Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)
1891/35 / 1. szám
Az avatkozás érvényben levő jogunk szerint S esetekben is lehetővé tegye. — Hogy a törvényhozó mily eseteket tartott szem előtt, szavaiból — a mint az eddigiek mutatják — nem lehet ugyan megérteni ; miután azonban a kifejtettek szerint az esetek e köre csak igen korlátolt lehet, ugy hiszem, leginkább megfelelünk a törvényhozó akaratának, ha mind ez esetekben az avatkozást megengedettnek tekintjük. A mellékavatkosás esetei általában. 4. A mellékavatkozó érdeke, mely a szóban forgó főperhez fűződik, vagy abban áll, hogy a főpernek az ő szempontjából kedvezőtlen kimenetele következtében szavatossági igénynek, visszkeresetnek vagy ehhez hasonló hátránynak van kitéve, mint az 1881. LIX. t.-cs. 10. §-a esetében a perbehivott, a végrehajtási törvény 92. §-a esetében a végrehajtást szenvedő, vagy pedig abban, hogy joga érvényesítése függ — legalább bizonyos tekintetben —• a főper kimenetelétől, mint a csődtörvény 26. §-a s a végrehajtási törvény 119. és 161. §-ai eseteiben. Az első csoport első esete az előbbi jogunkban is, habár más alakban ismert szavatos avatkozása. A szavatos azon kötelezettsége, a melynél fogva azt a íelet, a kinek szavatolt, a perben védeni tartozott, miként láttuk, a szavatossági per intézménye eltörlésével megszűnt, s az előbbi kötelezettség joggá változott. Megmaradt azonban a szavatolási kötelem tartalma másik része, a kártérítés. 5. A szavatosság kötelme az anyagi jogba tartozó fogalom, a melyet az általánosabb értelemben vett kártérítés magába felölel. Ujabb irodalmunk a szavatosság fogalmával, melyet régi elméletünk perjogi alapból kiindulva fejtett ki, nem foglalkozik többé behatóan, bár a szavatosság szó jogéletünkben még széltiben használtatik. Kar alatt a magánjog szempontjából általában azt a vagyoni egyenértékkel kipótlandó különbözetet kell értenünk, a mely valamely személy vagyona, gazdasága szempontjából akkor mutatkozik, ha annak egy más személy jogilag beszámítandó akár positiv, akar negatív cselekménye következtében megfogyatkozott állapotát azzal az állapottal mérjük össze, a melyben az akkor volna, ha ama cselekmény nem következik vala be. A szavatosság kötelme. A kár vagy valamely már fennálló jogviszony körén belül vagy azon kivül fordul elő, esetleg oly személyek között, a kik egymással addig jogviszonyban nem állottak és épen a károsító cselekmény következtében jutnak csak vonatkozásba. Ez utóbbiak a tiltott cselekményekből eredő, a tulajdonképen vett kártérítési kötelmek, mig a többi esetekben a bekövetkezett
