényben meghatározott módon, és arányban való vagyis a csődintézmény elveinek megfelelő eszközlését biztosítani. Az ok, a mely miatt a közados rendelkezései megtámadtatnak az, hogy általok a csődtömeg, tehát a csődhitelezők általános érdeke hátrányt szenved. A forgalom biztonságára való tekintetbői a megtámadás joga alanyi föltétele, hogy az illető személynek, a ki ellen a támadás irányul, illetőleg a kivel az ügylet köttetett, a csődnyitási kérvényről, vagy a fizetések beszüntetéséről, illetőleg arról, hogy a kérdéses ügyletek a hitelezők megkárosítására irányozvák,. tudomása volt legyen. Megtámadhatók pedig oly ügyletek : a) a melyek gazdasági tartalmuknál fogva a csődtömegre károsak (27. §. I., 28 §. 2., 3.); b) oly jogcselekmények, a melyek által a másik fél a csődintézmeny elvei ellen vagy épen a közadós kötelezettségén túlterjedő módon nyer kielégítést, avagy biztosítást (27. §. 2., 3);