Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 1. szám
Az avatkozás érvényben levő jogunk szerint c) oly jogcselekmények, a melyekkel a közadós örökségről vagy hagyományról lemond, vagy oly ügyletek a melyeket visszteher nélkül, vagy csak látszólagos visszteherrel köt ; d) a hitelezők megkárosítására irányuló perbeli vagy peren kivüli jogcselekmények. A megtámadás kereset vagy kifogás alakjában történhetik. A kifogásra alkalom nyílik a csődhitelezők követeléseivel, vissza követelési igényekkel, valamint a külön tömegek elleni igényekkel szemben, vagyis a csődtömeg ellen a közadós rendelkezésébői eredhető bármely támadás alkalmával. Keresettel akkor kell élni. ha a visszanyerendő érték már az ellenfél birtokában van. Avatkozásnak csak a külön indított megtámadási perekbe van helye. A kifogás általi megtámadásokba a csődhitelezők az őket 139. §. értelmében egyáltalán megillető kifogásolási joguk utján elegyedhetnek, a minek következteben a 145. §. rendelkezéseihez képest ugy is a megindítandó per alpereseiként szerepelnek. 11. A csődtörvény 26 §-a alapján avatkozó csődhitelezők avatkozási érdekéhez egészen hasonló a végrehajtási törvény 119. és 161. §-a alapján avatkozók érdeke is. A-y avatkozás joga. 12. Az előadottak eredményét a következőkben foglalhatjuk össze. Annak a tényálladéknak, a melyből a főavatkozás joga ered. törvényes ismerve az avatkozó igénye azon jogra nézve, a melyet a felperes rendes per utján az alperes ellenében érvényesitni igyekszik, valamint a perbeli szóváltások befejezetlen volta. A mellékavatkozás jogának alapul szolgáló tényálladék törvényes ismérve, ellenben egy még befejezetlen rendes vagy sommás per, a melyben az illető fél, a kihez az avatkozó csatlakozni kíván, az őt törvényesen megillető jogcselekményeket még ki nem merité, s a mely per kimeneteléhez az avatkozónak az eddigiekben fejtegettek valamelyikével azonos érdeke fűződik. A mellék-xvatkozás más esetekben meg van-c engedve : 13. Ez a grammatikai magyarázat eredménye. Itt azonban méltán fölvetjük azt a kérdést vájjon ez az eredmény megfelel-e valóban a törvényhozó akaratának? A vonatkozó törvények szavaival közvetlenül más határozott értelmet levonni nem lehet; de másfelől fordul elő még is a magyarázandó és itt figyelembe veendő törvényszövegek közt egy olyan, a melynek kifejezései kételyt támasztanak, hi vájjon a kiderített eredmény tényleg összevág-e a törvényhozó akaratával ? A végrehajtási tőrvénynek a lefoglalt ingók vételárát illető kielégítési sorrend iránt intézkedő 119. §-a végszavai, melyek a
