Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 6. szám

4o6 Csutorás László nek tartaná, minden hatalmában álló eszközzel a kormány érdekeit szolgálni, a minek káros hatása különösen a képviselőválasztásoknál volna tapasztalható. Hisz még most nincs minden hivatalnok kinevezne; még a választott tisztviselők függetlenségük érzetében szembe mernek szállani a kormány úgynevezett szelid nyomásával: mégis mily hivatalos korteskedésekről panaszkodnak országszerte a képviselőválasztásoknál 1 Hátha még egy teljes,, egészen tőle függő s engedelmes hivatalnoki apparátus fog állani a kormány rendelkezésére, hová lesz akkor a választások tisztasága r Hová lesz a parlament önállósága, mely pedig egyik feltétele a közszabadságnak 1 S e kérdés kapcsán eljutottunk egy másikhoz: az alkotmányos garancziák kérdéséhez. III. Önkormányzati rendszerünk mint alkotmányos garanczia. A közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló javaslatot megbírálta már minden pártja az országgyűlésnek, felhoztak ellene pártok és egyesek sok kifogást. Csak tisztán közjogi szempontból bírálták kevesen, csak azt az alkotmányos garancziát méltatták legkevésbbé, melyet a régi vármegyerendszer és a benne lefektetett önkormányzati elv nyújtott s a mit ezzel szemben az uj javaslat ígér. Pedig épen e szempont az, mely kiváló figyelmet igényel, mert épen e tulajdonság az, mely a vármegyerendszert nyolczszáz éves fejlődésén keresztül a legbecsesebb intézménnyé emelte, s e tulajdonság az, mely az uj javaslat szerint egészen el fog enyészni a vármegyében. Hogy alkotmányunkat annyi alattomos támadás és erőszak ellenében mai napig fenn tudtuk tartani, annak leghathatósabb eszközlője a vármegye volt. Ide vonult vissza a nemzet, valahányszor országgyűlések által nem birta megakadályozni a sérelmes intézkedéseket, s egyes vármegyékben részekre szakadva, a végrehajtás terén vette fel a harczot a hatalom ellen, valahányszor látta, hogy a törvényhozás utján nem tudja orvosolni a már meglévő sérelmeket. S a vármegyék akcziója, ritka kivétellel, fényesen sikerült. Megtört a törvénytelen hatalom a vármegyék ellenállásán, mert a végrehajtó hatalom utolsó fokban a vármegye kezében volt választott tisztviselői által. A vármegyék tehát alkotmányos garancziát képeztek az által, hogy a kormánynak minden rendeletét csak ők hajthatták végre s igy módjukban volt azt meggátolni a legutolsó fokban : a végrehajtás pillanatában. Ámde manapság divatossá vált ez intézményt elavultnak nevezni, sőt a parlamenti felelős kormány mellett szükségtelennek