Magyar igazságügy, 1891 (18. évfolyam, 35. kötet 1-6. szám - 36. kötet 1-6. szám)

1891/35 / 1. szám - Union internationale de droit pénal

<-y( Union internationale de droit pénal. A társulat második évi gyülekezete augusztus 12-én nyilt meg Ruchonnet szövetségi elnök tiszteletbeli elnöksége alatt Bernben.1 Megnyitó beszédében utalt arra, hogy jelenleg a Sveiczban mindinkább előtérbe lép a büntetőjog egységesítésének eszméje, melyet a nemzeti tanács már 1888-ban magáévá tett, elrendelvén az előmunkálatok teljesítését. Bármily nézetben legyen az ember a társulat törekvéseiről, lehetetlen azokat a legnagyobb érdeklődéssel nem kisérni. E beszédre Prins brüsszeli tanár válaszolt, hangsúlyozván, hogy a társulat czálja két irányú : eszményi és gyakorlati, a szánalom és az igazság egyesítése; az utóbbi szempontnak különösen az által vél megfelelhetni, ha az egyén lelkületének megfelelő büntetési eszközöket keres. «Rendszert> nem akar alkotni, kizárólag a «józan ész» iskolája akar lenni. Az elnökség megalakítása után Liszt tanár jelentést tett a társulat fejlődéséről. Az első, brüsszeli gyűlés alkalmával 260 tagja volt, most 510. A mozgalom az egyes államokban különböző alakot mutatott. A tagok szaporodása (bizonyára a közgyűlés helyére való tekintettel) legerősebb volt a Sveiczban. Érinti szónok, hogy 100 év előtt szintén nagy büntetőjogi mozgalom volt a Sveiczban : 1777-ben a berni nemzetgazdasági társaság pályadijat tűzött a büntető törvényhozás czélszerü elrendezéséről szóló dolgozatra s az akkori pályamunka2 eszméi nagy hatással voltak az európai, különösen a porosz legislatio fejlődésére. A kérdések3 tárgyalása következőkép folyt le. /. kérdés. Miképen kell a törvényben a javithatlan szokásos büntevö fogalmát meghatározni és mily rendszabályokat lehet a büntevök ezen csoportja ellen alkalmazni!1 Előadók Lilién thai marburgi és Leveillé párisi tanárok voltak. Előbbi utal arra, hogy a visszaesés kérdése tekinteté1 Az első nagygyűlésről szóló tudósítást 1. Magyar Igazságügy XXXII. k. 235. s k. 11. A társulat alapszabályait közöli ük a XXXI. k. 165. s k. 11. 2 Globig és Huster »Über Criminalgesetzgebung* 1783. 3 Annak idején köcöltiik XXXIV. k. 214. 1.